SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Gyereked gyerekem

[cikkei] - 2004-01-29
Mindennapi társadalmi és egyéni életvezetési tapasztalat a válás. A társadalom egyre könnyebben fogadja el, vagy siklik át fölötte. Teljesen természetes ma már a tartós élettársi kapcsolat is. De hogyan élik meg az egyre kuszábbá váló családi viszonyokat a gyerekek?
Biztosan sokan hallották az anekdotát a feleségről, aki kiabál új férjének: „gyere azonnal, a gyereked meg a gyerekem veri a gyerekünket!” Ezen persze lehet mosolyogni, a helyzet azonban az, hogy a gyermekeket nagyon megviseli, ha meg kell érteniük – és élniük – egy, a hagyományos, „papa-mama-gyerekekek”-nél jóval bonyolultabb emberi, érzelmi viszonyrendszert. Néha, szerencsétlenebb esetekben a gyermek úgy is érezheti: ő az oka, hogy az egyik szülője nem tud felhőtlenül élni új családjában, hiszen őhozzá kell visszajárnia… A pszichológus szerint ilyen esetekben nincs jobb megoldás, mint hogy a gyereket felkészítjük arra, hogy a hagyományos, „burokszerű”, érzelmi védőfalként működő családmodell helyett egy másikat, nyitottabbat fogadjon el.

A Központi Statisztikai Hivatal válásfelmérése szerint a legmeglepőbb, hogy a tartós élettársi kapcsolat társadalmi elfogadása nem stabilizálta, hanem még ingatagabbá tette a család helyzetét. Mindenki azt gondolja ugyanis, hogy a közös élet „kipróbálása” után a későbbi házasság stabilabb lesz. A valódi helyzet azonban az, hogy sokkal több – majdnem kétszer annyi – házasság végződik válással, ha a felek előtte együtt éltek, mint ha azonnal a „holtomiglan” mellett kötelezték el magukat. Az együttélést választók – főleg, ha úgy érzik, értékítéletével mögöttük áll a társadalom – azzal a hozzáállással lépnek be a férfi-nő kapcsolatba, hogy saját jogok, jó adag függetlenségük illeti meg továbbra is őket, s ha úgy adódik, a kapcsolatból való kilépés is eszköz egyéniségük megőrzésére.

A válási statisztikák tehát nem javulnak. Ebből azonban az következik, hogy egyre nő a „nevelt gyerekek” száma: azért az idézőjel, mert ezeket a gyerekeket nem a nevelőintézetekből fogadta örökbe valaki, hanem az előző kapcsolatból vagy házasságból maradtak az illető (nevelő)szülőre, hiszem a gyereknek végül is egyiküknél kell élnie… A férfiak ezt talán még nehezebben élik meg, hiszen van egy ilyen, a régi és új házasság közti kényszerű kapcsolattartásban egy adag férfi- (nyersebben fogalmazva hím-)öntudatból fakadó feszültség: elvettem a másik apától a gyerekét, illetve ő elvette az én gyerekemet tőlem. A legjobb eset még ilyenkor – amint a műsorban is találkozhatunk egy ilyen apával – hogy férfi a bűntudattól kicsit túlkompenzál, és szinte jobban szereti, vagy akarja szeretni a más gyermekét, mint a sajátját.
A gyermekpszichológus mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, mennyire nem lehet lekicsinyelni azt az lelki-érzelmi terhelést, ami ilyenkor a fejlődő gyermekszemélyiséget éri. „Tudomásul kell vennünk, hogy ha kapcsolatok bomlanak és újraépülnek, akkor már csak azért sem beszélhetünk hagyományos értelemben vett családokról, mert a családok külső burka hiányzik. Itt valahogy átjárhatóak a falak, lánckapcsolatok alakulnak ki. Gyermekem, gyerekem másik szülője, másik szülőnek új partnere, annak gyerekei. (…) Éppenhogy ha nagyon erős a családi minta, akkor a gyerekek választásra kényszerülnek.”
Bármilyen sajnálatos, ilyen esetben legjobb tudomásul venni, hogy a hagyományos, burokszerű család gyermekes szülőknél új kapcsolat kialakításával, vállalásával megszűnik létezni. Ismét a pszichológus mondja: „Jobb hogyha gyerek számára világos, hogy őt melyik személyhez miféle kapcsolat fűzi. Nincs szükség arra, hogy egy burokba foglalt egységet képzeljen maga köré. Ha egy gyerek így nő föl, ez a természetes számára, szeretik, érzelmi kapcsolatai stabilak, egyértelmű az ő életformája – hát őneki mása van, nem családja van. Van anyja, van apja, vannak azok a partnerek, akiket nevezzünk talán nevelőszülőknek, bár ez nem szerencsés… Felépült ott is egy valódi kapcsolat, nyilván a vele élő féltestvérével való kapcsolat leginkább hasonló egy testvérkapcsolathoz. Az odalátogató mostohatestvér olyasmi lehet neki, mint egy unokatestvér, akivel rendszeresen találkozik… de ezek csak hasonlatok. Aki ebben nő fel, annak számára ez a természetes, csak az nem tesz jót, ha mindenáron egy sémába akarjuk beszorítani. Nem veszteség feltétlenül a gyereknek, hogy nincs első értelemben vett családja. Van neki mása. Csak azt ne tekintsük családnak.”
Végül a legfontosabb, hogy mindig nyíltan, személyiségét tisztelve bánjunk és kommunikáljunk a többszereplős kapcsolatrendszerben felnövő gyermekkel, ha vér szerint a miénk, ha csak neveljük:

„Ha azt mondjuk, hogy amíg a partneremmel vagyok, úgy szeretem, mint a saját gyerekemet, de ha szakítottam a partneremmel, mi közöm ahhoz a gyerekhez… ez nem tisztességes. Tényleg labdává válnak a gyerekek ebben a küzdelemben.”
betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Miért álltak nők százai Lindsay Clancy mellé, miután megölte gyerekeit?

2026. augusztus 20-án reggel több száz ember - az Associated Press szerint nagyjából háromszázan, túlnyomórészt nők - gyűlt össze a massachusettsi Plymouth Megyei Felsőbíróság előtt. Nem skandáltak, nem vittek táblát: egymás kezét fogva álltak, a végén kört formáltak és elmondták a Miatyánkot. Sokan "Peace for Lindsay" és "Justice for Lindsay" feliratú pólót viseltek, és többen a saját szülés utáni depressziójukról, szorongásukról vagy pszichiátriai krízisükről beszéltek a helyszínen.

Középiskolai felvételi - interaktív határidőnaptár szülőknek

A 2026/2027-es tanév középiskolai felvételijének minden fontos dátuma egy helyen. Válaszd ki az évfolyamot, pipáld ki a teendőket, és kövesd végig a folyamatot a jelentkezéstől a beiratkozásig.

Mennyi idő alatt esik teherbe egy átlagos pár? A számok, amik megnyugtatnak

A harmadik negatív teszt után jön a gondolat, hogy talán velünk van a baj. A hatodik után már biztosak vagytok benne. A valódi számok viszont sokkal megnyugtatóbbak, mint amit a fejünkben kiszámolunk.

Az iskola nem tartja be a szakértői véleményt: mit tehet a szülő?

A gyerekednek van szakértői véleménye, a fejlesztés mégis elmarad, a dolgozatnál nem kap hosszabb időt, a mentesítést vagy más kedvezményt pedig nem alkalmazzák. Ha ezek a szakértői vélemény és a jogszabály alapján járnak, ilyenkor nem szívességet kérsz, hanem egy kötelező előírás teljesítését. Megmutatjuk, kinek írj először, mit kérj tőle, és mi a következő lépés, ha nem történik semmi. A cikk végén levélminta.

Mit intézhet egyedül a kamasz? Jogok és korhatárok 12–18 éves korig

15 évesen dolgozna, 16 évesen egyedül menne orvoshoz, 17 évesen már autót vezetne a kamaszod? Bár az évek múlásával egyre önállóbb, nincs egyetlen bűvös születésnap, amelytől kezdve mindent maga intézhet. Összegyűjtöttük a legfontosabb jogi mérföldköveket és szabályokat 12-től 18 éves korig: mihez elég a saját döntése, hol kötelező a szülői aláírás, és mikor húz szigorúbb határt maga a szolgáltató.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja