A karácsony az év legnagyobb keresztény ünnepe: Jézus születésének napja, a szeretet, a család ünnepnapja. Közismert jelképe a feldíszített fenyőfa. Nem csak a hívő emberek ünnepe, hiszen az egész világon ünnepeljük. Az utcai forgatag, a díszes kirakatok, a kivilágított utcák, a sátorosok árui mind-mind az ünnep közeledtét jelzik. (Az utóbbi években már igen korán díszbe borulnak az áruházak, az ünnep meghittségét rombolva.)
A karácsony köré ünnepkör épül adventtől (András napja-november 30.) egészen Vízkeresztig (január 6.) Magában foglalja  Miklós, Luca, Ádám és Éva, Karácsony után pedig István, János, Szilveszter, Újév napját. A szokások többsége ma már ritkán lelhető fel: a betlehemezés, karácsonyi dalok éneklése jellemző leginkább.

Az advent a várakozás időszaka. Jó, ha valaki képes várakozni, hiszen lélekben akkor hal meg valaki, ha már senkitől sem vár semmit. Se Istentől, se embertől, se önmagától. Aki ebből a mélységből fel tud emelkedni és az adventi időszakban várakozással várakozik a karácsony örömére, békességére, misztériumára, annak számára ez a várakozás gyógyító erő.

A karácsonyt megelőző hónap, az advent gondolata az „útkészítés”. Ma az emberek egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ünnepi előkészületekre. Az utóbbi években egyre gyakrabban látni ajtókon függő koszorúkat, az ablakokon fenyőgirlandokat, kivilágított udvarokat, házakat. Az üzletek gazdag kínálata mellett az otthon készített díszek legalább olyan szépek. Az együtt készítés öröme, mindannyiunk boldogsága, a meghitt hangulat a munka közben mindenkit áthat.  Ez az érzés nem hasonlítható semmihez sem.

Az ünnepi készülődés óvodánkban is elkezdődik november 30-án. A téli napfordulón családi délutánra várjuk a szülőket, hogy gyermekeikkel együtt elkészítsék az adventi koszorút.

Adventi koszorút már a 19. században készített egy hamburgi lelkész, aki 24 gyertyát állított bele, minden adventi napra egyet. Mi 4 gyertyával készítjük az adventi vasárnapoknak megfelelően. A készítés közben teát kortyolgatunk  süteményt  ropogtatunk, beszélgetünk. A munka végeztével mindenki haza viheti a sajátját, hogy otthonát díszítse vele. Ekkor készül el az óvodai koszorú is, amelyet az aulában helyezünk el szépen terített asztalra.

A szülőkkel együtt énekelünk és meggyújtjuk a koszorún az első gyertyát:

„Ég a gyertya ég,  
el ne aludjék,  
szíveinkből a szeretet
ki ne aludjék.”  

Csoportjainkban megtalálhatók az adventi naptárak, amelyekben meglepetés lapul a gyermekeknek karácsonyig.

Az óvoda bejáratát, az aulát is feldíszítjük fenyőgirlandokkal, díszekkel, égősorral. Sétáink alkalmával gyűjtögetjük a terméseket: tobozokat, diót, mákgubót, borostyánt, fenyőágat, fagyöngyöt, stb. Ezekből készítjük el csoportszobáink ajtajára az ajtókoszorúkat. Az ablakokat is folyamatosan szépítjük papírból kivágott, ragasztható vagy függeszthető ablakdíszekkel.

December 6-án óvodánkba megérkezik a Mikulás. A csomagokat adományból, a szülők segítségével készítjük el. A gyermekek dalokkal, versekkel, rajzokkal várják érkezését. Mikulás bácsi néha ellátogat minden csoportba, máskor alvás időben csempészi be ajándékát a gyermekek szépen kitisztított cipőibe.

A mindennapokban folyamatosan tevékenykedünk: készítünk szalvétatartót papírból, almából, karácsonyfára akasztható díszeket szalmából, papírból, dióból, Betlehemet csuhéból, papírból, mákgubóból, mézeskalácsot sütünk és díszítünk, amelyet szépen becsomagolva visznek haza karácsonyra. A nagycsoportosok betlehemes játékot tanulnak, a kisebbek rövid mesét, verset, éneket a közös ünneplésre.

Minden héten újabb gyertyát gyújtunk meg a koszorún, az „adventi ég a gyertya” éneklése közben:

„ Ég a gyertya ég,  
el ne aludjék,  
szívünkből a rosszaság is
kitakarodjék.
 Ég a gyertya ég,  
nő a fényesség,
 sötét Földhöz a fényesség  
egyre közelébb.

Ég a gyertya ég,  
az adventi négy,  
azt lobogják, azt hirdetik:  
Jézus üdvözlégy! „

Ilyenkor minden csoport a koszorú körül áll, együtt van a „mi kis családunk”, örülünk egymásnak.

A karácsonyi ünnepség előtti este a dolgozók feldíszítik a fenyőfát az aulában. Másnap már karácsonyfa várja a gyermekeket. A karácsonyra vásárolt játékok szépen becsomagolva, jellel ellátva kerülnek a fa alá.

Általában délelőtt ünnepelünk: az aulában a negyedik gyertya meggyújtásával, énekléssel kezdődik az ünnep. Minden csoport előadja a mesét, verset, betlehemest, elénekli az éneket, amelyet a többieknek ajándékul szánt. Meghívjuk támogatóinkat, Fenntartónk képviselőit, az iskola pedagógusait. Idén a szülők is részt vesznek az ünneplésünkben.

A „műsor” után minden csoport elveszi az ajándékot, amelyet a csoportszobáikban bontanak ki. Nehéz a kicsiknek megérteni, hogy ezeket nem lehet hazavinni, ezért valamilyen apró ajándékot minden csoportban készítünk a gyermekeknek, amelyet haza vihetnek.

Az ünnep napján az asztalokat az óvó nénik és dajka nénik terítik meg. Úgy helyezzük el az asztalokat, hogy együtt legyünk, egy asztalnál üljünk. Az asztalokra ünnepi terítő kerül, a tányérokba püspöksüvegnek hajtogatott szalvéta, gyertya, fenyő asztali dísz.
Gyertyafénynél fogyasztjuk el az ünnepi ebédet.

A karácsony meghitt hangulatát a gyertyafényben pompázó fa teszi ünnepélyessé. A gyertya fénye, lángja a Biblia szerint az új fény hordozójának: Jézusnak a jelképe. Irányt mutat a három királyoknak Betlehem megtalálásához.

Az embert emberré a kapcsolat teszi, az, hogy kapcsolatban lehetünk egymással.
Életünk akkor lesz igazán karácsonyos élet, amikor nem egy napba sűrítjük bele, hanem egész életünket áthatja. Akkor lesz igaz, ha a szívünk mélyén él a szeretet, amely nem csak egy gyertyagyújtásig tart. Minden ajándék, amit adtunk, adunk vagy adni fogunk csak halvány mása, jelképe ennek.


                                                  „Olyan jó néha angyalt lesni
                                                   s angyalt lesve a csillagok közt
                                                   Isten szekerét megkeresni.
                                                   Ünneplőben elébe menni,
                                                   mesék tavában megferedni
                                                   s mesék tavában mélyen, mélyen
                                                   ezt a világot elfeledni.”  /Wass Albert/


Fotók: Kutschera, Sina/Piqs.de
sookie: hark the herald
Helvetica: 4. Advent
Peter Röben: Frohes Fest allen Piqslern....
Heinz Hasselberg, Steinfurt: 333. Fröh-hö-hö-hö-höhliche Weihnacht überall