Az utóbbi 1 évben párban vásárolom a terhességi teszteket: 1 doboz óvszer+1 doboz teszt.
Fő a biztonság.

Látom is a pénztárosok arcán: ez nem kispályás, hanem szerelmes típus.
Ezért felváltva veszem a teszteket, hol az egyik drogériában, hol a másikban.
Az eladók arca változatosságot tükröz, az egyik bujtatott mosoly mögül néz cinkosan: ez is bekapta a legyet.
A másik típus rezzenéstelen arccal mered maga elé: bezzeg ők milyen sokat próbálkoznak, nem jön össze, én meg minden hónapban…

Bízom a Szerelmemben, kettőnk közül neki kell jobban tudnia mit csinál. Elvégre ő az orvos. Ért a nőkhöz. Nőgyógyász.
Az orvos is ember, könnyen elveszíti a fejét. Zokniban ő sem szeret lábat mosni, pláne egy tartós kapcsolatban.
Én meg naivan szerelmes, elhiszem minden szavát: gyönyörű minden buja rejtelmed – ha valakinek, neki igazán van összehasonlítási alapja.
Szép ez így, míg a nyárvégi fővárosi tűzijáték szét nem robbantja a kapcsolatot.

Januárt írunk, hiányérzetem van, olyan „másállapotú”.

Vidéki, túlterhelt orvos rohan át mellettem a betegekkel teli várón:
-Mit csinálunk? Eredmény? Kontroll? Gyerünk, várnak rám a műtőben.
A borostától másnaposra gyűrődött arca egy kikötői kocsma főszereplőjévé emelné.
-A szokásos, hoztam a soron következő negatív tesztet.
-Biztos benne?
-Persze, 5 hónapja nincs házasélet.
-Az nem jelent semmit. Nem hallott a szeplőtelen fogantatásról?
Saját poénján vigyorogva csapna nem túlmanikűrözött körmeivel a klaviatúrába, de nem működik a rendszer.
-Hogy az a……!! És már szakadna is le a plafon a cifra káromkodásoktól.
-A jövő héten ismételje meg a tesztet. Bár, szinte felesleges, maga már úgysem akar szülni, a méhét meg úgyis eltávolítjuk. Megelőzés képen. Ami nincs ott, abból nem lehet baj.
Elhízott, ágyőrző eunuchként magam elé képzelem egy római rabszolgapiacon.
-A maga heréit, doktor úr! Ami nincs ott, abból nem lehet baj.

Foto: www.kecskefeszek.hu