Piramisjáték szervezése

299/C. § Aki mások pénzének előre meghatározott formában történő és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A bűncselekményt az 1996. évi LII. törvény 18. §-a iktatta a Btk. 299/C. §-ba 1996. augusztus hó 15. napjával.

1. A bűncselekmény jogi tárgya a pénzintézeti tevékenység törvényes működéséhez fűződő érdek.

A cselekménynek elkövetési tárgya nincs, mivel az elkövetési magatartás, a szervezés hozza létre azt a szervezeti formát, a piramisjátékot, amely működése esetén a hitelezők érdekét sérti, illetve veszélyezteti.

A játék lényege azonban a mások pénzének összegyűjtése és szétosztása.

Ugyanakkor a piramisépítés ténye az, amely az egész rendszer működésének korlátját is jelenti, vagyis matematikailag kimutathatóan elérkezik az a pillanat, amikor a lefelé terjeszkedő piramis már nem építhető, nem bővíthető tovább.

A bűncselekmény elkövetése szempontjából nem feltétel, hogy a játék szervezői az abban résztvevő tagokat esélyeiket illetően megtévesszék, esetleg a rájuk bízott pénzt más célra használják fel, illetve hogy a belépett tagok sorrendjét a nyerési esélyeket befolyásolva megváltoztassák.

A törvényi tényállás kizárólag a mások pénzének összegyűjtését és szétosztását helyezi a játékszervezés középpontjába.

2. Az elkövetési magatartás: a játék szervezése.

A játék szervezésének minősülhet minden olyan aktív magatartás, amely a játék megteremtésének és lebonyolításának érdekében nyilvánul meg.

A szervező - amint arról már szó volt - saját maga is lehet játékos, illetve résztvevő és a legtöbbször az is, hiszen a játék indulásakor bekapcsolódóknak, a piramis csúcsán, vagy közelében elhelyezkedőknek van a legnagyobb nyerési esélyük és a legcsekélyebb kockázatuk.

3. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

A tényállás nem tartalmaz sem motívumot sem célzatot, így elvileg az eshetőleges szándék is elegendő a bűnösség megállapításához, azonban az egyenes szándék a tipikus.

A piramisjáték szervezése alaki bűncselekmény, pusztán az elkövetési magatartás kifejtésével - minden következmény, vagy eredmény nélkül - befejezett. Ugyanakkor folyamatos bűncselekmény, amely a szervező tevékenység tanúsításáig tart, így a bűncselekmény elévülése is csak a szervezés befejezésével kezdődik el.

4. A bűncselekmény alanya bárki lehet, aki piramisjátékot szervez.

A szervező a játékot irányítja, a rendszert bővíti, szervezi az adminisztrációt, vagyis működésbe hozza és szükség szerint működésben tartja a piramisjátékot, míg a résztvevő pusztán teljesít mégpedig pénzfizetéssel vagy szolgáltatással, vagy a szervező útján vagy közvetlenül az előtte állóknak. Ebből következően téves és a törvényszöveggel ellentétes felfogás lenne a szervezőnek teljesítő résztvevőt szervezőnek minősíteni és büntetni pusztán azon az alapon, hogy a játékszabályoknak megfelelően saját nyerési esélye érdekében a teljesítéssel egyidejűleg automatikusan hozzájárul a piramisjáték terebélyesedéséhez.

5. A szervező tevékenység rendszerint több mozzanatból, tevékenységsorozatból tevődik össze, így ezek a részcselekmények még relatív önállóságuk esetén is természetes egységet alkotnak.