SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Amióta szabályozom a gyerek képernyő idejét, jobban tanul, kipihentebben alszik, és egyáltalán nem hisztizik

Tóth Nikolett [cikkei] - 2021-10-28
"Tudom, az én hibám, hogy engedtem. De jött az online oktatás, ráadásul a barátokkal is csak az interneten tudtuk tartani a kapcsolatot. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a gyerekem már a Wc-re se akar kimenni és egyenesen őrjöng, ha kikapcsolom a tabletet és arra kérem, hogy játsszon valami mást" - meséli egy édesanya. Vekerdy Tamás szerint még a szokások kialakulása előtt kell cselekednünk. Később ugyanis már sokkal nehezebb lehozni őt, ha rákattant.

Nyolc-tíz éves korig semmit se nézzen!

”Bármilyen rémületesnek látszik is ez, az lenne a jó, ha nyolc-tíz éves koráig egyáltalán - vagy szinte egyáltalán – nem használhatna ilyen eszközöket” mondta Vekerdy Tamás pszichológus.

Szerinte egy csecsemő számára nagyon fontos, hogy nézegesse a kezét, egy 3-4 évesnek pedig, hogy vizet öntögessen egyik vödörből a másikba, vagy hogy sokszor egymás után lecsússzon a domboldalon.
 

”A képernyők kiemelik a gyereket ebből az érzelmekkel átjárt, elsődleges érzéki-érzékszervi közegből. Ez oda vezethet, hogy érzelemhiányos, gyengébben érzékelő, s ezért is bizonytalan, neurotizált emberek nőnek fel.”

Erre az is bizonyíték, hogy még maga Steve Jobs is eltiltotta gyerekeit a kütyüktől. Úgy fogalmazott: ”Ezen a bolygón valószínűleg senki sem juttatott annyi számítógépet az iskolákba, mint én. De ma már azt hiszem, hogy a problémáinkat nem a technika fogja megoldani.”

De nemcsak ő, hanem a Google, az Apple, az eBay és a HP felsővezetői is hasonlóan gondolkodtak: gyerekeik olyan iskolába járnak, ahol nem használnak digitális eszközöket, és otthon is tiltják ezeket 8-10 éves korig.
 

A korai kütyühasználat károsítja a gyerekek idegrendszerét

”A túl hosszú ideig figyelt monitorok olyan hatást gyakorolnak a gyerekek fejlődő agyára, mint a kábítószer-függőség. Nem, ez nem túlzás” – állítja Vekerdy Tamás pszichológus és hozzáteszi, hogy ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Washingtoni Egyetem klinikáján videójátékokkal segítenek enyhíteni az égési sérültek fájdalmait, hiszen ezek hatása a morfiuméhoz hasonló.

”A vizsgálatok szerint a digitális tartalmak fogyasztása egyszerűen túl sok ingerrel terheli meg a fejlődő idegrendszert, ez pedig jelentősen hozzájárul a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar kialakulásához is.”

A kütyühasználat egyik következménye, hogy az érzékszerveink gyengülnek. Egyre több és egyre erőszakosabb ingerre, villogó fényekre van szüksége ahhoz az agyunknak, hogy egyáltalán befogadja az ingert.

gyerek számítógépezikAndrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról

Csak a hallott mese a mese

A szakember hangsúlyozza, hogy a tévében látott mese nem helyettesítheti a hallott mesét. Ha a gyereknek mesét olvasunk, akkor egyfajta belső képkészítésre ösztönözzük, aminek hatására fejlődik a képzelőereje, a vizuális fantáziája és a kreativitása. De ha képernyőn rakjuk elé a mesét, az olyan, mintha étel helyett rágógumit adnánk a gyerek szájába, amit még megemésztenie sem kell.

”A szülő odaadja a mobiltelefont vagy a tabletet, a gyerek ámultan elhallgat, nézi a mesét és a következő fél órában teljes nyugalom van. Nagyon csábító. Legközelebb azonban esetleg már követeli a kütyüt, ha nem kapja meg, sír, őrjöng, ha viszont rendszeresen megkapja, akkor az ismétlődő képernyőhasználat elkezdi ,,megdolgozni” az idegrendszerét.”

A túl sok inger éberré teszi az agyat, vagyis az esti mesenézéstől hiába várnánk azt, hogy a gyerek megnyugodjon és elaludjon, valójában az történik, hogy csak még éberebb és nyugtalanabb lesz, miközben ha az édesanyja mesél neki, akkor a testközelség és az anyukája hangja megnyugtatja és segíti az elalvásban.
 

Így szabályozd a gyerek képernyő előtt töltött idejét

telefonozikAndrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról


A legkétségbeejtőbb látvány – és ez megtörtént eset -, amikor az egy éves gyerek egy újságon húzogatja végig az ujját, és teljesen kétségbeesik, hogy nem mozdul meg rajta semmi.

A legjobb, ha elkerüljük, hogy ehhez hasonló történjen gyerekünkkel.

Vekerdy Tamás azt ajánlja, hogy 8-10 éves korig semmit ne nézzen a gyerek, még természetfilmet sem, hiszen a legártatlanabb film is agressziót válthat ki belőle kiskorban. Később pedig érdemes egy szabályrendszert kialakítani, megegyezni abban, hogy mennyi időt tölthet a mobiltelefon, a tablet vagy a számítógép előtt hétköznap és hétvégén. Mindenképp érdemes szűrőprogramokat használni, hogy ne találkozzon számára káros tartalmakkal.

Aki pedig attól tart, hogy a gyereke lemarad valamiről, amiért csak 8-10 éves korában kezdi el először használni a kütyüket, azoknak azt üzeni a szakember, hogy megnyugodhat. A gyerek nem fog lemaradni, pillanatok alatt megtanul majd mindent a kamaszkor felé közeledve.

Indexkép: Depositphotos.com
Idézetek forrása: Vekerdy Tamás: Belső szabadság című könyve

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval

Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.

A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ

Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.

Jelzett Gyula telefonja, kirohant az óráról - meglepő oka volt rá

Amikor a kamaszod telefonja pittyen az órán, valószínűleg egy újabb TikTok-videóra vagy mémre gondolsz. Bognár-Béres Gyula esetében azonban ez a hang az életet jelentette: a budapesti gimnazista egy angolórát szakított félbe, hogy a szomszédos parkban újraélesszen egy idegent. Ez a történet nem csupán egy rendkívüli eseményről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a fiatalok felelős, cselekvő tagjaivá a társadalomnak, és milyen szerepe van ebben a szülői nevelésnek, az iskolai oktatásnak és a modern technológiának.

BIZET, SAINT-SAËNS, BRAHMS - ALEXANDER MALOFEEV - 2026. május 13. szerda 19.30 - MÜPA

Kecsesség, változatosság, színgazdagság - ezt kínálja Bizet L’Arlésienne (Az arles-i lány) című színpadi kísérőzenéjének 1. szvitje. Camille Saint-Saëns 2. (g-moll) zongoraversenye stiláris sokszínűséggel kápráztatja el hallgatóját, Brahms 3. (F-dúr) szimfóniája viszont éppen ellenkezőleg: rendkívül egységes muzsika, amely híven képviseli a zeneszerző jellegzetes, egyéni nyelvét. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének ötödik hangversenyét a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényli. Izgalmas perceket várhatunk a zongoraversenytől, amelynek szólistájaként az átütő tehetségű, mindössze huszonhárom éves orosz virtuóz, Alexander Malofeev tér vissza a korábbi sikeres vendégszereplése után a Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz.

"Külföldön bezzeg nem kötelező!" – Utánajártunk, mi az igazság a gyermekvédőoltásokról

Amikor megkapod a védőnőtől az oltási naptárat, talán te is megijedsz a sok kötelező szúrástól, és elgondolkodsz: biztosan kell ez mind a gyerekemnek? Különösen akkor merül fel ez a kérdés, amikor egy külföldön élő ismerősödtől azt hallod, hogy náluk alig van kötelező oltás, mégis mindenki egészséges. Magyarországon 12 fertőző betegség ellen kötelező az immunizáció, míg Ausztriában például egyetlen kötelező oltás sincs. Miért van ez így, és mi történik, ha egy ország lazít a szabályokon? Láss tisztán a vakcinák útvesztőjében.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja