SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Miért nem hasonlít?

[cikkei] - 2004-02-18
Az egyik leggyakrabban előkerülő kérdés családtervezésnél, vagy csak úgy elgondolkodva egy csendes estén, hogy vajon milyen lesz a születendő gyerekem? Kire hasonlít majd? Örökli-e apósom génjeit, tehát akár alkoholista is lehet, vagy anyósom nyugalmát, apám szemeit vagy az én nagy orromat? Aztán megszületik a gyerek és látszólag nem hasonlít senkire.

Hogy lehet ez, miért nem látok semmit magamból benne, mikor én vagyok az anyja? - teszi fel magának a kérdést sok anyuka, látva a szomszéd gyerekét, aki kiköpött anyja  (még az a csúnya nagy anyajegy is pont ott van az arcán, ugyanazon a helyen).

Valamennyi élőlénynek megvan az a képessége, hogy fölös számban hozzon létre önmagához hasonló újabb egyedeket. Ezzel kiegyenlíti az állandó veszteségeket és biztosítja az egymást követő nemzedékek megszakítás nélküli láncolatát - ezt tudjuk, mert tanultunk biológiát és azt is tudjuk, hogy a szaporodás a soksejtű élőlények körében is rendszerint egyes sejtekkel történik. Ezeket a sejteket a szülői szervezetek hozzák létre és az utód belőlük fejlődik.

Ha azt mondom: mutáció, nem mindig az jut eszembe, amit valójában jelent, hanem esetleg egy olyan élőlény, amiket a fantasztikus filmekben látunk, valami korcs és rendellenes. Pedig a mutáció valójában a szaporítósejtek öröklődési tényezőiének spontán, véletlenszerűen bekövetkező megváltozásai. Ezeknek a tényezőknek az újrakombinálódása olyan újabb élőlény kialakulását is eredményezheti, amelynek szerveződése a már megváltozott alapterv szerint zajlik és amely - éppen ezért - a szülői szervezetek megfelelő bélyegeitől eltérő jellegeket is kifejleszt. Ez a megváltozott genetikai alapterv azonban nem csak az új élőlény testi sejtjeiben fejti ki hatását, hanem annak szaporító sejtjeiben is rögzül, és mint ilyen adódik tovább a következő nemzedékbe. Ez a magyarázat arra, miért nem hasonlít rám a saját gyerekem és arra is miért fedezek fel benne olyan tulajdonságokat, amelyek több generációval ezelőtt, mondjuk a dédszülőknél volt tapasztalható.

Lássuk, hogy is van ez, úgy általában:

Az öröklődési tényezők megváltozása következtében az új tulajdonságokat is hordozó élőlények életrevalóságát - a természetes kiválasztódás alapelve értelmében -, maga a környezet méri le. Mindazok az egyedek, amelyeknek a "létért való küzdelemben" előnyös tulajdonságaik vannak, kezdetét, vagy éppen alapját képezhetik annak az egyed fölötti (faji) szinten folytatandó törzsfejlődésnek, amellyel még akkor is számolnunk kell, ha az egyes nemzedékek léte újra meg újra egyes szaporító sejtekkel veszi kezdetét. Ha az élőlények nem szaporodnának, hanem halhatatlanok, örök életűek lennének, akkor nem lenne törzsfejlődés, evolúció. Az sem túl sokat segítene, ha születendő utódok genetikai kódjai csak a két szülő kódjainak kombinációja lenne, spontán változás, mutáció pedig nem létezne.

Ki van ez találva!

LEGOLVASOTTABB

A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer

A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?

Ezt mondta a rendőrség Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban

Még most is nagy erőkkel keresik Egressy Mátyást, azt a 18 éves fiút, aki január 17-én éjjel egy 5. kerületi szórakozóhelyről indult el, de nem érkezett haza a 11. kerületi otthonába.

Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben

Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.

Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését

Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.

Sok édesanyát jobban stresszel a férje, mint a gyerekeik

Elsőre viccnek hangzik, mégis rengetegen magukra ismernek benne: egy amerikai felmérés szerint sok anya nagyobb stresszt él meg a párkapcsolatában, mint a gyereknevelés során. A téma újra felkapott lett a közösségi médiában, miután az Amazing Science Facts Facebook-oldalán előkerült a kérdés, és a kommentelők pillanatok alatt ráéreztek arra, miről is van szó valójában.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja