Kezdetben a szaloncukor készítése csak kézileg történt, de a 19. század végén megjelentek az első fondant készítő gépek, amelyeket a jelenlegi Bonbonetti Csoport elődje gyártott a Gerbeaud cukrászda számára is.

Ez a különleges édesség igazán a századfordulón vált divatossá. A reformkorban - francia minta nyomán - jött divatba a polgári lakásokban a fogadószoba, azaz szalon, ahol karácsonyfát állítottak, melyet édességekkel dekoráltak, így lett a fán lévő díszesen csomagolt csemege neve szaloncukor. Magyarországon Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója állított először fenyőfát karácsonykor az 1820-as években. Érdekességként említhetjük meg, hogy Mattioni Eszter, a Bonbonetti gyár bejáratát díszítő híres védett hímeskő mozaik alkotójának édesanyja abban az óvodában tanított, amelyet Brunszvik Teréz alapított.

A karácsonyfa állítás eleinte csak az arisztokrácia körében volt szokás, de az 1840-es évektől már a módosabb polgároknál is divatba jött. A reformkorban még minden gyerek külön-külön kapott karácsonyfát, később már csak a lányok és a fiúk együtt kaptak egy külön fát, míg napjainkban egy család már csak egy fát állít.