Látássérült gyermek a családban
Singola Edit [cikkei] - 2008-10-15
A gyereknevelés soha nem könnyű feladat, kihívás a szülőknek, a családnak. Látássérült gyermeket nevelni nemcsak erőn felüli feladat, hanem speciális odafigyelést, tudást, módszert, lelki erőt és kitartást igénylő "hivatás".
„Szeressük a vak gyermekeket; mert ők sok olyan széptől és nemestől fosztattak meg, amelyet mi szerencsések természetszerűen élvezünk. Karoljuk fel a vak gyermeket, mert vakságának okáról mit sem tehet. Értük munkáljuk az ügyet, hogy emberi tudásunkkal szerencsésekké és boldoggá tegyük őket.” Herodek Károly
Szégyen a vak gyerek?
Társadalmi felmérések szerint a vakon született gyereket a család szégyelli, míg a súlyos betegség következtében megvakult gyereket kevésbé. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy minden család egészséges gyerekre készül, és amikor kiderül, hogy a babával valami baj van, például vak, akkor magukban keresik a hibát. Valamiféle büntetésnek, figyelmeztetésnek vélik a szülők. A társadalmi megítélés is hozzájárul ehhez, mivel sok ember előbb beszél és mond butaságokat, mint gondolkodna, így megbántják a másikat.
A család kohéziója nem minden esetben bírja ki a megpróbáltatást: egyrészt nyomás éri a családtagokat kívülről, másrészt családon belül is konfliktusokat teremt a sajátos nevelést igénylő gyermek ellátása. Nagyon sok esetben felbomlik a család, épp akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a család összetartó erejére. A látássérült gyerek szempontjából ugyancsak fontos lenne a családi háttér, épp elég hátránnyal indul az életben, ha még ehhez egy csonka család járul…
A család is sérül fogyatékos gyermek születésekor. A kétségbeesés, bűntudat okozhatja, hogy a szülők nem fogadják el gyermekük fogyatékosságát. Túlzott féltéssel, vagy túlzott követelmények támasztásával reagálhatnak, és ezek a gyermekben negatív énképet, vagy agresszív válaszokat indukálhatnak. A látássérült gyermekek esetében előforduló viselkedési és magatartászavarok gyakran másodlagos lelki sérülések tünetei, amelyeket a gyermek nehézségeinek meg nem értése, a türelmetlenség, a túlzott elvárások, a halmozódó kudarcok okoznak. A családok túlféltő, vagy elutasító attitűdje is személyiségtorzító hatású lehet.
A család és a miliő
A kisgyermek fejlődésében az utánzás szerepe alapvető, minden tanulási folyamatra hatással van. A látássérültek esetében ez nehezített, hiszen amit nem látnak, azt nem is tudják utánozni. A családtagok és a pedagógusok segítsége nagyon fontos ennek fejlesztésében. A gyereknek mindent meg kell mutatni, hagyni, hogy végigtapogassa a tárgyakat, akár többször is, hogy emlékezetébe véshesse. Alapvető dolgokra kell itt gondolni: például a konyhában az élelmiszerekre, az ételek összetevőire, a barkácsfelszerelésekre, a ruhákra, az állatokra, a természetre…, mindenre, ami körülveszi a gyereket.
A látássérült csecsemő számára a környező világ ingerei nem eléggé motiválók, a gyakori kis balesetek, a szülők féltése korlátozzák a mozgásformák begyakorlásában. Az otthon kialakításában figyelmet kell fordítani a balesetek elkerülésére, a környezetet akadálymentessé kell tenni, hogy a gyerek szabadon mozoghasson, a látássérült gyerekek még így is gyakrabban esnek el.
A látássérült gyermekek számára több szempontból is nagy a mozgás jelentősége: a környező világ felfedezése, megismerése is a mozgás révén, a járás megtanulásával gyorsul fel számukra. A látás részleges, vagy teljes hiánya lassúbb mozgásfejlődést, lemaradást okozhat. A látássérült kisgyermek hajlamos a visszahúzódásra, egy helyben ülésre.
A látássérült gyerek életritmusát meghatározza a rend és pontosság, ez ad neki egyfajta támpontot. Egyszerű dolgokra kell gondolni: önállósodásához hozzátartozik, hogy saját maga végezzen el mindent, amit csak lehet, például öltözködést. De ehhez tudnia kell, mert nem látja, hogy hol van a holmija, hova teszi le a pulóverét, hogy legközelebb onnan vehesse el. Tehát rendre kell szokatni és nem szabad elpakolni a dolgait.
Ne óvjuk, védjük túlzottan, hagyjuk önállóan dolgozni, csak annyit segítsünk, amennyit feltétlenül szükséges!
Család vagy iskola?
A látássérült gyerek óvodai és iskolai nevelésének módja releváns kérdés. Integráltan, vagy szegregáltan? Vagyis az ép gyerekekkel egy intézményben taníttassuk, vagy külön speciális intézményben? Sorolhatnánk a mellette és ellene szóló érveket mindkét esetben. Maradjon a gyerek a megszokott környezetben, a családban, vagy menjen a családtól távol levő intézetbe, hogy képességeit a legjobban fejleszthessék? A kettő közötti megoldás lenne a legideálisabb. Családi környezetben, de speciális oktatást biztosítva, például utazótanárok segítségével. Ez a fajta pedagógus időnként elutazik abba az iskolába, ahol a gyermek tanul integráltan, és speciális segítséget nyújt.
Bizonyított tény, hogy az átlagosan fejlődő látássérült gyerek igenis alkalmas arra, hogy egészséges társaival együtt járjon óvodába, iskolába, együtt szocializálódjon, ugyanazokat az élményeket élje át, és ne kirekesztve, elzárva, megbélyegezve, családjától elszakítva induljon a nagybetűs életnek.
Szégyen a vak gyerek?
Társadalmi felmérések szerint a vakon született gyereket a család szégyelli, míg a súlyos betegség következtében megvakult gyereket kevésbé. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy minden család egészséges gyerekre készül, és amikor kiderül, hogy a babával valami baj van, például vak, akkor magukban keresik a hibát. Valamiféle büntetésnek, figyelmeztetésnek vélik a szülők. A társadalmi megítélés is hozzájárul ehhez, mivel sok ember előbb beszél és mond butaságokat, mint gondolkodna, így megbántják a másikat.
A család kohéziója nem minden esetben bírja ki a megpróbáltatást: egyrészt nyomás éri a családtagokat kívülről, másrészt családon belül is konfliktusokat teremt a sajátos nevelést igénylő gyermek ellátása. Nagyon sok esetben felbomlik a család, épp akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a család összetartó erejére. A látássérült gyerek szempontjából ugyancsak fontos lenne a családi háttér, épp elég hátránnyal indul az életben, ha még ehhez egy csonka család járul…
A család is sérül fogyatékos gyermek születésekor. A kétségbeesés, bűntudat okozhatja, hogy a szülők nem fogadják el gyermekük fogyatékosságát. Túlzott féltéssel, vagy túlzott követelmények támasztásával reagálhatnak, és ezek a gyermekben negatív énképet, vagy agresszív válaszokat indukálhatnak. A látássérült gyermekek esetében előforduló viselkedési és magatartászavarok gyakran másodlagos lelki sérülések tünetei, amelyeket a gyermek nehézségeinek meg nem értése, a türelmetlenség, a túlzott elvárások, a halmozódó kudarcok okoznak. A családok túlféltő, vagy elutasító attitűdje is személyiségtorzító hatású lehet.
A család és a miliő
A kisgyermek fejlődésében az utánzás szerepe alapvető, minden tanulási folyamatra hatással van. A látássérültek esetében ez nehezített, hiszen amit nem látnak, azt nem is tudják utánozni. A családtagok és a pedagógusok segítsége nagyon fontos ennek fejlesztésében. A gyereknek mindent meg kell mutatni, hagyni, hogy végigtapogassa a tárgyakat, akár többször is, hogy emlékezetébe véshesse. Alapvető dolgokra kell itt gondolni: például a konyhában az élelmiszerekre, az ételek összetevőire, a barkácsfelszerelésekre, a ruhákra, az állatokra, a természetre…, mindenre, ami körülveszi a gyereket.
A látássérült csecsemő számára a környező világ ingerei nem eléggé motiválók, a gyakori kis balesetek, a szülők féltése korlátozzák a mozgásformák begyakorlásában. Az otthon kialakításában figyelmet kell fordítani a balesetek elkerülésére, a környezetet akadálymentessé kell tenni, hogy a gyerek szabadon mozoghasson, a látássérült gyerekek még így is gyakrabban esnek el.
A látássérült gyermekek számára több szempontból is nagy a mozgás jelentősége: a környező világ felfedezése, megismerése is a mozgás révén, a járás megtanulásával gyorsul fel számukra. A látás részleges, vagy teljes hiánya lassúbb mozgásfejlődést, lemaradást okozhat. A látássérült kisgyermek hajlamos a visszahúzódásra, egy helyben ülésre.
A látássérült gyerek életritmusát meghatározza a rend és pontosság, ez ad neki egyfajta támpontot. Egyszerű dolgokra kell gondolni: önállósodásához hozzátartozik, hogy saját maga végezzen el mindent, amit csak lehet, például öltözködést. De ehhez tudnia kell, mert nem látja, hogy hol van a holmija, hova teszi le a pulóverét, hogy legközelebb onnan vehesse el. Tehát rendre kell szokatni és nem szabad elpakolni a dolgait.
Ne óvjuk, védjük túlzottan, hagyjuk önállóan dolgozni, csak annyit segítsünk, amennyit feltétlenül szükséges!
Család vagy iskola?
A látássérült gyerek óvodai és iskolai nevelésének módja releváns kérdés. Integráltan, vagy szegregáltan? Vagyis az ép gyerekekkel egy intézményben taníttassuk, vagy külön speciális intézményben? Sorolhatnánk a mellette és ellene szóló érveket mindkét esetben. Maradjon a gyerek a megszokott környezetben, a családban, vagy menjen a családtól távol levő intézetbe, hogy képességeit a legjobban fejleszthessék? A kettő közötti megoldás lenne a legideálisabb. Családi környezetben, de speciális oktatást biztosítva, például utazótanárok segítségével. Ez a fajta pedagógus időnként elutazik abba az iskolába, ahol a gyermek tanul integráltan, és speciális segítséget nyújt.
Bizonyított tény, hogy az átlagosan fejlődő látássérült gyerek igenis alkalmas arra, hogy egészséges társaival együtt járjon óvodába, iskolába, együtt szocializálódjon, ugyanazokat az élményeket élje át, és ne kirekesztve, elzárva, megbélyegezve, családjától elszakítva induljon a nagybetűs életnek.
Előző hír
Milyen a jó baba-mama foglalkozás?
Következő hír
Hibák, amelyeket a szülők elkövetnek a gyerek etetésénél
LEGOLVASOTTABB
Itt volt a legmagasabb a ponthatár idén és ezekre a szakokra volt a legnehezebb bejutni
Csütörtök este kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így több mint 140 ezer jelentkező számára eldőlt, szeptembertől megkezdheti-e egyetemi tanulmányait, és ha igen, melyik intézményben. Idén is akadtak olyan szakok, amelyekre rendkívül magas pontszámmal lehetett csak bekerülni.
Lehet, hogy te is ADHD-s vagy? A felnőttkori ADHD 8 árulkodó jele
Sok szülő akkor kezd el gyanakodni saját ADHD-jára, amikor a gyermekét kivizsgálják, és a tünetek feltűnően ismerősnek tűnnek. Nem véletlenül: az ADHD gyakran halmozódik a családokban, felnőttkorban pedig sokkal kevésbé látványos lehet, mint gyermekkorban.
Szőlő utcai ügy - Bangó Sándor közösségi oldalán megnevezték "Zsolti bácsit", a Fidesz-KDNP büntetőjogi lépeseket tesz
Bangó Sándornak, a Szőlő utcai nevelőintézet egykori lakójának TikTok-oldalán kedden hajnalban megjelent egy bejegyzés, amelyben megnevezik, hogy ki "volt az a bizonyos nevezetű Zsolti bácsi". A Fidesz-KDNP kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében rágalomnak nevezte az állítást, és jelezték, megteszik a szükséges büntetőjogi lépéseket.
Öt- és tízéves gyermek vezetett külön jetskit - súlyos fejsérülés lett a vége
A nyári kikapcsolódás pillanatok alatt tragédiába fordulhat - ezt bizonyítja az a dunaharaszti jetskibaleset is, amelyben egy ötéves kisfiú súlyos koponyasérülést szenvedett, miután összeütközött tízéves testvérével. Az ügyben a rendőrség is vizsgálódik, mert a két gyerek önállóan vezette a vízi járműveket, ami a hatályos szabályok szerint nem megengedett.
Elhunyt a 18 éves Kiss Csanád Noel - gyászol a magyar vízilabda
Mély megrendülést váltott ki a magyar sportéletben a hír, hogy mindössze 18 éves korában elhunyt Kiss Csanád Noel, a KSI SE tehetséges vízilabdázója. A fiatal sportoló a korosztályos válogatott tagja volt, az elmúlt szezonban pedig már az OB I-ben is bemutatkozhatott. A család arra kér mindenkit, hogy tartsák tiszteletben gyászukat, és mellőzzék a találgatásokat a tragédia okával kapcsolatban.
.jpg){kind=small}
betöltés...