Eme lelkesedése akkor kezd rohamosan csökkenő tendenciát mutatni, amikor két strand meglátogatása után a gyerekek kijelentik, hogy őkugyanidetöbbetnem, a férj bejelenti, hogy nyári szabadságának háromnegyed részében kiküldetésben lesz, a nagymamák csak egy-egy félnapra vállalják az égedelem rossz kölköket, a sógorék viszont megint Hawai-ra mennek nyaralni, és oda, hát ugye, nem...

Kevésbé lelkes, de még mindig jobb érzésű szülőnk ekkor behunyja szemét, nagy levegőt vesz, és kimondja a varázsszót: TÁBOR!

Táborozni jó, villan be a régi nóta refrénje, a saját táboros élményekkel, érzésekkel együtt. Táborozni, táboroztatni valójában csak akkor jó, ha a mára óriásivá duzzadt választékból alapos körültekintéssel, a gyermek érdeklődésének és jellemének, valamint saját elvárásainknak, igényeinknek és – nem utolsósorban – anyagi lehetőségeinknek is megfelelően tudjuk megtalálni az ideális tábort. Azt, amely valóban új élményt ad a gyermekeknek, valamint lehetőséget arra, hogy kipróbálja önmagát, netán még új barátságokra is szert tegyen. Emellett saját szempontjainkat sem érdemes figyelmen kívül hagyni: valószínű, hogy a rosszul kiválasztott táborból hamarabb haza akar majd jönni a gyerek, és akkor kezdhetjük a szervezést elölről...

Hogyan válasszunk?

Elvárásainkat és arra alapuló választásunkat – a gondos utánajárás, olvasás, honlap-böngészés mellett – jórészt szülői ösztöneinkre és saját, valamint ismerőseink táboros tapasztalataira építhetjük. Ezért megkérdeztünk iskoláskorú gyermekek szüleit, valamint olyan fiatal felnőtteket, akik rendelkeznek tábor-élményekkel, milyen tanulságokat vontak le?

Balázs (30): Középiskolás koromban többször jártam vándortáborban. Nagyon jól éreztem magam, élveztem a természet közelségét, és jó társaság verődött össze. Ha majd lesz, a saját gyermekemet is szívesen elengedem majd egy-egy ilyen táborba.

Ági (32): Az én tízéves fiam már eldöntheti magától, milyen táborba szeretne menni. Mint szülő, én csak azt követelem meg a táborvezetőktől, hogy legyenek rugalmasak, ne tartsanak szigorú fegyelmet, hiszen vakáción vannak a srácok! Azt is szeretem, ha érdekes programokat szerveznek a gyerekeknek, és érdekes helyen van maga a tábor is.

Gábor (26): Általános iskolás koromban nagy lelkesedéssel mentem el a cserkésztáborba, ahonnan annál nagyobb csalódással jöttem el. Együtt voltunk ugyanis sokkal idősebb gyerekekkel, akik folyamatosan piszkáltak minket, kicsiket, és erre nem igazán figyeltek fel a vezetők. Akik egyébként minden nap hajnalig buliztak, lerészegedtek. Ebből azt tanultam meg a jövőre nézve is, hogy nem minden tábor valóban az, aminek mondja magát! 

Ágota (28): Nyolcéves gyermekemet csak hosszas utánajárás, lenyomozás után engedem el táborba. Legfontosabb, hogy biztonságban legyen, és életkoránál fogva inkább bejárós táborban gondolkozunk. A másik fontos szempont, hogy ne érezze egyedül magát, ehhez gyakran megszervezem, hogy rokonnal,  ismerőssel menjen, valamint, hogy legyenek előre ismertetett, szervezett programok, amelyekre előre fel tud készülni.

Katalin (38): Szerintem nagyon fontos, hogy a gyerek érezze, minden percben számíthat rám. Tizenöt éves lányom és tizenhárom éves fiam tudják, hogy ha nincs kedvük a bejárós táborba másnap elmenni, akkor nem kell menniük, és ha a megszállós táborból haza akarnak jönni, másnap ott vagyok értük. Általános negatív tapasztalatom a táborokkal kapcsolatban egyébként, hogy kevés a kaja és a higiénia.

Endre (47): Jómagam táboroztam, vezettem is tábort, és a saját gyermekeimet is vittem már táborba. Azokat a táborokat tartom jónak és hasznosnak, ahol a gyerekeket nem okítani, hanem szórakoztatni, örülni látni akarják, és nem még nyáron is padba ültetni. A mozgásos, vízparti, természetközeli táborok a legmegfelelőbbek a gyerekek számára, még az alkotótábort is csak elvétve ajánlom, s inkább nagykamaszoknak, főiskolásoknak.

Úgy látszik, a szülők mindent tudnak a táborozásról. Válaszaikból részben már kimazsolázhatók 

Anyagiak

Nagyon alaposan mérlegeljük, mennyit tudunk a táboroztatásra szánni, hiszen annak költségei nem csak a tábor díját jelentik! Különösen a külföldi táborok és a vándortáborok róhatnak ránk fokozott anyagi terheket (felszerelések, eszközök, vízum, biztosítás, utazás) .

Alapcsomag
Fontos, hogy ne a bepakolt hátizsák “vigye” majd a feleannyi súlyú gyermeket, hanem fordítva, mégpedig kisebb megerőltetés nélkül. A legfontosabbak:

     - a szokásos tisztálkodási szerek + naptej, napolaj, szúnyogriasztó spray

     -a gyermek szokásos gyógyszerei, használati utasítással ellátva, a táborvezetővel is ismertetve

      minden napra tiszta alsónemű

     - könnyű, strapabíró, gyűrődésmentes ruházat, körülbelül a tábor napjainak fele mennyiségben

     - egy vastag pulcsi, egy hosszú nadrág, egy vízálló dzseki, egy pár zárt cipő hidegebb vagy esős napokra

     - két fürdőruha, legalább két törülköző és egy arc-kéztörlő

Ezeken kívül – természetesen – a táborvezetők által kért felszereléseket is be kell szerezni.

Érzelmi alapcsomag

Különösen első táborozó és fiatalabb gyermekeknél fontos, hogy tudja, csak egy pár napos távollétről van szó, amely alatt valószínűleg hiányolni fogja bár imádott szüleit, de nagyon érdekes új élményekkel gazdagodik majd. Tudassuk vele, hogy bármikor felhívhat minket, és bármikor hazajöhet, ha nem jól érzi magát. Ha a tábor szabályzata engedi, feltétlenül látogassuk meg a gyereket – persze erről nem árt megkérdezni a nagykamasz véleményét is...

Végezetül: nem árt szem előtt tartani, hogy a  jól sikerült táborozás élménye egész életre szól, akár a pálya- vagy párválasztást is befolyásolhatja. A táborba küldéstől azonban sokkal fontosabb, hogy a nyárra tervezzünk be olyan napokat, heteket is, amelyet csak gyermekeikkel töltünk, minden megkötöttség nélkül! Ha csak egy hétvégére is, de menjünk el közösen nyaralni, mert azt az érzelmi pluszt, amelyet egy közös, gondfeledt családi nyaralás nyújthat, semmilyen tábor nem képes pótolni.

Aki ettől többre kíváncsi, kattintson a tábortípusokat és linkeket  felsoroló Miből választhatok? – c. cikkre!