SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A női meddőség biológiai okai

Dr. Vereczkey Attila [cikkei] - 2010-10-19
A női meddőség okait boncolgatva, elsőként azon biológiai okokat kell szemügyre vennünk, melyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy 30 éves kor után elkezd csökkenni a termékenységi képesség, és a 40. év után ez a folyamat még nagyobb mértékben érvényesül. Mindemellett, ha bekövetkezik a fogantatás, a kor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a spontán vetélésnek és magzati kromoszóma-rendellenességek kialakulásának. Idősebb életkorban a mesterséges megtermékenyítési eljárások sikeressége is csökken.

Tegyünk egy kis kitérőt, mi is a helyzet a férfiakkal…
A férfiak ilyen szempontból mondhatni „mázlisták”, de mindenképp irigylésre méltó helyzetben vannak, hiszen spermaképzésük folyamatos, igaz, az öregedéssel együtt romolhat a spermaképzés is. A herék vérellátása is változik - herevisszeresség, hereszűkület alakulhat ki -, melynek következtében az oxigenizált vér átáramlása csökken, ezáltal a spermaképzés közel sem tökéletes, mégis folyamatos. Ennek tudatában a férfiak bizony ellustultak, mert joggal gondolják úgy, hogy ráérnek várni a családalapítással és vele együtt a gyermeknemzéssel, hisz nekik - jó esetben többnyire - van idejük, és 50-60 évesen még termelnek spermát, ha nem is olyan jó minőségűt, mint ifjú korukban.
A nőket sajnos az idő nem kíméli: ők nem várhatnak, ketyeg a biológiai órájuk, a túlsúly, a dohányzás és a stressz mellett a legnagyobb ellenségük, az öregedés csökkenti a legnagyobb mértékben a teherbeesés valószínűségét. Vajon miért is?

A petesejtek száma
A nők születésükkor több ezer petesejttel rendelkeznek, embrió korukban már megvan az összes petesejtjük, az embrionális kortól a világrajövetelig elvesztik ennek 10%-át, majd mikor elkezdenek menstruálni és pubertásba kerülnek, szintén ennyit vesztenek. A serdülőkor után néhány ezer petesejt kezd el érni, majd életük során néhány száz lesz, amely meg is érik. Könnyen ki lehet számolni, hogy a nők kb. 160 petesejtet ovulálnak egy életen át. Harmincadik évüket átlépve a nők petesejtjeinek nagy része, akár 50 százaléka is végleg eltűnhet. A női termékenységről szóló kutatások során arra a következtetésre jutottak, hogy a nők petesejtjeinek mindössze csupán 3 százaléka marad meg, mire betöltik negyvenedik életévüket.
Bár minden nő szervezetében e folyamatok eltérő időben jelentkeznek, azt mondhatjuk, hogy átlagosan a 30-as évek közepén csökken a termékenység jelentős mértékben. A petesejtek száma az évek múlásával szépen fogyatkozik, gyakoribbá válnak a reproduktív rendszer betegségei, az ovuláció rendszertelenné válik, a petefészek kevesebb ösztrogént és progeszteront termel, a petesejtek megtermékenyítése - mind a természetes, mind a mesterséges úton való teherbeesés esélye - egyre nehezebbé válik, és emelkedik a petesejt kromoszóma-rendellenességeinek gyakorisága is.

Megtermékenyült petesejt
Megtermékenyült és osztódásnak indult petesejt kétsejtes állapotban
Forrás: Alexander Tsiaras: Csodálatos utazás a fogantatástól a születésig c. album

Nagyon sok olyan betegség van, melyek mind abból adódnak, hogy elfogynak a petesejtek. Ennél a pontnál fontos kihangsúlyozni a fogamzásgátlók védő szerepét, ugyanis a nem kívánt terhességek megakadályozása mellett számos egyéb előnnyel jár ezek szedése egy nő esetében: véd az endometriózis, illetve a cisztaképződés ellen, s nem utolsósorban védi a nő petesejtjeit. Vagyis a tabletta szedése alatt az illető hölgy nem ovulál, védi, fogja az ovulációs lehetőségeit, a petesejt-kapacitását.

Éjszakai baglyok figyelem! Műszakváltás!
Az életmód szerepe sem elhanyagolható a termékenység csökkenésében, hiszen nagy- mértékben meghatározza a petesejt károsodását is, hiszen a petesejt a nővel együtt úgy öregszik , mint az agy, a szem, a bőr, tehát ezt is minden negatív hatás ugyanúgy ér:

  • Alkohol
  • Drog
  • Éjszakai átállás - az illető éjszaka dolgozik - és a melatonin-ciklus miatt: hamarabb öregszik, aki éjjel ébren van, dolgozik, és nappal alszik, jelen esetben ugyanis nem az alvás időtartama, hanem a ritmikusság, a környezettel való harmónia számít. (A melatonin egy természetes hormon, mely befolyásolja, illetve szabályozza a bioritmus ébrenlét-aluszékonyság-alvás fázisritmusát.)
  • Egészségtelen táplálkozás, a rendszeres mozgás hiánya, túlsúly.

A felsoroltak mind kihatnak a petesejt állapotára is: a rossz életmód mellett hamarabb öregszik, romlik a petesejt egészsége. Abszolút igaz, hogy egy férfi reprodukciós egészsége, fertilizációs, azaz termékenyítő-képessége is nagyon fontos, mégis a nő, valamint a női petesejt egészségi állapota a meghatározó a reprodukciós ciklusban.

Roppant szenzitív női biológiai ciklikusság - hormonok
A nő biológiai ciklikussága hihetetlenül érzékeny, melyet nagyon könnyű megsérteni. Az, hogy egy párnak (nőnek és férfinak) kisbabája fogan, az élet elképesztő csodája, számtalan faktortól függ, s igen sérülékeny folyamat is egyben, mivel - mindkét nem esetében - nagyon szenzitív rendszerről beszélünk.

Az egész folyamatot első körben a hormonális rendszer működése befolyásolja. Férfiben és nőben is egyaránt fennáll egy bonyolult, ún. endokrinológiai rendszer, mely ennek a folyamat működését irányítja, „vezérli” hormonálisan. Egy nagyon érzékeny és összetett anatómiai rendszerről beszélünk a kismedencében: hüvely, méhnyak, méh, petevezetők, petefészek, belek és hasüreg. Továbbá az egész rendszer genetikai tartalma is egy rendkívül komplex folyamat - fontos tényező, hogy a pár két tagjának milyen génjei vannak, mit visznek tovább és az együttlét (vagyis az ivarsejtek találkozása) során milyen genetikai egyed jön létre.
Mindehhez hozzájárul még sok más belgyógyászati faktor - számít a vércsoport, a vérkép, a szervezetünk neurológiai szabályozása (azaz az idegrendszer), és nem utolsósorban a lélek.

A lélek szerepe
A lelki faktor vitathatatlanul lényeges tényező a fertilizációs és a megtermékenyülési folyamatban, a pszichének a reprodukciós kapcsolata nagyon fontos szempont. Ha valamilyen rendkívüli vagy veszélyhelyzet - például háború - áll elő, az ember azon túl, hogy a stressztől, a lelki nyomástól és félelemtől lefogy, szervezete azonnal észleli, hogy az illető nincs jó állapotban, ezért automatikusan leblokkolhatja a gyermekvállalás folyamatát is. Illetve ha valaki, esetleg egy modell a vele szemben támasztott elvárások (már-már betegesen vékony alkat) miatt tartósan éhezteti, sanyargatja magát vagy drasztikusan fogyókúrázik, sajnos - hátrányára - becsapja szervezetét. Ugyanis szervezete nem tudván, hogy a hölgy pusztán divatból éhezik, valamiért úgy értékeli ezt az állapotot, mint krízishelyzetet, mintha üldöznék, nem lenne elég élelme, vagyis nagy valószínűséggel már nem is lehet gyereke, így védve a testét a terhességtől, hisz abba az illető ilyen állapotban akár bele is halhat. Ha az illető ekkor még terhes is lenne, ami elszívja szervezetének energiáit, akkor a hölgy egész egyszerűen összeroppanna, a teste felmondaná a szolgálatot...
Képletesen fogalmazva ez olyan lehet, mint az autóknál: ha minél régebbi típus és minél egyszerűbb a mechanikája (képzeljünk el egy autót, melyben szinte csak a műszerfalon van három gomb), annál nehezebben és ritkábban romlik el. Míg egy hiper-szuper, kompjuterizált, ultramodern meseautónál ha valami, még a legjelentéktelenebb kis műszer sem működik megfelelően, talán még elindítani sem lehet. Ugyanerről van szó egy olyan bonyolult rendszer esetében is, mint a fogantatásért felelős többlépcsős folyamat.

A női terméketlenség okai a biológiai okokon kívül sokfélék lehetnek, és akár különböző kombinációkban is előfordulhatnak. A következő cikkekben az alábbi részletezésben kerülnek az okok számbavételre:

LEGOLVASOTTABB

A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer

A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?

Ezt mondta a rendőrség Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban

Még most is nagy erőkkel keresik Egressy Mátyást, azt a 18 éves fiút, aki január 17-én éjjel egy 5. kerületi szórakozóhelyről indult el, de nem érkezett haza a 11. kerületi otthonába.

Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben

Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.

Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését

Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.

Sok édesanyát jobban stresszel a férje, mint a gyerekeik

Elsőre viccnek hangzik, mégis rengetegen magukra ismernek benne: egy amerikai felmérés szerint sok anya nagyobb stresszt él meg a párkapcsolatában, mint a gyereknevelés során. A téma újra felkapott lett a közösségi médiában, miután az Amazing Science Facts Facebook-oldalán előkerült a kérdés, és a kommentelők pillanatok alatt ráéreztek arra, miről is van szó valójában.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja