Tisztelt Éva!

Valóban nem egyszerű kérdést tett fel. A részleteket nem ismerem, ezért csak a fontosabb irányeleveket adhatom meg.
1. A tevékenység alkalmazási / érvényességi területe
Klinikai endokrinológia, belgyógyászat, csecsemő-gyermekgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat, idegsebészet, klinikai hormon-laboratórium, radiológiai diagnosztika, családorvosi ellátás.

2. Az irányelv bevezetésének alapfeltétele
A beteg számára elérhető távolságban klinikai endokrinológiai decentrum/szakrendelés; ugyanott klinikai hormonlaboratórium/in vitro nukleáris medicina laboratórium; elérhető távolságban radiológiai képalkotó vizsgálatok (CT, MRI), társszakmákkal (nőgyógyászat, szemészet, idegsebészet) konzultációs lehetőség.

3. Definíció
A prolactinoma a hypophysis prolactin-termelő daganata, amely rendszerint benignus, de ritkán agresszív természetű, lokálisan invazív, vagy kivételesen ritkán malignus is lehet. Jellemzője a prolactinomát alkotó lactotrop sejtek prolactin-szekréciója következményeként megnövekedett plazma prolactin szint. A prolactinomán kívül számos egyéb betegség, kóros vagy fiziológiás állapot okozhat hyperprolactinaemiát.

4. Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők
Premenopauzás nőkben a prolactinoma klasszikus tünetei a galactorrhoea, amenorrhoea és az infertilitás. A menopauza előtt a prolactinomához az esetek 90-95%-ában társul oligomenorrhoea vagy amenorrhoea és az esetek mintegy 80%-ában jelentkezik galactorrhoea. A galactorrhoea jelentkezhet spontán, vagy az emlő kompressziójával provokálható. A klinikai tünetek jelenléte és súlyossága azonban nem áll szoros összefüggésben a hyperprolactinaemia mértékével és egyes tünetek izoláltan is előfordulhatnak (galactorrhoea, infertilitás, primer vagy szekunder amenorrhoea, infertilitás, elmaradó nemi érés), sőt a magas plazma prolactin szint ellenére a betegek néha tünetmentesek is lehetnek.
Postmenopauzás nőkben a hyperprolactinaemia klasszikus tünetei hiányoznak, bár galactorrhoea előfordulhat (utóbbi elsősorban ösztrogén-pótló kezelésben részesülő esetekben). Ezért postmenopauzás nőkben a prolactinomát gyakran a makroadenoma által okozott kompressziós tünetek alapján ismerik fel.
Férfiakban a prolactinoma impotenciát, infertilitást és libido csökkenést okoz. Galactorrhoea is előfordulhat, de lényegesen ritkábban mint nőkben. Férfiakban a prolactin-termelő macroadenomák nagyobb mérete miatt a felismeréskor gyakrabban észlelhetők kompressziós tünetek.
Tartósan fennálló hyperprolactinaemia esetén a hypogonadismus további jelei is feltűnővé válhatnak, mindkét nemben osteoporosis, illetve osteopenia alakul ki, nőkben emlő-atrophia, férfiakban izomerő csökkenés, a testszőrzet gyérülése, gynecomastia jelentkezhet. A csökkent csont ásványianyag tartalom ellenére hyperprolactinaemiás nőkben a csonttörések gyakoriságának növekedése nem bizonyított, azonban a hyperprolactinaemia megszűntetése kedvezően befolyásolhatja a csontanyagcserét.

5. A betegség leírása
a) Érintett szervrendszer(ek)
Endokrin rendszer, reproduktív rendszer, anyagcsere, idegrendszer
b) Genetikai háttér
Ritkán a prolactin-termelő hypophysis adenoma familiáris kórkép részjelensége lehet, ilyen esetek jelentős részében betegség-okozó gén-mutációk mutathatók ki. Multiplex endokrin neoplasia 1-es típusában (MEN1) és Carney komplexben a prolactinomához más endokrin (és nem endokrin) szervek betegségei társulnak, míg familiáris izolált hypophysis adenoma (familial isolated pituitary adenoma, FIPA) esetében a prolactinoma más betegségek nélkül, familiáris halmozódással fordul elő. A familiáris izolált prolactinoma a sporadikus esetekhez képest gyakran nagyobb méretű és gyakrabban terjed a supraselláris térbe.
c) Incidencia / Prevalencia / Morbiditás / Mortalitás
A prolactinoma a leggyakoribb hypophysis daganat; az összes hypophysis daganat mintegy 40%-a prolactinoma. Felnőttekben gyakorisága 100/1 millió lakos, de újabb vizsgálatok ennél lényegesen gyakoribbnak találták (750/1 millió lakos). Gyermekekben a prolactinoma ritka és ebben a korosztályban a prolactinoma az összes intracraniális daganat kevesebb, mint 2%-át teszi ki.
A későn felismert, illetve kezeletlen prolactin-termelő hypophysis macroadenomák a környező struktúrákra gyakorolt kompresszió miatt súlyos következményekhez és maradandó károsodásokhoz vezethetnek (látótér defektus, vakság, szemizom bénulás, ophthalmoplegia, obstrukciós hydrocephalus, epilepsziás görcs, hypopituitarismus). Macroadenomákhoz hypopituitarismus is társulhat, ami kezeletlen esetekben szintén növeli a morbiditást és a mortalitást.
Macroadenoma esetén hypophysis apoplexia alakulhat ki, ami progresszív neurológiai tünetek esetén sürgős idegsebészeti műtétet tesz szükségessé. A hypophysis apoplexia mortalitása korai felismerés és megfelelő kezelés esetén 5-10%.
d) Jellemző életkor
Prolactin-termelő hypophysis adenoma a fiatal gyermekkortól az idős korig bármely életkorban előfordulhat, de gyakorisága nem- és korfüggő. Leggyakoribb 20 és 50 év közötti nőkben; ebben a korcsoportban a prolactin-termelő hypophysis adenomák többsége microadenoma.
e) Jellemző nem
A nő/férfi előfordulási arány körülbelül 10/1, de az ötödik életévtized után mindkét nemben azonos gyakorisággal fordul elő. Az 1 cm-nél kisebb méretű prolactin-termelő microadenomák jellegzetesen reproduktív korban levő nőkben, a macroadenomák (méretük 1 cm) idősebb korú nőkben és férfiakban azonos gyakorisággal fordulnak elő. A prolactin-termelő macroadenomák mérete a diagnózis időpontjában férfiakban általában nagyobb, mint nőkben.

6. Kiváltó tényezők
A prolactin-termelő hypophysis adenomán kívül más hormon-termelő hypophysis daganatokhoz is társulhat hyperprolactinaemia (acromegalia, Cushing kór, TSH-termelő hypophysis adenoma).
A placenta ösztrogén-termelésével összefüggő lactotrop sejt hyperplasia miatt terhességben a prolactin folyamatosan növekszik és a harmadik trimeszterben a kezdeti érték több, mint tízszeresét érheti el. Hyperprolactinaemiát más fiziológiás állapotok, mint a szoptatás, fizikai terhelés, stressz, étkezés és szexuális aktivitás is okozhat. Hyperprolactinaemiát okoznak a hypothalamus és hypophysis nyél sérülését okozó daganatok, cysták, infiltratív és gyulladásos betegségek, valamint traumás hypophysis-nyél sérülések, melyek a hypothalamicus dopamin képződését, vagy annak hypophysis nyélen keresztüli transzportját károsítják. Ritkán ectopiás prolactin termelő daganatok is előfordulhatnak (bronchus carcinoma, hypernephroma). Primer hypothyreosisban a perifériás pajzsmirigy hormonok csökkent termelése miatt fokozott TRH képzés thyreotrop és lactotrop sejt hyperplasiát, hyperprolactinaemiát és nőkben galactorrhoea-amenorrhoea szindrómát válthat ki. A polycystás ovárium szindróma szintén gyakran társul mérsékelt hyperprolactinaemiával. Májelégtelenségben gyakran észlelhető hyperprolactinaemia. Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek 20-75 %-ában fordul elő hyperprolactinaemia, amit a prolactin metabolizmus változása, vagy a csökkent dopaminerg aktivitás magyarázhat. Haemodialysis nem befolyásolja, míg eredményes vese-transzplantáció normalizálja a prolactin szintet. Idegi reflexes úton hyperprolactinaemiát válthatnak ki a mellkasfal sérülései és a mellkas területét érintő herpes zooster. Hyperprolactinaemiát provokálhat számos gyógyszer, melyek a dopamin szintézisen vagy metabolizmuson keresztül, illetve a dopamin-receptorra gyakorolt hatáson keresztül módosítják a prolactin szekréciót. Idiopathias hyperprolactinaemiában nem mutatható ki etiológiai tényező. Lehetséges, hogy az ilyen esetek egy részét kisméretű, MRI vizsgálattal nem detektálható prolactin-termelő hypophysis microadenoma okozza. Idiopathiás hyperprolactinaemia esetén célszerű macroprolactinaemia lehetőségét vizsgálni, különösen ha a hyperprolactinaemia klinikai tünetei enyhék vagy hiányoznak.

7. Kockázati tényezők
Macroadenoma esetén hypophysis apoplexiát provokálhatnak a hypophysis működés vizsgálatára alkalmazott stimulációs tesztek, a kezelésre használt dopamin-agonista gyógyszerek, antikoaguláns kezelés, sugárkezelés és koponya trauma.

II. DIAGNÓZIS
A hyperprolactinaemia diagnózisát minden esetben hormonvizsgálatokkal kell bizonyítani. A diagnózis bizonyítása mellett az etiológia és a társuló körülmények tisztázásához egyéb vizsgálatok is szükségesek.

1. Anamnézis
Lásd az I.4.pontban.

2. Fizikális vizsgálatok
Lásd. az I.4.pontban.
Megtekintés, tapintás: spontán vagy az emlő kompressziójával provokálható galactorrhoea. Macroadenoma esetén hypopituitarismus tünetei (gyér testszőrzet, vékony és sápadt bőr, szem és száj körül finom ráncok, tompultságot, közömbösséget, lassult mentális működést tükröző viselkedés, aluszékonyság, depresszió, a Shellong-tünet pozitív, a pulzus bradycardiás lehet) és a környező idegrendszeri struktúrák kompressziós tünetei.

3. Kötelező diagnosztikai vizsgálatok
(felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
a.) laboratóriumi vizsgálatok

Diagnosztikus standard protokoll
Célja: a hyperprolactinaemia biztos megállapítása.
A hyperprolactinaemia diagnózisa a gyakorlatban a bazális (reggeli órákban végzett) plazma prolactin szintek meghatározásán alapul. A prolactin szint napszaki ritmus vizsgálatának vagy stimulációs tesztek alkalmazásának klinikai diagnosztikai jelentősége vitatott. A normális reggeli plazma prolactin szint nőkben 15-25 ng/ml, férfiakban 10-15 ng/ml. Enyhe hyperprolactinaemia (60 ng/ml) esetében a diagnózis felállítása előtt ismételt plazma prolactin meghatározás javasolt.
Differenciáldiagnosztikai szempontok:
• Prolactin-termelő hypophysis adenomát valószínűsít a 150 ng/ml feletti plazma prolactin szint. Magasabb értékek általában nagyobb méretű hypophysis adenomával társulnak: prolactin-termelő hypophysis microadenomában általában 250 ng/ml alatti, míg prolactin-termelő hypophysis macroadenomában általában 250 ng/ml feletti plazma prolactin szintek fordulnak elő.
• A diagnosztikai vizsgálatok megkezdése előtt ki kell zárni a hyperprolactinaemiát okozó fiziológiás állapotokat (terhesség, szoptatás) és a iatrogen tényezőket (pl. gyógyszer szedés). A részletes diagnosztikai vizsgálatok megkezdése előtt ki kell zárni primer hypothyreosis lehetőségét (alacsony plazma szabad T4 és magas TSH szintek) primer hypothyreosisban a hyperprolactinaemián kívül képalkotó vizsgálatokkal daganatot utánzó hypophysis megnagyobbodás is előfordulhat.
Diagnosztikus standard protokoll alkalmazása
A hyperprolactinaemia klinikai gyanúja többnyire a családorvosban felmerül. Fiziológiás és iatrogén hyperprolactinaemia kizárását követően a további vizsgálatok elvégzése elsősorban endokrinológiai járóbeteg-rendelésen javasolt. Súlyosabb általános állapotú beteg vizsgálata vagy komplex hormonvizsgálatok végzése fekvőbeteg-intézetben javasolt.
Módszertani problémák, amelyek befolyásolhatják a laboratóriumi eredményeket:
• Hyperprolactinaemiás betegek 15-20%-ában a hyperprolactinaemiát nem a biológiailag aktív monomer prolactin felszaporodása, hanem a több monomérből álló és IgG fehérjéhez kötött ún. ”big-big-prolactin” koncentrációjának növekedése okozza (macroprolactinaemia). A macroprolactinaemia laboratóriumi módszerekkel elkülöníthető a valódi hyperprolactinaemiától. Macroprolactinaemia gyanúja elsősorban akkor merül fel, ha a hyperprolactinaemia klinikai tünetei enyhék vagy hiányoznak.
• Nagyfokú plazma prolactin szint emelkedéssel járó macroadenomák esetén a ”szendvics” módszereken alapuló prolactin vizsgálati módszerek tévesen alacsony vagy normális értékeket mutathatnak ki (”Hook effektus”). A hibából eredő diagnosztikai tévedés kiküszöbölésére macroadenomák esetén a prolactin vizsgálatot a plazma hígítása után is ajánlott elvégezni.

b) Képalkotó vizsgálatok
A hyperprolactinaemia okának és társuló körülményeinek tisztázásához szükségesek.
Ha a hyperprolactinaemia okaként fiziológiás állapot (terhesség, szoptatás), gyógyszeres kezelés, primer hypothyreosis, valamint egyéb hyperprolactinaemiát okozó betegségek (vesebetegség, májbetegség) kizárhatók, radiológiai képalkotó vizsgálatok (hypophysis MRI, CT) elvégzése javasolt.
• A hypophysis adenomák diagnózisára a hypophysis MRI az elsősorban választandó vizsgálat. Az MRI vizsgálaton kívül hypophysis CT elvégzése is indokolt lehet.

4. Kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
Hypophysis működés felmérése
Ha a hypophysis MRI macroadenomát, vagy a sella-tájékon egyéb térszűkítő folyamatra - pl. cysta, craniopharyngeoma, stb - utaló elváltozást mutat ki, hormonvizsgálatokkal kell tisztázni a részleges vagy teljes hypopituitarismus lehetőségét. A hypophysis működés vizsgálata az MRI vagy CT vizsgálattal kimutatható üres sella (”empty sella”) esetében is indokolt.
• A hypopituitarismus tisztázásához a plasma TSH, ACTH, LH, FSH és növekedési hormon szintek vizsgálatán kívül a szabad T4, cortisol, IGF-1, valamint férfiakban a tesztoszteron és nőkben a menopausa előtt az oestradiol szintek vizsgálata javasolt. A latens (részleges) hormonhiány kimutatása csak dinamikus stimulációs tesztekkel lehetséges, ezért gyakran ezek elvégzése is szükséges (inzulin-hypoglykaemia teszt, metopyron teszt, valamint ”releasing hormon” tesztek: TRH, LH-RH, CRH, GHRH, illetve utóbbiak kombinációi).
• Ha a hypophysis MRI microadenomára utaló elváltozást mutat ki, részben a klinikai tünetektől függően szintén indokolt a hypophysis működés vizsgálata (microadenomák esetében a hypopituitarismus valószínűsége kicsi, azonban a hypophysis daganatok a prolactin mellett más hormonokat, mint pl. növekedési hormont is termelhetnek).
Szemészeti vizsgálat
Ha a hypophysis MRI macroadenomát vagy chiasma opticum közeli egyéb térszűkítő elváltozást mutat ki, szemészeti (neuroophthalmológiai) vizsgálat szükséges.
Idegsebészeti vizsgálat
Macroadenomák esetén (különösen kompressziós tünetek társulásakor) feltétlenül indokolt.
Egyéb vizsgálatok
A hyperprolactinaemia által kiváltott hypogonadismust az alacsony LH, FSH és szexuál szteroid (férfiakban tesztoszteron, nőkben ösztradiol) szintek jelezhetik. A terhességgel összefüggő hyperprolactinaemia kimutatására terhességi teszt szükséges. A primer hypothyreosis nem minden esetben jár egyértelműen feltűnő tünetekkel és panaszokkal, ezért hyperprolactinaemia esetén TSH vizsgálat javasolt. Az acromegalia kezdeti tünetei szintén enyhék lehetnek, ezért hyperprolactinaemia és hypophysis adenoma esetén a GH-túltermelés kimutatására a GH-IGF-1 rendszer vizsgálata is javasolt. Hypophysis adenomás betegekben a prolactin-túltermeléshez ritkán társuló egyéb hypophysis hormon túltermelés kimutatására a megfelelő hypophysis és perifériás hormon vizsgálatok elvégzése szükséges. A máj- és veseműködés zavarával összefüggő hyperprolactinaemia gyanúját szintén laboratóriumi vizsgálatokkal erősíthetjük meg. A MEN1 szindróma lehetőségének szűrésére szérum kalcium vizsgálat javasolt.

5. Differenciáldiagnosztika
Lásd az előző pontokat.

6. Diagnosztikai algoritmusok
Lásd az előző pontokat.

III. KEZELÉS
A) Nem gyógyszeres kezelés (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
1. A megfelelő egészségügyi ellátás szintje
A diagnózis felvetése: családi orvos. Az ok tisztázása és a terápia javaslata: endokrinológus szakorvos, szükség szerint a társszakmák (idegsebészet, szemészet) bevonásával. Folyamatos gondozás és gyógyszerellátás: családi orvos és endokrinológus szakorvos közös feladata. Felülvizsgáló gondozás hormonméréssel, szükség szerint képalkotással és konzíliumok szervezésével (idegsebészet, szemészet) kiegészítve ½ - 1 évenként: endokrinológus szakorvos feladata. Sürgősségi ellátást igénylő állapot (pl. daganat-bevérzés, hypophysis apoplexia, hypopituitaer krízis) felismerése és a kezelés megkezdése: családorvos és endokrinológus feladata.
2. Általános intézkedések
Hypophysis elégtelenség esetén a beállított hormonpótló kezelést megszakítás nélkül, folyamatosan kell alkalmazni.
3. Fizikai aktivitás
Prolactin-termelő macroadenomában szenvedő beteg fizikailag kevéssé terhelhető.
3. Diéta
A daganat okozta hypothalamus laesio (bulimia, primér adipsia) esetén van kiemelt jelenősége.
5. Betegoktatás
Az orvos-beteg találkozásokat fel kell használni a betegoktatásra is, melynek ki kell terjednie a lehetséges szövődményekre és azok tüneteire, a sürgősségi ellátást igénylő állapotok tüneteire, valamint a kezelés várható eredményeire és lehetséges mellékhatásaira.

B) Gyógyszeres kezelés (felhasznált bizonyítékok, azok szintjei)
1. Ajánlott gyógyszeres kezelés
Indikációs kritériumok, kezelendő betegcsoport
• Hormonvizsgálatokkal bizonyított prolactin-termelő hypophysis microadenomában és macroadenomában szenvedő betegekben elsőként választandó terápiaként gyógyszeres kezelés javasolt (a kezelést rendszerint több éven, akár évtizeden keresztül kell folytatni). Elsődleges terápiaként idegsebészeti műtét az esetek kisebb részében jön szóba.
• Hyperprolactinaemiás anovulációs dysmenorrhoeában, infertilitásban, idiopathiás hyperprolactinaemiában, illetve idiopathiás galactorrhoeában gyógyszeres kezelés javasolt.

Szokásos kezelés
1. Gyógyszeres kezelés
Elsősorban választandó hatóanyag:
Bromocriptin
Szokásos napi dózis: 2.5-10 mg
(a dózishatáron belül enyhébb hyperprolactinaemia esetén kisebb,
nagyfokban emelkedett plazma prolactin szint esetén nagyobb
dózis)
Terápia megkezdése: kis adaggal (pl. este 1/2 tabletta), majd
fokozatosan növelve a kívánt dózis eléréséig)
Napi dózis felosztása: 2 (3) részre elosztva (nagyobb dózis este)
Egyéb gyógyszerekkel interakció:
- erythromycin növeli a szérum bromocriptin koncentrációt
- dopamin antagonista szerek csökkentik a bromocriptin hatást
Várható mellékhatások:
- hányinger, hányás, hypotonia, fejfájás, szédülés
(legtöbbször a kezelés kezdetén, majd enyhülhetnek)
- obstipatio
- orrdugulás (ritkán)
- Raynaud jelenség (ritkán)
- psychosis, hallucinációk, dyskinesis, szájszárazság
(nagy dózis esetén)
2. Kiegészítő / Alternatív gyógyszeres kezelés
Másodsorban választandó hatóanyag:
Quinagolid
Elsősorban választandó hatóanyaghoz képest speciális indikáció:
- ha a beteg nem tolerálja a bromocriptin kezelést
- ha a bromocriptin kezelés hatástalan
Szokásos napi dózis: 75-300 g
Terápia megkezdése: 3 napig 25 g, majd 3 napig 50 g tabletta
(”kezdő doboz”), majd fokozatosan tovább növelve a kívánt dózis eléréséig.
Napi dózis felosztása: 1 adagban (általában este)
Várható mellékhatások (a bromocriptinhez képest ritkábban):
- hányinger, hányás, émelygés, fejfájás, szédülés
(legtöbbször a kezelés kezdetén, majd enyhülhetnek)
- ritkán: obstipatio vagy diarrhoea, hasi fájdalom,
anorexia, álmatlanság, oedema, kipirulás, hypotonia,
igen ritkán psychosis

Harmadsorban választandó hatóanyag:
Cabergolin
Első- és másodsorban választandó hatóanyagokhoz képest speciális
indikációs terület:
- ha a beteg nem tolerálja a bromocriptin és quinagolid kezelést
- ha a bromocriptin és quinagolid kezelés hatástalan.
Szokásos dózis: 0.5-1 mg hetente 1 vagy 2 alkalommal
Várható mellékhatás: kivételesen ritka
3. Terápiás algoritmusok
Lásd előző pontokat.

C. Sebészi kezelés
1. Műtéti indikáció
• Prolactin-termelő hypophysis adenoma esetén idegsebészeti műtét általában akkor jön szóba, ha a gyógyszeres kezelés eredménytelen, vagy ha a beteg nem képes tolerálni a gyógyszeres kezelést. Sürgős műtét szükséges progresszív neurológiai tünetekkel kisért daganat bevérzés, hypophysis apoplexia esetén. Kompressziós neurológiai tünetek (pl. látópálya sérülés) esetén, ha a gyógyszeres kezelés rövid időn belül nem szűnteti meg a tüneteket, szintén műtét szükséges. Irradiációs kezelést prolactin-termelő hypophysis adenomában az egyéb (gyógyszeres, sebészi) kezelés eredménytelensége esetén alkalmaznak.
• A hormonálisan inaktív hypophysis daganatok és a sella-tájéki egyéb térszűkítő folyamatok (melyek mérsékelt hyperprolactinaemiát okozhatnak) kezelése elsősorban műtéti ezekben az esetekben a gyógyszeres kezelés nem (vagy elvétve) eredményes.
2. Műtéti előkészítés
Hypophysis elégtelenségben szenvedő beteget a hypophysis daganat műtét előtt megfelelő hormonpótló kezelésben kell részesíteni. Centrális hypadreniában szenvedő betegben a műtét, illetve anesthesia megkezdésekor a mellékvesekéreg elégtelenségben szenvedő betegek műtétjekor szokásos nagy adag parenterális hydrocortison infúziós kezelést kell alkalmazni.
3. Műtéti érzéstelenítés
Intratrachealis narcosis.
4. Műtét
A prolactin-termelő hypophysis adenomák többsége a craniotomiás műtétnél kisebb megterhelést jelentő transnasalis-transsphenoideális feltárással eltávolítható. Újabban endoscopos műtéti módszereket is alkalmaznak. Nagyméretű, a környező struktúrákra terjedő prolactin-termelő hypophysis adenoma teljes eltávolítása nem minden esetben lehetséges.
5. Posztoperációs teendők
Centrális hypadreniában szenvedő betegben végzett műtét után a parenterális hydrocortison infúziós kezelést fokozatosan csökkentett adagban 24-72 óráig tanácsos folytatni, majd a betegben krónikus orális mellékvesekéreg hormonpótló kezelést kell alkalmazni. A korai posztoperatív időszaktól kezdődően fontos feladat a víz-és folyadékháztartás ellenőrzése; diabetes insipidus jelentkezése esetén desmopressint kell adagolni. A hypophysis műtét után minden esetben a hypophysis működés újbóli felmérése szükséges.

IV. GONDOZÁS
1. Rehabilitáció
A kezelésre jól reagáló esetekben (normális plazma prolactin szint és hypophysis prolactin-termelő adenoma esetén teljes daganat-regresszió) teljes rehabilitáció várható. A kezelésre részlegesen reagáló prolactinomás esetekben részleges rehabilitáció érhető el.
2. Rendszeres ellenőrzés
Kezdetben 1-2 havonta, majd 3-6 havonta ellenőrző hormonvizsgálatok, prolactin-termelő hypophysis adenoma esetén kezdetben 6 havonta, majd 1-2 évente (később esetleg ritkábban) MRI (CT) vizsgálat, szemészeti vizsgálat. Társuló hypopituitarismus esetén egyéb ellenőrző vizsgálatok is szükségesek.
3. Megelőzés
Ritka kivételektől eltekintve (a szokásost lényegesen meghaladó adagban tartós oestrogén adagolás) a prolactin-termelő hypophysis adenomák megelőzésére jelenleg nincs lehetőség. A gyógyszeres (dopamin-agonista) kezelés hirtelen felfüggesztése a regresszióban levő prolactin-termelő hypophysis adenoma gyors növekedését okozhatja, ennek megelőzésére folyamatos gyógyszeres kezelés szükséges.
A gyógyszer-okozta hyperprolactinaemia a gyógyszer mellőzésével megelőzhető.
4. Lehetséges szövődmények
Prolactin-termelő hypophysis adenomák esetén a környező struktúrák kompressziós tünetei, hypopituitarismus és annak szövődményei. Daganat bevérzés és hypophysis apoplexia.
a) A szövődmények kezelése
A szövődmények típusától függő specifikus kezelés.
5. Kezelés várható időtartama / Prognózis
Prolactin-termelő hypophysis adenoma esetén a gyógyszeres kezelés rendszerint éveken át tart. Viszonylag rövid ideig tartó dopamin-agonista kezelés elhagyásakor a prolactin szint rendszerint gyorsan növekszik, a klinikai tünetek kiújulnak és a regresszióban lévő micro- vagy macroadenoma gyorsan növekedhet. Újabb tapasztalatok szerint azonban dopamin-agonista kezeléssel elért tartós (legalább 2 év) daganat-regresszió után a gyógyszer-adag fokozatos csökkentését követően kis adag dopamin-agonista is elégséges lehet a megfelelő terápiás hatás fenntartásához. Úgy tűnik, hogy a tartós (legalább 2 év) gyógyszeres kezeléssel remisszióban levő micro- és macroprolactinomák mintegy 50%-a a kezelés tartós (5-8 éves) felfüggesztése után sem újul ki. A recidiva kockázata a dopamin-agonista gyógyszer elhagyása utáni első évben a legnagyobb.
A gyógyszeres és sebészi (ritkán sugárterápiás) kezelési lehetőségekkel a prolactin-termelő hypophysis adenomás esetek többségében a prognózis jó.
Jó egészséget kívánok: