Bár a bíróságok elsődleges célja a körülmények és az ügy részleteinek pontos vizsgálatát követő olyan döntéshozatal, amely az igazságosság kritériumán felül a gyermek érdekeit szolgálja, ezek a döntések sok-, és egyre több esetben nem képesek feloldani a szülők között meglévő, a gyermek életét is behálózó problémákat. Így azok az új, átrendeződött családi viszonyok között is tovább gyűrűznek, megkeserítve és megnehezítve elsősorban a gyermek életét.

E problémák tárháza rendkívül széles, így ezeken az oldalakon az olvasó számos, ehhez a problémakörhöz tartozó esettel találkozhat majd.

Elsőként egy olyan helyzetet szeretnék kiragadni, amelyet az esetek java részében a szülők közötti, a váláshoz vezető és gyakran az eljárás során még inkább elmérgesedő, feloldhatatlan ellentétek generálnak: mit tehet a szülő, és mit mond a jog, ha az a fél, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte (az esetek túlnyomó részében az édesanya) úgy véli, nem kívánatos, hogy gyermeke a bíróság által meghatározott időt az édesapával töltse.

Annak ellenére, hogy a probléma sosem ennyire kikristályosodott, hiszen az alapfelvetés mögé nézve megannyi, az igazságérzetet felborzoló részlettel szembesül az ember, az alábbiakban szeretném felvázolni, az olvasó tisztánlátását segítve, a jog nyújtotta lehetőségeket.

A magyar Családjogi Törvény szerint a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, valamint a különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. Mind a gyermeknek, mind a szülőknek törekedniük kell a szülő-gyermek kapcsolat fenntartására. Ez alapszabály.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a törvény szerint a gyermek érdekét és az ilyen szülői magatartás akár a gyermek elhelyezésének megváltoztatásához is vezethet. súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való kapcsolattartástól indokolatlanul elzárja

Az esetben, ha a kapcsolattartásról a bíróság döntött, vélhetően a bontóper során, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül bíróságtól kell kérni. A gyámhivatal dönt a kapcsolattartás kérdésében, ha a házasság felbontására irányuló per befejezése óta már két év eltelt.

A kapcsolattartás megváltoztatását mindkét esetben annak a szülőnek kell kezdeményeznie, aki annak bíróság által szabályozott módján változtatni kíván. A kapcsolattartás megváltoztatására kérelmet a gyermek önállóan csak akkor nyújthat be, ha már betöltötte 14. életévét.

A jog a kapcsolattartás megváltoztatásának három formáját ismeri: a megvonást, a szüneteltetést, valamint a korlátozást.

Mielőtt ezekről bővebben szólnék, fontosnak tartom kiemelni, hogy a gyámhivatal elsődleges célja a szülő-gyermek kapcsolat helyreállítása, szem előtt tartva a gyermek érdekét, kihangsúlyozva azonban, hogy a gyermek jelenlegi érdeke nem mindig egyezik távlati érdekével.

A kérelmező szülők többnyire aggályosnak tartják a kapcsolattartást a volt házastárssal arra hivatkozva, hogy a volt házastárs környezetének és a gyermek irányában tanúsított magatartásának alkalmasságát illetően kétségek merültek fel. Gyakran elhangzik érvként, hogy a közös gyermek sem igényli a kapcsolattartást.

Ez a hivatkozás önmagában nem adhat alapot a kapcsolattartás megváltoztatására, a problémáknak kellően megalapozottaknak és súlyosnak kell lenniük, azok feltárása az esetek nagy részében szakértők bevonásával történik.

Bizonyítottnak kell lennie, hogy a volt házastárs érdemtelen arra, hogy a közös gyermekkel kapcsolatot tartson.

Ha a volt házastárs magatartása a gyermek testi, lelki, erkölcsi fejlődését rendkívüli súlyossággal, bizonyítottan veszélyezteti, a gyámhivatal vagy a bíróság a kapcsolattartási jogát vagy megvonja, vagy szünetelteti, 6 hónaptól maximum 1 évig. A harmadik megoldás, ha gyámhivatal vagy a bíróság a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében, az indítványozó fél kérelmére korlátozza. Ilyenkor dönthet a kapcsolattartás formájának, gyakoriságának, és időtartamának megváltoztatásáról.

Általános megoldás, hogy a volt házastárs a gyermekkel ritkábban, esetleg rövidebb időre találkozhat, vagy a találkozás meghatározott helyen, illetve meghatározott személy - akár a kérelmező szülő - jelenlétében történjék. Egy ilyen döntés meghozatalát követően annak végrehajtása a gyámhivatal hatáskörébe tartozik majd.

Ha a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, a kapcsolattartást szabályozó határozatnak nem tesz eleget, a gyámhivatal az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően, írásban figyelmezteti és  pénzbírságot helyez kilátásba. A bírság összege alkalmanként 100.000 Ft-ig terjedhet, a szabályok sorozatos megsértése pedig akár alapul szolgálhat arra is, hogy a másik szülő a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indítson.

Az ilyen szankciók meghozatala természetesen nem megy egyik napról a másikra. A gyámhivatal megkísérli gondosan felmérni a valós helyzetet, meghallgat minden érintett felet, együtt és külön-külön is, szükség esetén akár pszichológus is megvizsgálja a gyermeket. Az esetlegesen kiszabott bírság ellen fellebbezni lehet, az eljárás akár hónapokig, kivételesen évekig is elhúzódhat, mindig magában hordozva a lehetőséget arra, hogy a felek között rendeződjék a helyzet, mely esetben a gyámhatóság még a jogosan kiszabott bírság behajtásától is eltekinthet.

Természetesen a fentiek a terjedelmi korlátok és az egyedi esetek részleteinek ismerete nélkül miatt csak vázlatosan és általánosságban tartalmazzák a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a konkrét ügyben mindenképpen ajánlott már a kezdetektől szakértő közreműködését igénybe venni.