Birtokló szülõ

Kedves Orsolya! Gratulálok a Felnőtt gyerek, idős szülők - Működési zavarok Mire vevő a fiatal felnőtt c. Cikkéhez, nagyon értőn és pontosan úgy jellemezte a felnott gyerek és a szülők közti problematikát ahogyan azt tapasztalom saját bőrömon - egyke leánygyerek vagyok , elengedés hiány anyai részről, önvád anyai részről és amit a legnehezebb nekem, az édesanyám belém kapaszkodása, az úgy elutaznék ide meg oda de nincs kivel - célozgatas arra hogy mi vigyuk el, a rendszeres es hosszú telefonbeszélgetések elvárása, valamint hogy ilyenkor főleg magáról beszél nem kérdez vagy kérdez de a válaszomra a reakció csak ,aha aha, -nem igazán érdekli ill. Teljesen más világban élünk, talán nem tud hozzászólni, és azt érzem hogy inkább azért igényli a rendszeres kommunikációt mert nincs társasága és engem használ pótléknak - apámmal a viszonyuk sajnos megromlott. Napi szinten élem meg amit a rossz formaban nyújtott segítsegrol írt - csak segíteni szeretnék címmel állandó jelenlét rámerőltetése vagyis anyám nem tudja feldolgozni hogy nekem fiatal felnòttként már nem része Ő a mindennapjaimnak. Illetve sok egyéb pl kiborít a saját negativitásával, azzal hogy néha egy egy mondatával úgy tűnik hogy egy segítsegre szorulo elesett valakinek tart holott köszönöm szépen boldog vagyok, boldog kapcsolatban, amit ő soha nem mondhatott el magáról, harmincpárévesen saját családi házban, barátokkal körülvéve, jol kereso dolgozo nokent igaz néha egeszségi problémákkal de semmi komoly. Sem ő sem az apám nem látja hogy mennyi mindent elértem és nem a pozitívumokat látják hanem mindig megtalálják azt miben lehet a negatívumokat megkeresni.. Az ok nyilvánvalóan saját negatív világképük. Az az igazság hogy nagyon nagy terhet jelentenek nekem a szüleim de hálás vagyok azért hogy legalább a férjem családjában, az ő szüleivel meg tudok élni egyvegészséges, melengető, boldog családi közeget ahol a szülőknek van saját boldog életük és értőn és jól viszonyulnak a fiukhoz ill hoztám. No, nem szaporítom annyit szeretnék kérdezni hogy ezt a cikket nagyon el kellene olvasnia anyámnak de ha átküldöm csak kritikának élné meg, de az is kizárt hogy leüljünk beszélni ezekről mert nagyon sértődékeny és amikor sarokbaszorítva érzi magát akkor sajnos támad. Pl az lenne a reakciója hogy az én hibáimat hozza fel.. Mit lehet tenni hogy ezek az informaciok eljussanak hozza anélkül hogy kritikának venné?