A kaukázusi medvetalp eredetileg a Kaukázusban és Közép-Ázsiában őshonos. Európában a 19. században jelent meg, amikor dísznövényként kezdték el alkalmazni. A rendkívül invazív faj viszont „kiszabadult” a neki kijelölt botanikus kertekből, és máshol is szaporodni kezdett.

A növény igénytelensége és gyors szaporodási képessége „kipusztíthatatlansággal” is párosult. Ezen tulajdonságok azért különösen veszélyesek, mert óriási konkurenciává teszik a „betolakodó” medvetalpat az amúgy őshonos növényekkel szemben.

A kaukázusi medvetalp terjedésének megállítása rendkívül nehéz, ugyanis hagyományos kerti gyomirtókra rezisztens, sőt ha kivágjuk képes újrahajtani a megmaradt gyökérzetből. Az egyetlen megoldás az lehet, ha a gyökerét teljes mértékben kiássuk és a helye fölé egy nehéz kőlapot helyezünk, hogy még véletlenül se tudjon kihajtani. További veszélyt jelenthet viszont az, hogy a medvetalp magjai akár 15 évig is termőképesek maradhatnak.

Magyarországon csak elszórtan fordul elő a kaukázusi medvetalp, nagyobb mennyiségben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gergelyiugornyán találtak idén. Nékám Kristóf a Magyar Allergia Szövetség elnöke ugyanakkor elmondta, hogy a fertőzött 200 négyzetméteres területet már mentesítették, ezért különösebb veszéllyel nem kell számolni hazánkban. Arra azonban ügyelni kell, hogy a növény ne terjedhessen el – tudósított az MTI.

Másrészt fontos az is, hogy a növényvédelmi szakma kellően éber legyen, valamint az orvosi köztudatba is lényeges beépíteni a kaukázusi medvetalp fogalmát – tette hozzá a szövetség elnöke. Utóbbira azért van szükség, mert a növény nagy mennyiségben termeli a zellerfélékre jellemző furanokumarint, amely rákkeltő anyag és a bőrt erősen fényérzékennyé teszi.

Lényeges, hogyha megérintjük a növényt, azonnal mossunk alaposan kezet szappanos vízzel! Ha nem így teszünk, akkor a kezdeti pirosságot 16-48 órán belül UV sugárzás hatására égési sérülésekre emlékeztető hólyagok váltják fel, amelyek után akár hegek is maradhatnak. Szembe kerülés esetében átmeneti, de akár végleges vakságot is okozhat a növény.

Novák Róbert a Nébih gyombiológiai szakértője is figyelmeztetett a növény allergiás reakciót kiváltó hatásaira, sőt hozzátette, hogy a kaukázusi medvetalphoz hasonlító Sosnowsky-medvetalp szintén nagy mennyiségben tartalmaz furanokumarint, ezért annak érintése is rendkívül veszélyes.

Mindkét növényt viszonylag könnyű azonosítani, mert környezetüktől erősen elütnek. Hatalmas termetükkel (átlagosan 2-5 méter) már messziről jelzik ottlétüket. Kedvelik a nedvességet, ezért elsősorban ártereken fordulnak elő.

Forrás: MTI
Kép: Wikimedia Commons