A Dél-Amerikában, ezen belül mindenekelőtt Brazíliában őshonos óriásvidra (Pteronura brasiliensis) nem véletlenül kapta a nevét. Ezek az állatok ugyanis akár 30 kilogrammosra is megnőhetnek, teljes testhosszuk pedig az orruk hegyétől a farkuk végéig a két métert is meghaladhatja. Mivel a Magyarországon is honos eurázsiai vidrák (Lutra lutra) súlya 3 és 15 kilogramm között szokott lenni, elmondható, hogy az óriásvidrák többszörösen akkorák, mint a hazaiak. Ezzel egyébként nemcsak a vidrák, hanem az összes többi menyétféle ragadozó körében is az egyik legnagyobbra növő fajnak számítanak. Méretén kívül a faj további különlegessége, hogy az óriásvidrák farka nem hengeres, hanem – áramlástani okok miatt – a végén lapított. Erre utal a faj tudományos nevének első tagja, a latinosított ógörög Pteronura elnevezés, amely „szárnyasfarkút” jelent.

A lassú folyású, gyenge sodrású folyamokat, illetve a mocsaras, lápos területek nyílt vízfelületeit kedvelő állatfajt prémje miatt korábban széles körben vadászták is. Ma már természetvédelmi oltalom alatt áll, de a korábbi vadászat miatt lecsökkent állománynagyság, valamint a természetes élőhelyek zsugorodása miatt napjainkban is veszélyeztetettnek számít. Igen ritkának mondhatók az állatkertekben is. Jelenleg az egész világon 25 olyan állatkert működik, ahol ezzel az állatfajjal foglalkoznak. Európában 14 állatkertben láthatunk óriásvidrákat, a budapestit is beleszámolva. A 14 európai intézményben összesen 54 egyed él.

A Fővárosi Állat- és Növénykert már évek óta tervezte ennek az érdekes és ritka állatfajnak a bemutatását. A fejlesztések azonban most jutottak el odáig, hogy az állatok férőhelyének kialakítására sor kerülhetett. A belső bemutatóhelyet egy régebbi, még 2000-ben átadott építmény jelentős mértékű átalakításával hozták létre, az állatok kifutója a hozzá tartozó medencével pedig teljesen új építmény. A munkálatok összesen mintegy 36 millió forintba kerültek, ehhez a Fővárosi Önkormányzat 30 millió forintnyi támogatást adott. Az építőmesteri munkákat a Nagora Kft., a vízgépészet kiépítését és az állattartó helyek dekorálását a Galapagos Zoo Service Kft. végezte.

Az új férőhelyen látható három fiatal állat két német állatkertből került Budapestre: Cora és Cumana Lipcséből, Alonda pedig Duisburgból. Természetesen minderre azért kerülhetett sor, mert a Fővárosi Állat- és Növénykert az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) akkreditált tagjaként csatlakozott ahhoz a tenyészprogramhoz, amelyet a szövetség még 2003-ban hívott életre a faj állatkerti tartásának és szaporításának összehangolása érdekében. Az állatok egyelőre mind nőstények, a jövőben azonban hím állat beszerzése is szerepel a tervek között, összhangban a tenyészprogram célkitűzéseivel.

Az óriásvidrák bemutatkozására és a számukra kialakított férőhely ünnepélyes megnyitására szeptember 10-én délelőtt került sor. Az új létesítményt Csomós Miklós és Szentes Tamás főpolgármester-helyettesek, valamint őexcellenciája Valter Pecly Moreira, a Brazil Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete adták át a nagyközönségnek. A megnyitó programját a Brazil Kulturális Központ égisze alatt működő Energia Positiva tánccsoport brazil szamba bemutatója tette teljessé.

A megnyitóhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón prof. dr. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója több fontos bejelentést is tett. Ezek közül a legnagyobb érdeklődésre bizonyára az a hír tarthat számot, hogy az Állatkert tervei szerint még az idei évben koalát is láthat majd az intézmény közönsége. A főigazgató emellett szólt az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének éves konferenciájáról is, amelynek szeptember végén Budapest lesz a házigazdája.

A sajtóeseményen került bemutatásra az Állatkert három új kiadványa is. Ezek közül az egyik az új állatkerti útmutató, amely L. Nagy Lajos szerkesztésében a közelmúltban jelent meg. A másik fontos kiadvány az Élet reménye című könyv Kovács Zsolt tollából, amely a kertben élő fenyegetett, ritka állatfajokat ismerteti meg az olvasókkal. Harmadikként mutatta be a főigazgató az Állatvilág című ismeretterjesztő magazint, amely a Magyar Természettudományi Múzeum és a Fővárosi Állat- és Növénykert együttműködése nyomán a nyár eleje óta található meg az újságosstandokon kéthavonta megjelenő folyóiratként.

A főigazgató azt is elmondta, hogy nagyon sikeresen alakul a 2014-es év az Állatkert életében. Nemcsak a sok megvalósult fejlesztés, hanem a közönség kimagasló érdeklődése miatt. Január elseje óta több mint 850 ezren keresték fel a kertet, 150 ezerrel többen, mint tavaly ugyanekkor. Így az év végéig a látogatók száma várhatóan több tízezerrel meghaladja majd az egymillió főt, amely az elmúlt évek legjobb látogatottságát jelentené. Az Állatkert tehát nemcsak megtartja első helyét az ország leglátogatottabb kulturális intézményeként és turisztikai programhelyszíneként, hanem még tovább is tudja gyarapítani a látogatottságát.