/Kiemelt képünk illusztráció/

Mit is jelent a kötődő nevelés? 

A mai világban a korábbi, tekintélyelvű nevelés helyett egyre népszerűbb a kötődő nevelés, melynek lényege, hogy a gyermek szükségleteit akkor és úgy kell kielégíteni, amikor és ahogy szüksége van rá - legyen az fizikai vagy érzelmi szükséglet.

A szoptatás igény szerint történik, a babákat általában hordozzák az édesanyák, és gyakori az is, hogy együtt, egy ágyban alszanak a szülők a gyerekkel. A szülők nem hagyják sírni a babájukat, hanem folyamatosan figyelik, hogy mikor és hogyan jelez a kicsi, és arra azonnal reagálnak - akár éjszaka is óránként szoptatják a babát, ha ezt igényli. 

A kötődő nevelés nagy előnye, hogy a kicsi megtanulja, hogy ez egy olyan világ, ahol bízhat magában és a körülötte lévőkben is. Ahol szeretetet és elfogadást kap, ahol azonnal reagálnak a jelzéseire, igényeire. Megtanulja azt is, hogy ez a hely biztonságos, és hogy milyen fontos az emberek közötti kapcsolat minősége.
 

"A mai fejemmel már azt mondom, hallgatnom kellett volna a védőnőre"

Egy édesanya megosztotta velünk a tapasztalatait a kötődő neveléssel kapcsolatban: ő úgy véli, kicsúsztak a keze közül a dolgok.

"A fiam már középiskolás, ügyes, okos és önálló. Sokat segít nekem a házimunkában és meg lehet kérni olyan apróságokra is, hogy hazafele hozzon egy liter tejet vagy egy kiló kenyeret a boltból. Jól tanul, igazából nincs okom rá, hogy panaszkodjak. 

Mégis, ha visszatekintek az időben, úgy látom, hogy néha jobb lett volna, ha nem úgy nevelem, mint ahogy neveltem. És nem feltétlenül maga miatt, hanem magam miatt. 

Mielőtt megszületett, rengeteg gyereknevelési könyvet olvastam, mindegyik tele különböző tanácsokkal. Aztán amikor megérkezett a kis csöppség az életünkbe, egyszerűen, ösztönszerűen is úgy éreztem, hogy muszáj felvennem, ha sír. Talán ezzel nincs is semmi gond. Csakhogy én már átestem egy annyira túlzó irányba, hogy képes voltam kiszállni a fürdőkádból is és csurom vizesen odarohanni a kiságyhoz, ha felkelt este és sírt. Azonnal megszoptattam, és persze ő vissza is aludt egyből.

Volt kiságya, de körülbelül a második héttől kezdve magam mellé fektettem, és így aludtunk. Ha felébredt, kiszolgálta magát, majd aludt tovább. Nekem ez azonban nagyon kényelmetlen volt, éjjel felébredtem rá és sokszor a mellbimbóm is sebes volt már, mert túl sokáig hagytam a szájában. Nem beszélve arról, hogy majdnem 5 éves koráig szoptattam. Azt gondoltam, hogy ezzel csak jót teszek, hiszen erősödik az immunrendszere és nem lesz beteg. Ez így is volt, de én közben majdnem belerokkantam. Nem tudtunk sehova elmenni rendesen, mert ő folyton rángatta a ruhámat és cicit követelt. Ráadásul a mellem is állandóan begyulladt. 

A mai fejemmel azt mondom, hallgatnom kellett volna a védőnőre, aki azt mondta, hogy a gyereknek a kiságyban a helye, nekem pedig a férjem mellett. És hogy higgyem el, semmi baja nem lesz a babának, ha egy kicsit sír és csak utána veszem fel. Maximum akkor nem csúszok el a padlón vizes lábbal. Hogy hozzá lehetett volna szoktatni őt ahhoz, hogy átaludja az éjszakákat és ne keljen fel enni. Hogy ha a saját ágyában aludt volna babakora óta, akkor én is kipihentebb lettem volna és a házaséletem is jobban alakult volna. Hiszen a gyerek 8 éves koráig köztünk maradt. Azt is belátom, hogy nem kellett volna ilyen sokáig és ilyen sokszor szoptatnom őt. Szóval összességében úgy gondolom, hogy a kötődő nevelés miatt feláldoztam magam. Pedig néha a saját érdekeimet és a saját szükségleteimet kellett volna előtérbe helyeznem. Ha visszagondolok, nem is értem, hogy szoptathattam úgy, hogy közben levest ettem, vagy a WC-n ültem. Ma már biztosan másképp csinálnám."
 

Találjuk meg az arany középutat és hallgassunk a szívünkre!

Bármelyik gyereknevelési elv mellett is tesszük le a voksunkat, fontos, hogy ne essünk túlzásba - az arany középút mindig a legjobb választás.

Ne felejtsük el, hogy mint mindennek, a kötődő nevelésnek is vannak előnyei és hátrányai. A legfontosabb előnye talán az, hogy nagyon szoros kapcsolat alakul ki anya és gyermeke között, ami felbecsülhetetlen. Az így gondozott babák általában kevesebbet sírnak és nyugodtabbak, mert szeretetteljes légkör veszi őket körül.

Hátránya lehet azonban, amit az édesanya is említett: hogy a szülőnek állandó készenlétben kell lennie, és könnyű beleesni abba a hibába, hogy a saját igényeinkről már el is felejtkezünk. A gyerekkel való együtt alvás pedig akár a házasélet rovására is mehet. 

Legjobb tehát, ha nem esünk túlzásba, és a szívünkre, ösztöneinkre hallgatunk. 

Indexkép: Bob Dmyt képe a Pixabay-en