SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Röviden a diszlexiáról

Szabóné Vékony Andrea [cikkei] - 2010-11-24
A diszlexia, egy olyan sajátos olvasási zavar, melyre jellemző, hogy a gyermek olvasási teljesítménye jelentősen elmarad a korának és az intelligenciájának megfelelően elvárható szinttől. Vagyis, a diszlexia egyfajta viszonyfogalom: a diszlexiások olvasási teljesítménye gyengébb, mint azt a gyermek képességei és a gyakorlásra szánt idő alapján elvárhatnánk.

A diszlexia előfordulási gyakorisága
A szakirodalmi adatok 2-7% között említik a diszlexia előfordulási gyakoriságát. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden olvasási nehézséget tekintünk diszlexiának. Olvasási problémákkal a mai magyar iskolás gyermekek megközelítően 30%-a küzd. A diszlexia és a gyenge olvasás viszonyfogalom, fontos, hogy teljes körű vizsgálattal, differenciáldiagnózissal elkülönítsük őket egymástól.

A diszlexia okai
A diszlexia hátterében örökletesség, a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, egyaránt állhatnak.

A diszlexia tünetei
Olvasásban fellépő tünetek
Az olvasás hibái közé tartoznak többek között a betűtévesztések, (vizuális vagy fonetikai hasonlóságon alapuló, pl. f-t, g-k), betűkihagyások, betűbetoldások, szótagkihagyások, szótagbetoldások, reverziók (fordítások, pl. betűk szintjén b-d, u-n, szótagok, szavak szintjén betűsorrend megfordítása), kezdő olvasóknál a betűk olvasásának súlyos megkésése.
Tünetként szerepel emellett az olvasás tempójának lassúsága és a szövegértés problémája.

Írásban fellépő tünetek
Írásban gyakoriak a helyesírási hibák, hosszú-rövid tévesztések, egybe-különírási gondok, betűkihagyások, felcserélések, betoldások, a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjelek nem megfelelő használata. A diszlexiás gyermek írása a finommotoros koordináció gyengesége miatt többnyire csúnya, sokszor szinte olvashatatlan. Mindezek mellett még jellemző, hogy a verbális memória érintettsége miatt tollbamondásnál a szöveg hiányos leírásával, valamint szórendváltoztatással is találkozhatunk.

Beszéd területén jellemző tünetek
Megkésett-, akadályozott beszédfejlődés, általános pöszeség maradványtüneteivel találkozhatunk általában. A diszlexiás gyermekek nyelvi készsége elmarad társaikétól. Gyakori a szegényes szókincs, a beszédészlelés és a beszédmegértés zavara.

Mozgás területén jellemző tünetek
Jellemző a motoros ügyetlenség, koordinálatlan nagy- és finommotoros mozgások, az egyensúlyérzékelés zavara. A diszlexiás gyermekek írásképe is mutatja a kézmozgások ügyetlenségét.

Egyéb területeken fellépő tünetek
Egyéb területeken a ritmusérzék fejletlenségével, dominanciazavarokkal, nehezen kialakuló testsémával, rossz téri és idői tájékozódással, gyenge emlékezettel, szerialitásproblémával találkozhatunk.
Emellett sok esetben magatartásproblémák is előfordulnak.

Gyakori továbbá, hogy a diszlexiás gyermekeknél nemcsak az olvasás (diszlexia) és az írás (diszgráfia) érintett, hanem a számolás területe is (diszkalkulia).

A diszlexia vizsgálatának elemei

  • általános- és szocio-kulturális anamnézis,
  • a beszéd vizsgálata,
  • olvasás-, írásvizsgálat,
  • szókincsvizsgálat,
  • nyelvi-helyesírási felmérés,
  • kiegészítő vizsgálatok (orvosi, pszichológiai, pedagógiai, laterális dominancia vizsgálata).
     

A diszlexia-reedukációs terápia
A diszlexia terápiája hazánkban Meixner Ildikó nevéhez fűződik. Meixner Ildikó így határozza meg a diszlexia-reedukációt: „Meg kívánom különböztetni a korrepetálástól, mely a tananyagnak szokványos módszerekkel történő ismétlése, megerősítése. Végül a reedukáció szó azt is kifejezi, hogy nem csupán az olvasás-írás megtanításáról van szó, hanem a nyelvi készség és egyéb készségek fejlesztéséről és a helyes önértékelés kialakításáról is.” (Meixner, 1995)

A Meixner-módszer jellemzői:

  • apró lépésekre bontja a tananyagot,
  • beépíti az ismétléseket,
  • már a betűtanítás közben törekszik a hibák megelőzésére,
  • beépíti a terápiába a tanulók általános nyelvi fejlesztését,
  • a betűtanítást a beszédhang, a hangot létrehozó mozgások, valamint a betűforma közötti asszociációra alapozza,
  • a homogén gátlást kerülő betűsorrend,
  • a fejlesztés és a direkt olvasás aránya a tanítási folyamat során fordítottan arányos egymással,
  • nemcsak tankönyvet, hanem sok manipuláltató eszközt használ,
  • csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz.
     

A diszlexia reedukáció két fő eleme:

  • az olvasást megalapozó készségek/képességek fejlesztése (pl.: térbeli tájékozódás, bal-jobb irányok differenciálása, szókincs fejlesztése stb.),
  • a már tanult betűk ismétlése és az olvasási készség fejlesztése.
     

A diszlexiás gyermekek terápiája gyakran több szakember bevonásával, team-munkában történik, és kiegészülhet egyéb terápiákkal pl: Ayres-terápia, Alapozó terápia, pszichoterápia.

Irodalom:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
Frank R. Vellutino: Az olvasás egy sajátos zavara, a diszlexia, Fejlesztő pedagógia, 1992. 1-2.
Meixner Ildikó: Az olvasás fogalma. A sikeres olvasástanulás feltételei in: Szemelvények a dyslexia köréből szerk V. Kovács Emőke Tankönyvkiadó 1977.

Meixner Ildikó - Munkásságom tézis-szerű összefoglalása, 1995, http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/modszer/dyslex2/meixner1.htm

Fotó: sof_sof_0000/pixabay

 

betöltés...
betöltés...
Szabóné Vékony Andrea

Szabóné Vékony Andrea
Okleveles gyógypedagógus - logopédus

Elérhetőségeim:
Munkahely:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye
             1221 Budapest, Szent István tér 1.
Honlap:
  • Logopédiai: http://logopédia.hu

  • SzóL-E? Szűrőeljárás óvodások logopédiai ellátására: http://szole.hu

  • LEGOLVASOTTABB

    12 étel, amit SOHA ne adj a babának (tiltólista 1 éves kor alatt)

    1 éves kor alatt a babának szigorúan tilos mézet, hozzáadott sót és cukrot, tehéntejet (italként), nyers húsokat és tojást, valamint fulladásveszélyes ételeket (egész dió, szőlő, popcorn) adni.

    20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

    A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

    D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

    Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

    Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

    Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

    ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

    Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

    © 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
    Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
    ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
    A szerkesztő ajánlja