Mi is pontosan az a CTG-vizsgálat? 

A CTG-vizsgálat, más néven kardiotokográfia során a baba pulzusszámát és a méhösszehúzódásokat figyelik a szülés előtt. 

A terhesgondozás alatti vizsgálatok egyik utolsó lépése. Általában a terhesség harmadik trimeszterében végzik, kötelező szűrővizsgálat. 

A CTG-vizsgálat alatt nemcsak nyugalmi állapotban figyelik a szívverést, hanem akkor is, amikor mozog a magzat. Amikor ugyanis ficánkol a baba, akkor jobban ver a szíve, magasabb lehet az érték. Fontos, hogy ne csak akkor végezzék a CTG-t, amikor alszik a pici - ha ez előfordulna, akkor meg kell ismételni a vizsgálatot egy rövid időn belül. 

A magzat szívverése percenként 120 és 160 között ingadozik. Fontos, hogy legyenek kilengések benne.

A CTG-vizsgálat menete

A vizsgálat maga teljesen fájdalommentes, és nem jár semmilyen kockázattal, biztonságos mind az anya, mind a baba számára. 

A CTG-vizsgálat során a kismama hasára két érzékelőt helyeznek, amit egy övvel rögzítenek. Az egyik érzékelő méri a baba szívverését, a másik pedig az összehúzódásokat. A vizsgálat általában 20 percet vesz igénybe, ülő vagy oldalt fekvő pózban szokták végezni. Az eredmény két görbén lesz látható. 

Ezt a vizsgálatot általában a terhesség 36. hetétől heti rendszerességgel végzik egészen a szülésig. Bizonyos esetekben szükség lehet arra is, hogy gyakrabban ellenőrizzék a babát CTG-vizsgálattal. 

Például abban az esetben, 

• ha túlhordtad a babát,
• ha keveset mozog a magzat,
• ha szövődményekkel jár a terhesség,
• ha komplikációk voltak a korábbi terhességed/terhességeid alatt,
• ha bizonyos egészségügyi problémák - például magas vérnyomás - jelentkeztek a várandósság alatt,
• ha alacsony a magzatvízszint.
   

Terheléses CTG-vizsgálat

A terheléses CTG-vizsgálatok alatt a méh és a méhlepény vérkeringése a fizikai terhelésnek köszönhetően egy kicsit visszaesik. Fizikai terhelés lehet valamilyen torna vagy guggolás, szobakerékpározás, lépcsőzés is. Alkalmazhatnak még méhösszehúzó oxitocin terhelést, vagy az emlő stimulációjára kialakuló méhösszehúzódást, úgynevezett emlő stimulációs tesztet.

Ezt a vizsgálattípust ma már általában az ultrahangos keringésvizsgálattal szokták helyettesíteni.

A CTG-vizsgálat célja

A vizsgálat segítségével a magzat méhen belüli állapotáról kaphatnak képet az egészségügyi szakemberek. 

Ha a magzat oxigénhiányos állapotban van, akkor átmeneti lassulás jelentkezhet a magzati szívfrekvenciában. 
 

Az NST és a CTG-vizsgálat közötti különbség

Az NST-vizsgálat tulajdonképpen egy CTG, amit nyugalmi állapotban végeznek, és ahol a kismamának egy nyomógomb segítségével kell jeleznie a baba mozgásait. 

Ahhoz, hogy a magzatot mozgásra késztessék, nem használnak gyógyszert, de egy pár dolgot érdemes előtte megtenni. A vizsgálat előtt például ajánlott enni és inni valamit, hogy mozgásra bírjuk a babát.
 

A CTG-vizsgálat eredménye

A CTG-vizsgálat háromféle eredményt mutathat, ezek a következők: 

• Reaktív: ez azt jelenti, hogy a baba szívritmusa a várt mértékben megemelkedik minden magzatmozgás után. 
• Suspect, vagyis gyanús: ilyenkor nincs jele annak, hogy valamilyen kóros folyamat állna fent, de a görbén vannak eltérések. Ennek az is lehet az oka, hogy a baba alszik, ezért nem aktív. Ilyenkor a vizsgálatot érdemes megismételni egy rövid idő múlva.
• Nem reaktív: ebben az esetben a magzatmozgások után a baba szívfrekvenciája nem emelkedik. A görbén kóros értékek látszódnak. Ez oxigénhiányra utalhat. 

A CTG-eredmény adatai

A CTG-eredményen a felső csík jelöli a magzat szívhangjának változását, míg az alsó mutatja a méhösszehúzódásokat. 

120 és 160 közötti érték számít normális szívhangnak nyugalmi állapotban. Ha a baba nagyon ficánkol, akkor ennél egy kicsit magasabb érték még elfogadható, ennél alacsonyabb azonban már bajt jelez. 

A méhösszehúzódások értékei relatívak, hiszen van, aki kisebb összehúzódások mellett is világra tudja hozni gyermekét, míg más számára a nagyobbak sem olyan fájdalmasak. 

A magzati szívhang eredményei

Az eredmény akkor számít jónak, ha vannak benne kilengések, és 120-160 között változik a szívhang. A CTG-t akkor érdemes elvégezni, amikor a magzat ébren van. Ha úgy érezzük, hogy nem mozog a baba, akkor szóljunk inkább a szülésznőnek, hogy segítsen megmozgatni a hasunkat, járkáljunk vagy együnk valamit, hogy felébredjen. 

Ha a szívhang tartósan 160 fölött van, az azt jelenti, hogy valami nincs rendben a magzattal, valami miatt nem érzi jól magát. Ilyenkor egy kivizsgálásra van szükség, hogy megállapítsák a pontos okot. 

Ha a szívhang 120-nál alacsonyabb, az azt jelenti, hogy nem kap elég oxigént a baba. Ilyenkor ellenőrzik a köldökzsinór áramlását ultrahang-vizsgálattal. Ha pedig a méhösszehúzódások miatt esik le a szívhang, és ez szülés közben történik, akkor a baba érdekében császármetszésre van szükség. 

Ha a szívhangban egyáltalán nincsenek kilengések, vagyis stabilan egy értéket mutat, az is jelenthet problémát. Persze előfordulhat az is, hogy egyszerűen csak aludt a baba, ezért érdemes a vizsgálatot egy kicsit később megismételni. Ha azonban még akkor sem változik az érték, és érezhetően nem mozog a magzat, az bajt is jelezhet, utalhat például oxigénellátási problémákra. 

Ha a vonalban kihagyások vannak, az nem azt jelenti, hogy bizonyos időszakokban nem ver a szíve, hanem azt, hogy annyit mozgolódik, hogy az eszköz nem érzékeli a szívhangot. Ilyenkor tehát nem kell aggódni. 

Amennyiben CTG-vizsgálat előtt állsz, nem kell aggódnod: a vizsgálat egyáltalán nem fáj és semmilyen kellemetlenséggel nem jár. Fontos, hogy alávesd magad a szükséges vizsgálatoknak, mert esetleg ha baj van, akkor így időben ki tud derülni, és az orvosok tudnak segíteni, hogy minden rendben legyen veled és a kisbabáddal is. 

Gondtalan, boldog babavárást és könnyű szülést kívánunk!

Indexkép: Depositphotos.com