Nem mondom, hogy örülök neki, hogy vadász. Nem tartozik az olcsó és kevésbé időigényes hobbik közé, ráadásul "szezonban" viszonylag keveset látjuk, mert mindenhova hívják. A hazahozott különlegességek azonban kicsit kárpótolnak minket a sok "elvesztegetett" időért, főleg, ha az ételeket együtt készítjük el.

Szenteste napján egy kevésbé gusztusosan tálalható fogolyleves és vaddisznópörkölt került az asztalra. Karácsony másnapján azonban előbújt egy igazán izgalmas szarvaskaraj a fagyasztóból, amihez nem nagyon találtunk megfelelő receptet az éterben, így kénytelenek voltunk mi magunk kitalálni, hogy mi passzolna bele ebbe az ízvilágba.

A felszeletelt karajt vékonyra klopfoltuk, sóztuk és borsoztuk. A közepébe töltöttünk egy csík füstölt házi szalonnát és egy darabka trappista sajtot, aminek a két végét aszalt szilvával zártuk le. Feltekertük a húst és baconcsíkokkal bebugyoláltuk. Miután a szarvas fiatal volt, mindössze 2 óra sütés elégnek is bizonyult (180 fokon, légkeveréses sütőben), hogy vajpuhára párolódjon és összeérjenek benne az ízek. Ezután már csak a baconbundát kellett rajta megpirítani. 

Erős, karakteres, kissé a májhoz hasonlító íze miatt egy könnyű ecetes, hagymás burgonyasalátát tálaltunk mellé köretnek, ami tökéletesen illett az édesen füstös vad mellé.

Olvasd el ezt a receptet is!

Csodaszarvas 2.0 - recept

betöltés...