A légkör védő ózonrétegének károsodása miatt a földfelszínre jutó napfény mennyisége és minősége módosult, s ennek sajnálatos következménye, hogy az erősen napsütéses hónapok alatt megtöbbszöröződik azon betegek száma, kiknek életét a napfény okozta bőrtünetek keserítik meg.

A hétköznapi nyelven "napallergiának" nevezett megbetegedés tavasszal és nyáron egyaránt problémát okozhat. A tünetek kialakulása a szervezet hajlamától függ, tehát ebből a szempontból a bőr színe mellékes, de elsősorban a kimondottan fehérbőrűek hajlamosak a "fényallergiára". A "napallergia" lehet fototoxikus és fotoallergiás eredetű. A fototoxikus hatás nem allergia, a fény és a szenzitizáló anyag dózisától függ. A fényérzékenységet kiváltó szerrel való első találkozáskor is megjelenhet, és a bőrkárosodás tartósan, akár évekig fennállhat. A fotoallergiás eredet viszont lényegében kontakt dermatitisnek felelnek meg, nem függ a bőrre ható fény mennyiségétől, és jóval ritkábban, általában helyi kezelés hatására jelentkezik.

Bőrünk felkészítése

A nap által kiváltott bőrreakciók elleni védelemben rendkívül fontos, hogy bőrünket felkészítsük a napozásra, ezért érdemes szervezetünket belülről is táplálni. Ajánlatos béta-karotin és E-vitamin bevitele, melyek amellett, hogy megóvnak az erős sugaraktól, vonzó aranybarna színt kölcsönöznek bőrünknek és kedvezően hatnak hajunkra, körmeinkre és szemünkre is.

Továbbá a béta-karotin erőteljes antioxidáns hatásával óvja az egészséges sejteket és véd a napsugárzás következtében kialakult veszélyes, szövetroncsoló szabadgyökök ellen.

A vitaminok bevitele mellett a pigmentzavarok megelőzéséhez nélkülözhetetlen a megfelelő fényvédelem. Lehetőség szerint olyan - a bőrünk típusához és érzékenységéhez igazodó - fényvédő terméket válasszunk, melynek nem csak UV-B, hanem UV-A szűrő hatása is megfelelő. Tényleges fényvédelemre akkor számíthatunk, ha a készítmény felvitelére legalább 30 perccel a napozás előtt sort kerítünk.
A lejárt szavatossági idejű termékek (naptejek, arckrémek, testápolók) már lebomlott hatóanyagai nem védenek a nap káros hatásaitól, ráadásul a bőrre ártalmassá vált anyagokat is tartalmazhatnak, ezért ne használjuk el őket.

Tünetek

A "napallergia" akut tünetei közé tartozik a napégéshez hasonló bőrelváltozás, égő érzés a szemben, bőrpír, hólyagok, csomók, csalánkiütés, ekcémaszerű bőrelváltozás viszketéssel, duzzanattal, nedvedzéssel és hámlással.
A napfény krónikus hatásai közé sorolandó a bőr korai öregedése, az allergiás bőrreakciókra való fokozott hajlam, szürkehályog, érkárosodások, a bőr immunrendszerének károsodása és a bőrrák.

Fototoxikus anyagok

A nap károsító hatásait igen gyakran fokozzák különböző általunk használt anyagok, ezek fototoxikus hatást váltanak ki. Mint pl. egyes parfümök, dezodorok, antibakteriális hatású szappanok hatóanyagai, szantálfaolajat, illetve bergamottolajat tartalmazó készítmények, helyileg és belsőleg alkalmazott gyógyszerek, valamint ibuprofent, ketoprofent és naproxent tartalmazó kenőcsök. Problémát okozhatnak még egyes mesterséges édesítőszerek, szintetikus és természetes alapanyagú textíliák.

Ezeken kívül felmerülhet a szervezet érzékenysége kőszénkátránnyal, egyes festékekkel, növényekből kinyert furokumarin és kumarin nevű anyaggal szemben, melyeket pl. a bergamott- és citrusolajhoz is felhasználnak; vagy altató- és nyugtatószerekkel, szulfonamidokkal, néhány antibiotikummal, hormontartalmú készítményekkel és fogamzásgátlókkal való találkozása során, valamint ismert az ásványolaj származékok és a tetováláshoz használt kadmium-szulfid fotoszenzitizáló (fényérzékenységet okozó) hatása is.

Szükséges megemlíteni, hogy a HIV-pozitív AIDS-es betegek sokkal hajlamosabbak fényérzékenységre, ezért ha egészségesnek tűnő személyeknél ismeretlen eredetű, heterogén bőrreakciók jelentkeznek, mindig gondolni kell HIV-fertőzöttség lehetőségére.

Kezelés

A fényérzékenység kezelése többféle módon történhet. Sokat segít, ha tudjuk, melyek azok a körülmények, melyektől óvakodnunk kell, ha bőrünk hajlamos az allergiás reakciókra.

A tünetek maguktól eltűnnek, ha tartózkodunk a napfénytől, de sajnos sokszor csak a zárt tér jelent megoldást. Az allergiás tünetekkel járó erős viszketést csillapítani lehet antihisztamin tartalmú krémmel, de a bőr ettől még kipirosodhat a napon. A tünetek elmulasztásában a helyi kortikoid kezelés is sokat segít.

A nyári vakációnkat megkeserítheti, ha a nagy melegben megfeledkezünk róla, hogy allergiánktól a vízparti árnyék nem véd meg, hiszen még ott is annyi sugárzás éri a bőrünket, amely elegendő az allergiás bőrreakciók kiváltásához.

Ugyancsak óvatosnak kell lennünk, ha autózunk vagy akár csak a lakásban időzünk, és az ablakon át erős sugárzás éri bőrünket, mert az üvegfelület az UV-B sugárzást ugyan kiszűri, de az UV-A sugarakat átereszti. Ezért a testet fedő ruházat is csak akkor megfelelő a súlyosan fényérzékeny betegek számára, ha az tényleg nem ereszti át az UV-sugarakat.

A mesterséges ultraibolya sugárzás (pl. a szolárium fénye vagy a szúnyogriasztó kerti lámpák fénye), egyes betegeknél a tévézés, vagy - a fény hullámhosszától függően - bizonyos lézerkezelések is létrehozhatnak "allergiás" bőrreakciót.

Budai Allergiaközpont

betöltés...