SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Norvégia törvénnyel harcol a testképzavar ellen - az influencerek nem fognak örülni az új szabálynak

Lakatos Dóra [cikkei] - 2021-07-07
A közösségi média tökéletes képeinek világában rendkívül nehéz megmondani, mi valós és mi szerkesztett. A fiatalok igyekeznek felérni az influenszerek által felállított, cseppet sem realisztikus szépségideálokhoz, ami rengeteg esetben testképzavarhoz vezet. Norvégia most megtette az első lépést annak érdekében, hogy a testképzavaros fiatalok száma csökkenjen.
Norvégia törvénnyel harcol a testképzavar ellen - az influencerek nem fognak örülni az új szabálynak

Manapság a kisgyermekektől a felnőttekig mindenki használja a közösségi médiát. A tinédzserek szabadidejük nagy részét a közösségi oldalakon töltik, influenszereket követnek, akikre sokszor példaképként tekintenek, szeretnének hasonlítani rájuk. A közösségi médiában megjelenő képek között azonban sokszor felnőttként is rendkívül nehéz eldönteni, mi valós és mi az, ami tökéletesre van szerkesztve.

Az influenszerek képei általában megszerkesztve kerülnek fel az internetre, nagyon sok utómunka van abban, hogy megfelelő vastagságú legyen az ajkuk, elég vékony legyen a derekuk, elég kerek legyen a fenekük. Rengetegen használnak filtereket is, amik teljesen megváltoztatják az arcukat. A közösségi média terjeszkedésével együtt növekszik a testképzavaros fiatalok száma is, hiszen a tökéletes képeket látva ők is szeretnének megfelelni a szépségideálnak. Az új norvég törvénymódosítás jó lépés lehet afelé, hogy a fiatalok megtanuljanak különbséget tenni a képek és a valóság között.


Mit tartalmaz a norvég törvénymódosítás?

A norvég Gyermek- és Családügyi Minisztérium nemrég elfogadta azt a törvénymódosítást, miszerint az influenszereknek kötelességük feltüntetni a reklámképeiken, hogyha bármilyen retusálást vagy filtert használtak. A minisztérium által meghatározott jelölésekkel kell ellátniuk azokat a képeket, amiken módosították a test alakját, méretét, vagy a bőrszínt. A törvényt megszegőket pénzbírsággal sújthatják, szélsőséges esetben akár börtönbüntetést is kiszabhatnak rájuk.


A törvény még gyerekcipőben jár

Drasztikus változást nem várhatunk a törvénytől, hiszen csak a norvég influenszerekre vonatkozik, és rájuk is csak akkor, ha fizetett posztot tesznek közzé. A törvény betartatása sem lesz egyszerű, hiszen nem könnyű megállapítani egy képről, milyen változtatásokat végeztek rajta, valamint az sem egyértelmű, hogy vonatkozik-e a törvény a fényerő- és szaturáció módosításokra.


Mit jelent a testképzavar?

A testképzavar egy viselkedészavar, amelyben az adott személy nem tudja helyesen megítélni saját testét, illetve azt, hogy mi a normális. Egy természetellenes ideálhoz szeretne hasonlítani, ezért negatív testképe alakul ki, és egészségtelen szokásokat vesz fel annak érdekében, hogy olyanná váljon, mint a – szinte elérhetetlen – szépségideál.

Ilyen viselkedészavar például az Anorexia nervosa, ahol a betegek kényszeresen éheztetik magukat és tornáznak annak érdekében, hogy minél több súlyt veszítsenek, vagy a Bulimia nervosa, ahol a beteg a falásrohamait követően önmagát hánytatja, esetleg hashajtókat vesz be, hogy elkerülje a hízást.

Az influenszerek „tökéletes” arcvonásait és idomait látva egyre több fiatal szeretne plasztikai műtéteket is. Sokan a filterek függőjévé válnak, nem szeretik látni a saját arcukat filter nélkül, ezért megpróbálják magukat olyanra műttetni, ahogy filterrel az arcukon kinéznek.

Az új szépségideál megteremtői, a Kardashian-Jenner család

Sokan hibáztatják a plasztikai műtétre vágyó fiatalok miatt a Kardashian-Jenner családot, akik az egyik legismertebb influenszer család. A család tagjai plasztikai műtétek sorozatán estek át, amik segítségével néhányan mintha új testet és arcot kaptak volna. Egy új szépségideált teremtettek meg, amit szinte lehetetlen plasztikai műtétek nélkül elérni: nagy mellek, karcsú derék, lapos has és hatalmas fenék.

A Kardashian-Jenner lányok sokáig tagadták, hogy átestek volna bármilyen plasztikai beavatkozáson, ami méginkább rontotta a fiatalok testképzavarát, hiszen a lányok arra hivatkoztak, hogy a megfelelő étrend és edzés hatására vált olyanná a testük, amilyen most. A legszembetűnőbb változás Kylie Jennernél volt, aki rengeteg fiatal példaképe, jelenleg 246 millió követővel rendelkezik az Instagramon. Kylie arcának változása annyira intenzív volt, hogy szinte össze sem lehet hasonlítani 2010-es önmagával, a modell viszont sokáig azt állította, csak a pubertásnak és saját sminkmárkájának köszönheti a változást. Kylie ma is tagadja, hogy plasztikai műtéteken esett volna át, azt viszont beismerte, hogy volt ajakfeltöltése, amit állítása szerint azóta eltávolítottak.

Bár a Kardashian-Jenner lányoknak számtalan, igen feltűnő photoshop bakija volt az évek során, és szinte minden képükön egyértelműen felfedezhető a szerkesztés nyoma, a fiatalok számára még mindig ők a szépségideál, és próbálnak rájuk hasonlítani.
 


Milyen változásokat idézhet elő a norvég törvény?

Bár a törvény még gyerekcipőben jár, a későbbiekben más országok is követhetik Norvégia példáját, így talán ez az első lépés afelé, hogy a fiatalok különbséget tudjanak tenni a tökéletessé szerkesztett képek és a valóság között. Norvégiában nagy támogatást kapott, és sokan javasolják, hogy terjesszék ki minden influenszerek által feltöltött posztra. A törvény széleskörű bevezetése csökkenthetné a testképzavar kialakulását is a fiatalok körében.

Indexkép: Depositphotos.com

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett

Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett

Rengetegen keresték a kétéves kislányt, sajnos már csak a holttestét találták meg.
"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői

"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői

Minden nő tudja, hogy a nőgyógyász kincs. Ez egy bizalmi viszony, így nem csoda, hogy olyan embert szeretnénk választani, aki szimpatikus, aki tudja kezelni az esetleges betegségeinket és aki felkészít a szülésre. Egy fiatal lány éppen ezért a lehető legközelebbi személyt választotta erre a nemes feladatra, aki nem más, mint az édesapja.
Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Láthatósági mellényben, csoportosan mennek iskolába reggelente a gyerekek Gödöllőn. A Pedibusz nevű kezdeményezést vezették be külföldi példák után - és rendkívül nagy sikere van. 
Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!

Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!

1977 óta április 11-e a Parkinson-kór világnapja. Magyarországon a becslések szerint közel 20 ezer embert érint, a második leggyakoribb idegi károsodással járó betegség.
A szerkesztő ajánlja