Frappáns történettel kezdi az interjút Görög Ibolya protokollszakértő.

"Egyszer megkérdezte egy nő, hogy hány éves korban kell elkezdeni a gyereket nevelni. Mondtam neki, hogy már késő! Ezt nem lehet úgy eldönteni, hogy na, mától nevelem. A kezdetektől fogva benne kell lenni a kommunikációnkban, hogy ő nem tehet azt, amit akar, mert együtt élünk és létezik más is. Ha az óvodában elveszi a másik gyerek játékát, az szomorú lesz és haragudni fog, tehát már nem tud majd vele játszani. Nagyon hálásnak kell lenni és meg kell dicsérni a gyereket, ha például otthon a másikra is gondol. Melyik nagymama szeme nem lábadna könnybe, ha az unoka azt mondja, hogy elpakoltam a játékokat, nagyi, hogy neked kevesebb dolgod legyen.”

Ha a gyerekünk ismeri és alkalmazza is az illemszabályokat, azzal nemcsak a saját és családja élete lesz könnyebb és boldogabb, de a közösségi életben, óvódában, iskolában, sőt később a munkahelyén is jobban boldogul majd. A szakértő segítségével most összegyűjtöttük a 7 legfontosabb illemszabályt.

Görög Ibolya protokollszakértő tanácsai:
 

1. Használjuk rendszeresen a ,,kérem”, ,,légy szíves” és ,,köszönöm” szavakat!

A szakértő első és legfontosabb tanácsa, hogy amikor még nem is tud beszélni a baba, már akkor is hallja tőlünk a „kérem”, „légy szíves”, „köszönöm” szavakat, nagyon sokszor, hogy a vérévé váljon. Amikor pedig már beszél, és azt mondja: „add ide”, akkor kérdezzük meg, hogy hogy lesz ez szépen? „Kérem”.

2. Tanítsuk meg a helyes üdvözlési formákra!

Ha az apu hazaér és azzal kezdi, hogy köszön mindenkinek, a gyereknek is természetessé válik, hogy köszönni kell. Görög Ibolya szerint, ha a kicsi „kezét csókolom”-mal vagy „csókolom”-mal köszönne a felnőttnek, az lenne a legideálisabb, persze ez a mai világban már egyáltalán nem általános. Mint mondja, az óvodákban és az iskolákban is a „jó napot kívánok”-ot tanítják, ez teljesen elfogadott európai norma. A kis német gyerek is guten Tag-gal köszön.

"Nálunk egy kicsit furcsa, mert a mi gyökereink a csókolom-ot sugallják. Amit viszont kérek szépen megtiltani, az a "helló"." – hívja fel a figyelmet a szakértő.

A köszönés kapcsán azonnal felmerül a tegezés-magázás kérdése. A gyerekek nagy része tegeződik a felnőttekkel. Családon belül ki hogy akarja, de a protokollszakértő szerint már az óvónénit nem kellene tegezni. Ugyanis mikor bekerül az iskolába, a gyerek fog legjobban csodálkozni, hogy a tanító nénit most akkor miért nem lehet?

"Már a szülők sem magázódnak szívesen, nagyon elterjedt a tegezés. A társadalmi szerepem határozza meg, kivel lehet tegeződni és kivel nem. Mivel a gyerek, ha felnő, maga is rá fog érezni, hogy például banki tisztviselőként nem tegezheti majd le az ügyfelet. Nem árt, ha pici korában megpróbáljuk tanítani a különbségekre." – mondja Görög Ibolya.

3. Ha folyik az orra, használjon zsebkendőt!

Köhögésnél, tüsszentésnél takarja el a száját, tanulja meg, hogy hogyan kell használni a zsebkendőt – ezek a szakértő szerint evidenciák. Hozzáteszi, hogyha a kicsi tüsszent és mi felnőttek egészségére kívánjuk, ő is utánozni kezd bennünket és ő is kívánja.

4. Ha be szeretne menni egy zárt ajtón, kopogjon és várjon a válaszra!

"Ha a szobájába belépünk, kicsit megkopogtatva az ajtót (még ha nyitva van is) és megkérdezzük, hogy szabad bejönni? – ő is rászokik erre, legyen ez a fürdőszoba vagy a szülői háló."- mondja a protokollszakértő. Szerinte, ha erre még külön meg is kérjük a gyereket, biztosan megteszi majd. Ha pedig mégsem, akkor azt javasolja, hogy küldjük ki és kérjük meg, hogy jöjjön be még egyszer udvariasan.
 

5. Ne vágjon mások szavába!

Ha meg tudjuk értetni a kicsivel, hogy rajta kívül más is él a földön, hogy másra is figyelnie kell, akkor talán elérjük, hogy nem vág más szavába. De ez azért nagy elvárás, a kicsikben még óriási a közlési kényszer. Ezért Görög Ibolya azt javasolja, hogy ilyenkor jobb, ha meghallgatjuk és válaszolunk rá. Majd utána megmondjuk neki, hogy előtte miről volt szó és azt szeretnénk folytatni.
 

6. Tanulja meg az evőeszközök használatát és azt, hogyan kell ülni az asztalnál!

Az „egyél szépen” tanács az egyik legnehezebb dolog. Mert ha ritkán ülnek le együtt enni, mindenki rohan, apa megnyalja a kést, anya rohangálva iszik egy-egy korty kávét, a gyerek nem fogja érezni, hogy az étkezés kulturált dolog. Az evőeszköz használatát szépen folyamatosan kell elkezdeni, másfél éves kicsinek nyilván nem adok kést a kezébe. A szakértő szerint akkor lehet rávenni arra, hogy szépen egyen, mikor már átül a felnőttek asztalához (tehát nem a saját kisasztalos etetőszékében ül). A lényeg, hogy mindig dicsérjük meg, ha szépen fogja a villát, ha használja a szalvétát.

Görög Ibolya protokollszakértő egy további, nagyon fontos szabályra figyelmeztet:

"Egy dologra viszont kérem, figyeljenek: a gyerek ne támassza le a könyökét az asztalra, ne előre bukva egye meg a falatot a villáról. Tanítsuk meg, hogy a könyökét meg kell emelni (a szülőnek is!). Azt nem kívánom, hogy két könyv a hóna alá, ez a világ elmúlt, de szokja meg, hogy ne ő bukjon az étel fölé, hanem az ételt emelje meg.”

7. Tanulja meg az öltözködési szabályokat!

Az öltözködés nyilván az egyik legutolsó, amit magától megtanul. A szülő mondja meg, hogy mit vegyen fel aznap. Eleinte a szülő öltözteti, vetkőzteti. De ha a gyerek szeretné maga felvenni, amit anyu kirakott, engedjük meg neki. A kislányok hamarabb szeretik maguk eldönteni, hogy mit vegyenek fel. "Ha mínusz 5 fokban szeretne kiscipőt és tüllszoknyát felvenni, kérdezzünk vissza: nem félsz, hogy fázni fogsz? Mert hideg van kint!  Próbáljuk elérni, hogy elsőre otthon öltözzön a maga választása szerint és csak kedvesen szóljunk rá, hogy ez most nem ízléses.” – mondja a szakértő.

Így tanítsd meg az illemszabályokra!

A szakértő szerint a következő tippekkel tudunk segíteni gyerekünknek abban, hogy elsajátítsa a felsorolt illemszabályokat:
 

1. Személyes példamutatás

Ha folyamatosan azt látja a gyerek, hogy jövünk-megyünk, és közben bekapunk egy falatot, ne várjuk el tőle, hogy megtanuljon szépen ülni az asztalnál, és úgy enni. De ugyanez igaz a többi illemszabályra is. Ha például gyakran hallja tőlünk a ,,kérem” és a ,,köszönöm” szavakat, ő is használni fogja és így tovább.

2. Figyeljünk egymásra!

Ha a kisgyereket kezdettől fogva arra neveljük, irányítgatjuk, hogy figyeljen a másikra is, sokkal kevesebb dolgunk lesz, hiszen a jóságot a szakértő szerint mindenki hozza a génjeiben.

Jó példa: két gyereket ültessünk le egymással szemben, hogy beszélgessenek. És ne úgy, hogy „és akkor én..” , vagy „nekem meg..”, hanem arra reagáljanak, amit a másik mond.

3. Tanítsunk meséken keresztül!

A mesék legtöbbje arról szól, hogy a jó győz, hogy legyünk jók a másikhoz, segíteni jó. Ha néha leülünk, és együtt nézzük vele a filmet vagy olvasunk neki, akkor ezekre a momentumokra fel is tudjuk hívni a figyelmét.

4. Ha veszélyes dolgot csinál, erélyesebben szóljunk rá!

Ha a gyerek olyasmit csinál, ami már életveszélyes, közel megy a gáztűzhelyhez, át akar szaladni a zebrán – ezer példa van – akkor nyilván erélyesebben kell rászólni. De azt se felejtsük el, hogy ha mindenért kiabálunk a gyerekkel, akkor nem fog tudni különbséget tenni, hogy ez most tényleg komoly-e vagy csak úgy könyveli el, hogy egy a parancsok közül. 
 

5. Dicsérjük meg, ha valamiben ügyes!

Talán a legfontosabb, hogyha valamit jól csinál, akkor mondjuk el Neki, hogy nagyon büszkék vagyunk rá.

Képek forrása:

Andrea Piacquadio, Alexander Dummer, cottonbro, Daria Shevtsova, olia danilevich, Olya Kobruseva, Polesie Toys, Tatiana Syrikova és Vidal Balielo Jr. fotója a Pexels oldaláról

Olvasd el cikksorozatunk többi részét is!

Így tanítsd meg orrot fújni – játékos feladatok és videó

Nehezen viseli a kudarcot? Így tanítsd meg veszíteni!

Így tanítsd őszinteségre: a gyermeki hazugságok hátterében a szülő viselkedése is állhat

Tele van kék-zöld foltokkal? Így tanítsd meg elesni!

S a hamarosan megjelenő újakat is!

Így tanítsd meg önállóan öltözködni!