Amikor 1997-ben elnyertem egy ösztöndíjat a dániai Nemzetközi Népfőiskolára, még nem sejtettem, hogy ott-tartózkodásom alatt a valóság mennyivel túl fogja szárnyalni az álmaimat, azt meg végképp nem, hogy az ott töltött félév egész későbbi életemet, párválasztásomat és szakmai előrehaladásomat is jelentősen befolyásolni fogja.

Mi az a népfőiskola?

A kifejezés alatt bentlakásos felnőttoktatási intézményt kell érteni, amelyek majdnem minden „szokásos” iskolai tantárgyat, valamint rengeteg kreatív, kézműves és művészeti tárgyakat is tanítanak, emellett lehetővé teszi, hogy önmagunk és mások (más személyiségek csakúgy, mint más kultúrák) alapos megismerésével új aspektusból szemlélhessük a világot.

A népfőiskola dán neve folkehøjskole (follka-hoy-szkoale), amely talán sokakat az angol High School (középiskola) elnevezésre emlékeztet, pedig semmi köze nincs ahhoz. A dán ember számára a folkehøjskole egyaránt kifejezi a népfőiskolák létrejöttét előidéző történelmi folyamatot, valamint az élethosszig való tanulást elősegítő modern oktatási intézményrendszert.

Sikersztori több, mint százötven éve

Az első népfőiskolát Nikolai Frederik Severin Grundtvig dán lelkész, író és népnevelő alapította 1844-ben, azzal a céllal, hogy a dániai szegényeket a világ és önmaguk megismerésére való tanításán keresztül saját életminőségük javítására serkentse. Másik célja a keresztény alapelvek, a szeretet, a szolidaritás és a tolerancia gyakorlati oktatása volt.

Mára a népfőiskolák az egész skandináv világban elterjedtek, és világszerte is rengeteg dán alapítású, illetőleg dán mintára szervezett népoktatási intézmény működik óriási sikerrel, például Oroszországban, Japánban, Nigériában, a Dél-afrikai Köztársaságban és hihetetlen, de még Bangladeshben is!

Népszerűségük titka az, hogy ezekben az iskolákban jelentős felvilágosító és gyakorlati oktató munka folyik a demokráciáról,  a szabadságról, és nagyon fontos a populáris oktatásban játszott szerepük is, mindezt pedig a szegényebb néprétegek számára is elérhető áron valósítják meg.

A népfőiskolai életben való részvétel nemcsak a résztvevők személyes, szakmai és műveltségi fejlődését segíti elő, hanem azt is, hogy az otthoni közösségünk aktív és lelkes tagjaivá váljunk, valamint hogy más kultúrából származó személyeket is könnyedén el tudjunk fogadni.

Egy kis praktikum

A népfőiskolai kurzusok hossza általában egy héttől tíz hónapig változik. A kurzusok végén nem kell vizsgát tenni, de ez nem jelenti azt, hogy nincs vagy alacsony a követelmény – ugyanis ha nem teljesítjük a kurzus alatt kiadott házi, gyakorlati, illetve kutatási feladatokat, egyszerűen nem fogjuk megérteni az ezekre épülő következő tananyagokat... A kurzusok végén azok elvégzését bizonyító oklevelet állítanak ki.

A kurzusok alatt a hallgatók az intézményben élnek, és tevékenyen részt vesznek nemcsak a kultrális eseményekben, hanem a házimunkában is: közösen főznek, mosogatnak, takarítanak, ezzel is megvalósítva a másokkal való együttműködés gyakorlatát.

A tandíjak legtöbb skandináv országban 110 euró körül mozognak, mely árak a kurzus idejére a teljes ellátást és az alapprogramokat (kirándulások, túrák, kiállítások látogatása stb.) is lefedik. Volt kommunista és fejlődő országokból érkező hallgatók ösztöndíjat is igényelhetnek, ennek kiutalását még a kurzus megkezdése előtt eldöntik.  Mindamellett érdemes már előre összegyűjtögetni egy kis pénzmagot, mivel a skandináv országok, nos, nem éppen olcsóak, és a legközönségesebb cikkek megvásárlása (piperecikkek, mosószer, buszjegy, orvosságok stb.) is jelentős anyagi terheket róhatnak ránk.

A kurzusokra bárki jelentkezhet, aki betöltötte a 18 évet és beszéli olyan szinten az adott intézmény hivatalos nyelvét, hogy azon tanulni, kutatni tudjon (bár ez utóbbinak nem járnak utána: egy tévedés folytán szerzőnk is erős középfokú dán, viszont szinte nulla angol nyelvismerettel ment ki – az angol hivatalos nyelvű intézménybe...igazi mélyvíz nyelvtanulóknak!).

A legtöbb helyen fél évvel előre kell jelentkezni, és a felvételről vagy az elutasításról két hónappal a kurzus megkezdése előtt értesítenek ki. Sikeres felvételi esetén jó előre gondoskodni kell az adott országba szóló tanulmányi vízumról, melyhez a népfőiskola meghívólevél kiállításával nyújt segítséget.

Linkajánló

http://www.skulin.fo/ffh 

http://www.folkehogskole.no

http://www.folkhogskolor.fi

http://www.folkhogskola.nu

http:www.efterskole.dk

http://www.hus-haand.dk

Bár csak egy országban jártam „fizikálisan”, a nemzetközi tanárgárda és az összes kontinens 36 országából érkező diáktársaim, valamint a tőlük, róluk és önmagamról szerzett fontos ismeretek révén úgy érzem, hogy Dániától sokkal messzebb jutottam el.

Következő írásunkból tájékozódhatnak a népfőiskolákkal kapcsolatos magyarországi helyzetről is!