Az óvodai nevelő – fejlesztő tevékenység egyik fő területe a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka. A gyerekek természetes kíváncsiságukból adódóan örömmel ismerkednek a különböző alapanyagokkal, az ábrázoló eszközökkel, a különböző technikákkal. Vonzó számukra a tevékenykedés lehetősége, a közvetlen tapasztalatszerzés, az önkifejezés lehetősége (ez kezdetben természetesen nem tudatos, az ábrázolást játékként élik meg a gyerekek).

Az alkotótevékenység a mi óvodánkban 2004-től új lehetőséggel bővült, kézműves foglalkozásokat indítottam heti rendszerességgel, előzetes jelentkezés alapján, folyamatos bekapcsolódási lehetőséggel. A foglalkozások célja az, hogy a gyerekek sokféle technikát, eszközt, alapanyagot kipróbáljanak, (agyagozunk, plaketteket, gipszformákat készítünk, szalvétatechnikával dolgozunk, bájos figurákat hozunk létre a háztartásban fellelhető anyagokból) és megismerkedjenek a népi kismesterségek alapfogásaival is. Fontosnak tartom a régi népi kultúra átörökítését: nemezelünk, fonalbabát, rongybabát készítünk, gyöngyöt fűzünk, fonunk, szövünk.

Célul tűztem azt is, hogy a gyermekek vegyék észre a közvetlen környezetükben fellelhető, szinte felkínálkozó alapanyagokat. Tapasztalják meg azok tulajdonságait és alkossanak kreatívan, fantáziadúsan az újrahasznosítható anyagok felhasználásával. Igyekszem rávezetni a gyerekeket arra, hogy az elmélyült, lelkes alkotásnak nem feltétele a drága alapanyag és eszköz. Szárnyaló fantáziával, apró trükkökkel, technikai fogásokkal bármilyen feleslegessé vált anyag felhasználható. Örömmel tapasztalom, hogy a szülők is partnerek ezen elképzelésem megvalósításában és rendszeresen hoznak dobozokat, fonalmaradékokat, textil darabokat. Az elkészült remekműnek együtt örülnek a gyermekükkel.

Az általam bemutatott kreatív alkotási folyamat során a hagyományos pókszövést továbbgondoltam és több technika összekapcsolásával látványos végeredményt kaptunk. Nagycsoportos korosztálynak ajánlott, a nehézségi foka alapján.

A hóember elkészítése lépésről - lépésre:

Óvodában nagyon fontos az alkotás egyes fázisainak, munkafogásainak többszöri bemutatása, ismertetése.  A haladási tempó minden gyermek esetében más. Néhányan hamar elkészülnek az adott lépéssel, mások pedig lassan, aprólékosan dolgoznak.

A téma megfogalmazása előtt az érzelmi ráhangolódást zenével, vagy verssel, népi kismesterség alapfogása esetén a kapcsolódó hagyomány ismertetésével segítem elő. A hóemberhez jól illeszkedik a "Hóembernek se keze, se lába..." kezdetű ének.

A szükséges alapanyagok:

• fehér fonal,
• 2 db. hurkapálca,
• piros, narancssárga dekorgumi,
• bordó filcanyag,
• 2 db. fekete gomb,
• fekete napraforgómag
• erős ragasztó
• olló

Az alapanyagok természetesen az egyéni ízlés szerint változtathatóak, a dekorgumi papírra cserélhető, a kiegészítők színei is cserélhetőek.

1. A hurkapálcákat egymásra merőlegesen összekötjük. Felnőtt segítséget igényelhet ez a lépés.
 

Elkészül a fej (2 x 15cm) és a test (2 x 22cm) alapja.

2. A hurkapálcához rögzített fonalat a pókszövéssel körbefuttatjuk, a fonal végét leragasztjuk.
 

3. A testre ráragasztjuk a fejet.

4. Kivágjuk a kalapot, az orrot, rögzítjük ragasztással.

5. Felragasztjuk a szemeket.

6. Bevagdossuk a sál végét, felkötjük vagy ragasztjuk.

7. Felragasztjuk a napraforgómag szájat és a gombokat.

8. Kivágjuk és felragasztjuk a kezeket.

Az elkészült alkotásokat minden alkalommal megnézzük együtt, és rácsodálkozunk arra, hogy a közös téma milyen sokszínűen valósul meg, felfedezhetőek az egyedi megoldások. A gyermekek arcáról pedig sugárzik az „Ezt én csináltam!” boldog érzése.

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.