Nézzük, mit mondanak gyakorló pedagógusok, mi az, amit mindenképpen gondolj át, mielőtt végleg emellett a pálya mellett teszed le a voksod.
 

Beszéled a fiatalok nyelvét?

Ahhoz, hogy szót érts a felnövekvő nemzedékkel, érdemes értened őket, a motivációikat, vágyaikat, dinamikájukat. Ez pályakezdőként – a kis korkülönbség miatt – még könnyűnek tűnhet, de az idő előrehaladtával egyre nagyobb erőfeszítést és odafordulást igényel ez a dolog. De hidd el, megéri, szeretettel és bizalommal fogják ezt meghálálni neked.
 

Elég magabiztos vagy?

Az a tanár, aki gyakran mondja, hogy nem tudom, hamar hiteltelenné válik. Ez nem jelenti azt, hogy a te tudásod felülmúlhatatlan, de törekedned kell arra, hogy a tananyagból ne tudjanak zavarba hozni! A túlzott magabiztosság ugyanakkor visszatetsző lehet. Diákjaid is tudják, látják, hogy fiatal vagy, miközben önkéntelenül is tisztelik azokat a pedagógusokat, akiket alázatosnak látnak. Ne félj bevallani, ha úgy érzed, hibáztál és ne félj segítséget kérni tőlük olyan kérdésben, amelyben ők járatosabbak nálad!
 

Van humorérzéked?

A „sótlan” tanár rövid úton válik a poén tárgyává. A nevetés viszont sok nehézségen átsegít. Kellő humorérzékkel sok nehéz pillanatot fogtok együtt könnyedén átvészelni. Ráadásul a következetesség nem egyenlő a (bús)komorsággal. Egy kedélyes emberrel jobban szeretünk együtt lenni, mint olyasvalakivel, aki folyton búvalbélelt. Miért lenne ez másképp a diákoknál?
 

Nyomás alatt is tudsz-e teljesíteni?

Vannak a tanévnek olyan szakaszai, amikor garantáltan nem fogod tudni, hol áll a fejed. Kis rutinnal ezeket az időszakokat is könnyebben lehet kezelni, de sokszor még az „öreg rókák” is úgy érzik magukat, mint egy-egy „nyugodt családi ebéden karácsonykor”. Bizonytalanságodat azonban rögtön megérzik diákjaid, ezért – lévén, hogy a pedagógus szakma igen nagy felelősség – nem engedheted meg magadnak, hogy teljesen szétess.

Empatikus ember vagy?

Ez az egyik alapkérdés minden olyan szakma esetében, ahol más emberekkel kell foglalkozni, kapcsolatban lenni. Fontos, hogy hatékonyan tudj dolgozni a gyerekekkel, a kollégákkal és természetesen a szülőkkel is. Ebben és a bizalom kialakításában is nagyon fontos az empátia, mely egy magasabb minőségű együttdolgozáshoz, együttneveléshez vezet.
 

Szeretsz tanulni?

A pedagógus egy percig sem hagyhatja abba a tanulást. Minden óráról, foglalkozásról kijövet van valami, amiről tudjuk, legközelebb máshogy kell csinálnunk. Tanárként tagja leszel egy óriási közösségnek, mely csak lassacskán eszmél arra, hogy mekkora erő is rejlik a közös munkában. A digitális világ térhódításának köszönhetően egyre többen osztják meg gondolataikat, ötleteiket, módszereiket vagy eszközeiket ingyen és bérmentve, azért, hogy a közösség többi tagja is élhessen a lehetőségekkel. Ne légy rest, tanulj a többiektől, tanulj a gyerekektől!
 

Meg tudod osztani a figyelmed?

Talán nem kell külön elmagyarázni, hogy ez miért szükséges. Ha szeretnél az eltérő képességek és érdeklődési körök figyelembe vételével, differenciáltan tanítani az egyéni tanulási útvonalak megtalálása érdekében; ha szeretnél minden kérdésre és igényre válaszolni; ha szeretnél felkészült tanár lenni, aki naprakész az adminisztrációval, minden diákjával kapcsolatban „képben van”, soha nem késik, és nem felejt el semmit, akkor nem árt, ha képes vagy a szórt figyelemre. Ne aggódj, ez is fejleszthető.

Persze ezek a kérdések csak a felszínt kapargatják, és támogató jelleggel próbálnak elgondolkodásra bírni bárkit, aki érdeklődik a szakma iránt. Nem csak ezen múlik, hogy jó tanár leszel-e és szívvel-lélekkel csinálod majd.

Ha pályakezdő vagy, íme, néhány jó tanács, melyeket nem árt szem előtt tartanod: Tippek kezdő pedagógusoknak (nem csak) tanévkezdésre

Forrás: neteducatio.hu
Fotó: Vgrigas / https://commons.wikimedia.org/