A legtöbb szülő intuitív módon (ösztönösen) „helyesen” neveli a gyermekét. Nincs ez másképp az ikreknél sem. Felesleges számukra külön nevelési elveket felállítani.

Ahelyett, hogy különféle nevelési receptek után kutakodnánk, sokkal jobban tesszük, ha két különálló személyként figyeljük meg ikergyermekeinket és az ő egyéni szükségleteiknek igyekszünk elébe menni.
Természetesen adott esetben nehézséget okozhat az a tény, hogy két azonos korú gyermek növekszik fel egymás közelében, azonban amint kialakul a két gyermek személyisége és képesek lesznek szükségleteik egyértelmű kifejezésére, magától értetődően külön egyéniségként fogjuk kezelni őket.

Az ikrek nevelésének jellegzetességei

Ezeket a gyermekeket különösen hajlamosak vagyunk egy kalap alá venni. Ennek elkerülése végett, amikor beszélünk hozzájuk, mindegyiket külön-külön szólítsuk meg, lehetőleg kerüljük a többes szám alkalmazását.

Azok a szülők, akiknek addig csak egy gyereke volt, arra panaszkodnak, hogy sokkal nehezebb fegyelmezni ikergyermekeiket, mert azok úgy érzik, nem nekik szól a „letolás”. Nincs egyszerű dolga azoknak az édesanyáknak, akik egész nap egyedül vannak otthon gyermekeikkel.
Képzeljük csak bele magunkat egy ikerpár helyzetébe:
Életük első napjától fogva lényegesen több időt töltenek egymás társaságában, mint bármelyik más emberrel. A csecsemő- és óvodáskorra - legyenek ők egypetéjű vagy kétpetéjű ikrek - mindenképpen szoros érzelmi kötelékek jellemzik a két testvért.
Az „együtt erősek vagyunk” alapelv szerint jobban megállják a helyüket a világban, mint egyedül. Ez egy olyan előny, amit semmihez sem lehet hasonlítani, ikrek esetén ez a tudat igen sokat nyom a latba. "Még nekem is nehezen sikerül keresztülvinni két sokszor akaratos gyermekemnél szándékaimat. A helyzetet még az is tetézi, hogy a büntetést vagy rendreutasítást sokkal lazábban veszik, hiszen kisebb a kockázat, „amikor anya haragszik ránk, mi akkor is ott vagyunk egymásnak”"- egy ikreket nevelő édesanya.

Idősebb ikreket nevelő szülők, akiknek próbálkozásaik során félig-meddig sikerült megvalósítani a streszmentes nevelést, arról számoltak be, hogy feltétlenül be kell vezetni bizonyos mértékű fegyelmet, a későbbi magatartási problémák megelőzése érdekében.  

Van egy jelenség, amivel szemben szinte majdnem minden szülő, később az óvónők és tanárok is tehetetlenek:

Ez az ikrek erőteljes közös fellépése, különösen, ha ezt „lehetetlen viselkedés” is kíséri. Lányok esetében ez inkább megfigyelhető, mint fiúknál. Pimasz megjegyzésekkel, vagy hangos vihogással tűnnek fel; iskolás és különösen pubertás korú szülők tapasztalatai szerint ilyenkor csak egyszerre lehet őket leszerelni. Fiúknál nem mindig jelentkezik az intimitásnak ez a kifejezett formája, ők inkább közös erővel zajonganak, vagy vad verekedést kezdeményeznek.  
 
Az ikreknek is nehéz dolguk van

Létezik olyan szituáció, amikor igen erős, egymástól való függés alakul ki az ikrek között. Náluk általában mindig az egyik gyermek a domináns. Ebben a szereposztásban nincs semmi kifogásolható addig, amíg a többnyire engedékenyebb fél nem érzi magát elnyomás alatt. Amennyiben ő láthatóan szenved a helyzetétől, és nem védi meg magát, a szülőknek be kell avatkozniuk, és erősíteniük, bátorítaniuk kell gyermeküket. Ha ezt nem teszik meg, akkor a gyengébb fél folyton hagyja magát kihasználni az erősebb által.
A szülők személyes döntése legyen, hogy közös óvodai csoportba, iskolai osztályba járjanak-e ikergyermekeik.
Vannak érvek, amelyek emellett, ill. ezellen szólnak. 
Egy jótanács: a szülők figyeljék meg a gyermekeket. Ha az ikerpár egyik tagja nem áll teljesen a másik árnyékában, akkor használják ki a közös fellépés kínálta előnyöket. A legtöbb gyermek számára úgyis nehézséget jelent a beilleszkedés egy új csoportba, az anya jelenléte nélkül.

Végezetül tekintsük át az ikrek nevelésének legfőbb jellegzetességeit:

• Nagy valószínűséggel fennáll a veszélye annak, hogy nevelésük során egy kalap alá vegyük ikergyermekeinket. Törekedjünk rá, hogy külön-külön szólítsuk meg az ikerpár tagjait. Ha csak az egyiküknek szeretnénk mondani valamit, inkább vonjuk őt félre.
• Próbáljunk meg igazságosak, ugyanakkor következetesek is lenni.
• Szívleljük meg a következő gondolatot: „ne tegyük meg a gyerek helyett, amire ő is képes”. Ez a hozzáállás fokozza az önállóságát és önbizalmát, megkönnyítve a szülők mindennapjait is.
• Az ikertestvéreket nehezebb fegyelmezni, mint az egyedüli gyerekeket. Valóban nem érzik érintve magukat, ha mindkettőjüket egyszerre szidjuk meg. Másként reagálnak a büntetésre és a szeretetmegvonásra, hiszen ők mindig ketten vannak. Szükséges bizonyos fegyelmezett magatartás kialakítása, hogy elejét vegyük a későbbi problémáknak.
• Ha az egyik gyermek a domináns, akkor erősítsük és támogassuk a másikat.
• Ha veszekednek az ikrek, pontosan úgy járjunk el, mintha „normál” testvérek lennének. Azt a mondatot azonban, hogy „Te vagy az idősebb.” felejtsük el.

A cikksorozat további részei:

Az ikrek nevelése 1. - Praktikus tanácsok ikrek neveléséhez
Az ikrek nevelése 3. - Az ikertestvérek identitása
Az ikrek nevelése 4. - Harc a klisék ellen: „Nem vagyunk egyformák”