Frank Orsolya
Pszichológus, családi kommunikációs szakértő
Pszichológus, Gordon-instruktor
CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS TRÉNING
Miért nem értek szót a gyerekemmel? Miként őrizhetnénk meg a családi békét és a párkapcsolatunkat? Hogyan csinálhatnám másként, mint a szüleim? És mi az a Gordon-módszer?
Egyéni tanácsadás igény szerint, felmérő beszélgetéssel.
Érdeklődjön, tájékozódjon, jelentkezzen itt:
Elérhetőségeim:
E-mail: posta@arete.hu
Honlap: http://www.szeresdjol.hu
Pszichológus, családi kommunikációs szakértő
Pszichológus, Gordon-instruktor
CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS TRÉNING
Miért nem értek szót a gyerekemmel? Miként őrizhetnénk meg a családi békét és a párkapcsolatunkat? Hogyan csinálhatnám másként, mint a szüleim? És mi az a Gordon-módszer?
Egyéni tanácsadás igény szerint, felmérő beszélgetéssel.
Érdeklődjön, tájékozódjon, jelentkezzen itt:
Elérhetőségeim:
E-mail: posta@arete.hu
Honlap: http://www.szeresdjol.hu
Témakörök ►
összes téma
9 éves
akit aa megcsalás szele megcsapott
alkoholfüggés
anyós
autizmus
birtokló szülõk
büntetés
családi kapcsolatok
családi kommunikáció
családi rendszerek
csecsemõ
dackorszak
daganatos beteg
döntés
döntések
életvezetés
fejlõdés
felelõsségvállalás
felnõtt gyerek
férfi-nõ kommunikáció
gyerekek
gyereknevelés
gyereknyelv
gyerekvállalás
gyermekek félelmei
gyermeki fejlõdés
gyermeknevelés
halál
halálfélelem
hasfájás
házasságcsapda
iskola
iskolakezdés
kamaszkor
kapcsolati gyász
kétéves gyerekek
komfortszoptatás; digitális gyermekvédelem; altatás; testmozgás
kommunikáció
konfliktuskezelés
kötõdés
krízis
megváltozott családi helyzet
mentális egészség
mozaikcsaládok
nagyszülõhöz fûzõdõ viszony
nõi szerep
önismeret
önkielégítés
önsorsrontás
ovis gyerek
ovis kor
ovisok
ovisok gondjai
óvoda
óvodás korú gyerekek
óvodaválasztás
párkapcsolat
patchwork - családok
patchwork családok
pszichiáter
pszichológushoz fordulni
pszichoterápia
ragaszkodás
serdülés
serdülõ
serdülõk
serdülõkor
sorskönyv
stabilitás
személyiségfejlõdés
szeparációs szorongás
szerelem
szexuális fejlõdés
szexualitás
szobatisztaság
szófogadás
teljesítmény-szorongás
terápia
testvér fogadása
testvérféltékenység
titok vagy nem titok a családban
totyogó; alvás; szülõ érzései
válás
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Új kapcsolatból kistestvér
Kedves Orsolya!Van egy 14 éves lányom, akit a párommal 9 éve nevelünk együtt. Az édesapja sajnos nem igazán törődik vele. A párommal szeretnénk közös gyereket is, azonban ez a téma sokszor negatív érzelmeket hoz felszínre. A lányom teljes mértékben elutasító -bár tudom ezt nem neki kell engedélyeznie- engem azonban mégis érdekel a kis lelki világa.Tudom, hogy neheztel az édesapja miatt, akinek egyébként szintén van másik gyermeke. Olvastam több válaszát és megértem, hogy a párom nem pótolhatja az édesapát, és hogy bizony fáj neki, hogy az édesapjával nem vagyunk együtt. A minap beszélgettünk a testvér témáról és megkérdezte, hogy azért szeretnék még egy gyermeket, mert ő nem elég jó nekünk? És hogy én hátba támadnám, ha ezt tenném vele.A viszony köztünk -mivel elég korán 17 évesen szültem inkább barátnősen alakult- majd az idő előrehaladtával "próbáltam" nevelni is. A mai napig nagyon jóban vagyunk, jó tanuló, nincs vele probléma, nagyon szeretetigényes, amit próbálunk neki megadni, és mindenben támogatni. Én igazán nem akarom hogy Ő még jobban sérüljön, viszont szeretnék még gyermeket, ami azért nem biztos, hogy az életében Ő hátrányt jelentene. Ezeket neki is elmondtam, azonban megrémít a reakciója. A párom is elmondta neki már szépen, hogy neki még nincs saját gyermeke és ez milyen jó lenne, mennyire fontos ez neki, és persze, hogy ez a lányomnak is jelentene előnyöket is. Mit gondol erről, legyen szíves megírni. Nekem nagyon fontos a lányom, azonban az én életemet én szeretném irányítani ugyanakkor nem akarok rajta és az érzésein átgázolni. Nem tudom mit tegyek, mik a valódi gondolatai erről -mert különben nagyon imádja a kisgyerekeket- és nem tudom, ha konkrétan gyereket várnék mi történne, megromlana e a kapcsolatunk stb. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm: dudlicsek
Kedves Levélíró!
Rettentően nehéz ebben a kérdésben tanácsot adni, nem is szeretnék. Az biztos, hogy nagyon jó, hogy nem gázol keresztül a serdülő lánya érzésein és nem állítja kész tények elé. És az is, hogy jó lenne, ha ő majd valahogyan helyet csinálna a lelkében a kistestvérnek. Nem túl szerencsés az időzítés, mert a 14 éves lány most egy érzelmi hullámvasút előtt áll, ahol nagyon valószínű, hogy eltúlozva, drámaian élne meg és értelmezne bármit. Most lép be a felnőttek világába és ott ő újszülött, tapasztalatlan, rémült és sebezhető. Mintha hirtelen mindenre most nyílna rá a szeme. Azt hiszem, a 14 éves lányok önbecsülése a legingatagabb dolgok közé tartozik a világon és a lelki egyensúlyuk hasonlóképpen. Valószínűleg néhány évvel korábban is könnyebb lett volna a helyzet és néhány év múlva is könnyebb lehet. Ne merném vállalni a kockázatot, és az is nehéz, hogy az eddigi életeseményeinek a feldolgozására sem ez a legjobb életkor. Nagyon változó, hogy melyik serdülő hogyan reagál pszichoterápiás közelítésre. Nyilván jó lenne, ha az apjával, a válással, a nevelőapjával és anyukájával kapcsolatos érzéseit valamikor rendbe rakná a kislány. És igen, jó ötlet minderről nyíltan beszélni - de nem túl sokat. Meg lehet talán kérdezni, mitől tart; mi nyugtatná meg; milyen feltételek mellett tudná elfogadni egy kisbaba létezését... talán ha egy-két jó mintát is látna az ismeretségi körben, az is segíthetne... De ez mind nem garancia. Ha van valamilyen lehetőség rá, hogy a kislány pszichológusi segítséget kapjon, jó lenne, ha ő maga is beszélhetne erről a helyzetről.
Frank Orsolya
2013-04-07 21:15:46
Rettentően nehéz ebben a kérdésben tanácsot adni, nem is szeretnék. Az biztos, hogy nagyon jó, hogy nem gázol keresztül a serdülő lánya érzésein és nem állítja kész tények elé. És az is, hogy jó lenne, ha ő majd valahogyan helyet csinálna a lelkében a kistestvérnek. Nem túl szerencsés az időzítés, mert a 14 éves lány most egy érzelmi hullámvasút előtt áll, ahol nagyon valószínű, hogy eltúlozva, drámaian élne meg és értelmezne bármit. Most lép be a felnőttek világába és ott ő újszülött, tapasztalatlan, rémült és sebezhető. Mintha hirtelen mindenre most nyílna rá a szeme. Azt hiszem, a 14 éves lányok önbecsülése a legingatagabb dolgok közé tartozik a világon és a lelki egyensúlyuk hasonlóképpen. Valószínűleg néhány évvel korábban is könnyebb lett volna a helyzet és néhány év múlva is könnyebb lehet. Ne merném vállalni a kockázatot, és az is nehéz, hogy az eddigi életeseményeinek a feldolgozására sem ez a legjobb életkor. Nagyon változó, hogy melyik serdülő hogyan reagál pszichoterápiás közelítésre. Nyilván jó lenne, ha az apjával, a válással, a nevelőapjával és anyukájával kapcsolatos érzéseit valamikor rendbe rakná a kislány. És igen, jó ötlet minderről nyíltan beszélni - de nem túl sokat. Meg lehet talán kérdezni, mitől tart; mi nyugtatná meg; milyen feltételek mellett tudná elfogadni egy kisbaba létezését... talán ha egy-két jó mintát is látna az ismeretségi körben, az is segíthetne... De ez mind nem garancia. Ha van valamilyen lehetőség rá, hogy a kislány pszichológusi segítséget kapjon, jó lenne, ha ő maga is beszélhetne erről a helyzetről.
Frank Orsolya
2013-04-07 21:15:46
Olvasói értékelés: nincs még értékelés