Aki hallott már Dr. Vekerdy Tamásról, tudja, hogy írásaiból a halála után is sokan merítenek erőt. Markáns véleményét a képernyőnézésről gyakran kifejtette: szerinte, ha egy gyerek elég időt tölt játékkal és látott mese helyett hallott mesét kap a szüleitől, akkor kevésbé lesz szorongó vagy agresszív.

”Apa ne lépj a szőnyegre, mert az a tenger!”- belső képet készít a gyerek a fejében, miközben játszik. Ezt csinálja akkor is, ha mesét mondunk neki fejből. A külső képek azonban leállítják a belső képkészítést. Dr.Vekerdy Tamás szerint, aki minden nap hall mesét, az anyanyelvi fejlettségben másfél évvel előzheti meg kortársait, mire iskolába megy.

Iskoláskor alatt semmit!

Helena Jankovièová Kováèová képe a Pixabay-en

A pszichológus véleménye az, hogy iskoláskor alatt egyáltalán ne nézzen a gyerek semmit, még természetfilmet sem. A legártatlanabb őzikéről szóló film is kiválthat ugyanis nála agressziót, de szerinte a legrosszabb hatással azok a rajzfilmek vannak a gyerekekre, amelyekben gyakori az agresszió, ilyen például a Tom és Jerry. Arról már nem is beszélve, hogy az okostelefon épp olyan függőséget alakít ki, mint a kokain. Erről beszélt egy régebbi nyilatkozatában Vekerdy Tamás.

Iskoláskortól maximum 20 perc naponta

A szakember iskoláskortól legfeljebb napi 20 perc tévénézést javasol, de azt is csak felnőtt felügyelete mellett. Szerinte a képernyő elé ültetésnél a bébiszitter is jobb.

Nem lesz hátránya belőle, ha csak később találkozik vele

Lina Kivaka fotója a Pexels oldaláról

Dr.Szalai Katalin klinikai szakpszichológus sok dologban egyetért Dr.Vekerdy Tamással. Mint mondja, az evolúció nem változik olyan gyorsan, mint a technika. Vagyis semmi baja nem lesz a gyereknek, ha csak később találkozik a technikával és hagyományos meséket hallgat az édesanyja hangján.

”A vizuális fantáziája és a kreativitása a mesélt mese, vagyis a felolvasott vagy a fejből kitalált mese kapcsán fejlődik. A készen kapott vizualizáció elsorvasztja azt a késztetést, hogy elképzeljük a dolgokat. Aki készen adja a gyerek elé a képet, az olyan mintha étel helyett rágógumit adna a gyereknek. Még megemésztenie sem kell.” – figyelmeztet Dr.Szalai Katalin.

Hozzáteszi, hogy biztosan mindenki fel tud idézni egy olyan regényt, amit olvasott, majd utána megnézte a könyvből készült filmet, ami csalódás volt számára.

”Nemcsak azért lehetett csalódás, mert le kellett rövidíteni a tartalmat, hogy beleférjen 1-5-2 órába, hanem azért is, mert másképp képzeltük el a szereplőket. Vagyis az olvasmányélmény alapján keletkezett egy kép a fejünkben.” – árulja el a szakértő.

Valóság és film közötti különbség

Dr.Szalai Katalin klinikai szakpszichológus szerint a gyerekek még nem feltétlenül tudják megkülönböztetni a rajzfilmet és a valóságot. Ahogy azt sem értik, hogy játszódhat le például egy évnyi történés egyetlen órában, vagyis az idő-és tér valóságtól való elrugaszkodásával sincsenek tisztában. Mint mondja a látottakat különböző módon próbálják meg feldolgozni, van, aki agresszív lesz, más izgatottá vagy szorongóvá válik.

Mi a baj a képernyőnézéssel még?

Fotó: Bob Dmyt képe a Pixabay-en

A pszichológus azt mondja, hogy a képernyőnézés nagyon megterheli a szemet és az idegrendszert.

”Ha órákig megy a mese, és a gyerek sokszor azt sem tudja, hogy miről szól, csak azt látja, hogy színes és villózik, az nagyon megterhelő a számára. A kicsik idegrendszere még éretlen, és nem annyira terhelhető, a sok látott mese pedig nagyon megterheli, ahogy a látóidegpályákat és az ingerfeldolgozási központokat is.” – hívja fel a figyelmet Dr.Szalai Katalin

Hozzáteszi, hogy a gyerek éppen ettől lesz nyűgös, ugyanis állandó feszültség alatt van az agya.

”Ha csak a szemünkön szerzünk ingereket, az árt a szemünknek és az idegrendszerünknek és közben azokat a szem-kéz koordinációt igénylő feladatoktól veszi el az időt és energiát, amik fejlesztenék a problémamegoldását, látását, gondolkodását, finommotorikáját. Legyen az egy formafelismerő játék vagy építőkockák.” – figyelmeztet a szakértő.

Gyerekszobában ne legyen TV!

Fotó: press 👍 and ⭐ képe a Pixabay-en

Ráadásul mint mondja, az alvásra is hatással van, ezért azt javasolja, hogy a gyerekszobában egyáltalán ne legyen tv, esti mesét pedig kizárólag olvassunk vagy fejből mondjunk, lefekvés előtt ne nézzen mesét a gyerek.

”A képernyős esti mesét tiltólistára tenném. Sok szülő azt várja, hogy erre majd elalszik a gyereke, pedig épp az ellenkezője történik: egyre éberebb lesz. A sok inger ugyanis felébreszti az agyat.” – árulja el a pszichológus, aki hozzáteszi, hogy az esti mesének az egyik legfontosabb része az, hogy a szülő ottvan gyermeke mellett. Az édesanya lágy hangja és a testközelsége megnyugtatja a gyermeket. A képernyőnézés azonban csak felizgatja.

Mit tehet a szülő?

Fotó: Luidmila Kot képe a Pixabay-en

Dr.Szalai Katalin azt javasolja, hogy a szülő mindenképp ellenőrizze, hogy mit néz gyermeke.

”Vannak kifejezetten ijesztő rajzfilmek, például szörnyű fekete figurákkal, ilyet semmiképp ne engedjen nézni gyerekének. A számítógépet érdemes szűrni. Úgy látom, hogy a szülők nagyrésze sokkal jobban fél attól, hogy a gyereke előtt nem lesz elég jófej, minthogy megóvja bizonyos tartalmaktól.” – mondja a szakértő.

Vagyis ezt nem lehet a szolgáltatókra bízni. A szülő felelőssége, hogy milyen tartalmakat néz a gyerek. Hogy mit enged, és mit tilt. Ők ugyanis még nincsenek az ítélőképességük birtokában.

Dr.Vekerdy Tamásnak nagyon markáns véleménye van a képernyőnézésről. Dr.Szalai Katalin azt mondja, hogy szerinte figyelembe kell venni azt a kort is, amelyben élünk, de a túlzásoktól mindenképp távol kellene tartani magunkat. Ő az arany középutat javasolja: vagyis felnőtt felügyelete mellett valamennyi mesét engedhetünk gyerekünknek, de mellette sokat olvassunk Neki vagy mondjunk fejből is mesét.

Indexkép: Mirko Sajkov képe a Pixabay-en