SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Készítsünk kokárdát március 15. alkalmából!

Családinet [cikkei] - 2010-03-11
Az 1848-as forradalom lángra lobbanásáról emlékezünk meg minden március idusán, nemzeti színű lobogókkal és kitűzött kokárdával. De vajon tudjuk-e, hogy mi is a kokárda története, és hogyan kell helyesen hajtogatni?

A kokárda, vagy szalagcsillag egy kör alakú, fodros szélű, nemzetiszínű jelvény, melyet eredetileg kalapra vagy sapkára, vagy a nők a hajába tűztek. Franciaországból terjedt el a 18-19. forradalmak idején egész Európában, Amerikában.

A magyar kokárdát március 15-én a pesti forradalom évfordulóján szokás viselni.  A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzve hordják, hanem a kabát hajtókáján, vagy mellrészen, a szív felöli oldalon.
A teljes kokárda mellett elterjedt a nemzetiszínű szalag viselete is, amit néhány centisre vágva, sokféleképpen hajtogatva, de azonos szabályok szerint hordanak.
A trikolort a francia forradalom hozta divatba, de a mi nemzeti színeink már II. Mátyás király idején, 1618-ban is megjelentek így együtt egy pecsétzsinóron, bár csak a ’48-as márciusi események kapcsán váltak országszerte ismerté.

A kokárda hajtása

A kokárda készítésénél tulajdonképpen egy nemzetiszínű szalagot hajlítanak meg. Az eredeti szabály szerint a színek mindig belülről kifelé olvasandók. Tehát helyesen hajtogatva kívülre kerül a zöld!  A pesti forradalom idején a márciusi ifjak még valóban így is használták, de már Szendrei Júlia is tévesen hajtotta meg Petőfinek, helyesen olvasva az ő kokárdája az olasz zászlót adta ki. Valószínűleg már a forradalom alatt is használtak téves kokárdákat, mivel nem mindenki tudhatta, hogyan kell helyesen hajtani. Napjainkban a téves történelmi berögződés és a hagyomány miatt már legtöbbször a piros van kívül és a zöld belül.

De bárhogy is hordjuk a kokárdánkat, a lényegen nem változtat! Ezen a napon nincs olyan közülünk, aki ne lenne büszke magyarságára, nemzetére.

Kellékek:

  • 30 cm nemzetiszínű szalag
  • piros cérna
  • olló
  • varrótű
  • biztosító tű

A szalagot félbevágjuk. Az egyik darab két végét összevarrjuk, majd a piros sáv külső szélét – ha helyesen szeretnénk elkészíteni a kokárdát – le-fel öltéssel végigvarrjuk, majd összehúzzuk és eltűzzük. A maradék szalagot kettévágjuk és a képen látható módon a kokárda hátára varrjuk. Végül a biztosítótűt is a helyére rögzítjük.

Az egyszerűbb változathoz elég egy 15 centis szalag, melyet nagyjából három részre osztunk, és a középső harmadát a piros rész szélén sűrű le-föl öltéssel végigvarrjuk, majd összehúzzuk és a varrás elejét és végét összevarrjuk. Majd a biztosítótűt is feltesszük a hátára.

1848. március 15-én a pesti forradalom estélyén, a Bánk Bán előadásán e szavakat mondta Jókai Mór, melyre egy későbbi írásában így emlékezik:
„Látjátok ezt a háromszínű kokárdát itt a mellemen? Ez legyen a mai dicső nap jelvénye. Ezt viselje minden ember, ki a szabadság harcosa; ez különböztessen meg bennünket a rabszolgaság zsoldoshadától. E három szín képviseli a három szent szót: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ezt tűzzük kebleinkre mindannyian, kikben magyar vér és szabad szellem lángol!”

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

12 étel, amit SOHA ne adj a babának (tiltólista 1 éves kor alatt)

1 éves kor alatt a babának szigorúan tilos mézet, hozzáadott sót és cukrot, tehéntejet (italként), nyers húsokat és tojást, valamint fulladásveszélyes ételeket (egész dió, szőlő, popcorn) adni.

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja