SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Kötelező uniós rendelet a lisztérzékenyek élelmiszereiről

Gombos Beáta [cikkei] - 2009-01-30
Európai uniós rendelet a lisztérzékenységben szenvedőknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről.

Az Európai Unió az egész Közösség területén kötelezően érvényes rendeletet bocsátott ki, melyben megszabja, hogy milyen élelmiszerek viselhetik a "rendkívül alacsony gluténtartalmú", vagy a "gluténmentes" jelölést - hívta fel a figyelmet a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal.

Jelenleg az élelmiszerpiacon számos olyan termék létezik, melyen a "gluténmentes" vagy ezzel azonos értelmű megnevezés szerepel. Mivel eddig ezek használatára eltérő nemzeti szabályozások létezhettek, illetve a fogyasztókat is megzavarhatták a nemzeti szinten használt különböző termékmegnevezések, indokolttá vált a gluténtartalomra utaló kifejezések használatát közösségi szinten szabályozni. A 2009. január 20-i 41/2009/EK bizottsági rendelet a lisztérzékenyeknek szánt élelmiszerek összetételére és címkézésére fogalmaz meg szabályokat.


A lisztérzékenységben szenvedők bizonyos határokon belül kis mennyiségű glutént képesek elviselni. (Gluténnek nevezik az egyes gabonafélékben megtalálható fehérjefrakciót, melyet bizonyos arra érzékeny személyek szervezete nem tolerál.) A gabonafélék közül a búza, árpa és rozs tartalmaz glutént, ezért ezeket a lisztérzékenyek nem fogyaszthatják. Kivonása technikailag nehézkes és költséges, így nehéz teljesen gluténmentes élelmiszert előállítani belőlük. A zab elvileg nem tartalmaz glutént, de betakarítása, feldolgozása során más, gluténtartalmú gabonafélékkel szennyeződhet.


Összetételi és címkézési szabályok
- A lisztérzékenyeknek szánt élelmiszerek (ha ezek búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek gluténcsökkentés céljából feldolgozott keresztezett változataiból készült összetevők felhasználásával készülnek) legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmazhatnak. Ezek címkézése, kiszerelése és reklámozása során a "rendkívül kis gluténtartalmú" megnevezést kell feltüntetni. A "gluténmentes" megnevezést akkor viselhetik, ha legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz az értékesített élelmiszer. 


- Legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmazhatnak azok a lisztérzékenyeknek szánt élelmiszerek, melyek búzát, rozst, árpát, zabot vagy ezek keresztezett változatait nem, de őket helyettesítő összetevőket tartalmaznak. Esetükben a "gluténmentes" megnevezés feltüntethető.



- A zabot tartalmazó lisztérzékenyeknek készült élelmiszerek készítése/feldolgozása közben ügyelni kell arra, hogy ne szennyeződhessenek búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival és gluténtartalmuk legfeljebb 20 mg/kg lehet.

- Anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek egyáltalán nem tartalmazhatnak glutént (2006/141/EK bizottsági irányelv szerint), ezért esetükben tilos a "rendkívül kis gluténtartalmú", illetve "gluténmentes" megjelölések használata. Hat hónapnál fiatalabb csecsemőknek szánt élelmiszerek esetén azonban kötelező a gluténtartalom, illetve gluténmentesség feltüntetése (2006/125/EK bizottsági irányelv szerint).


A megnevezéseket a termék értékesítési nevének közelében kell feltüntetni.


A rendelet 2012. január 1-jétől alkalmazandó.


Forrás: www.weborvos.hu

LEGOLVASOTTABB

Még ma vidd orvoshoz, ha ilyen tünetei vannak - egyre gyakoribb a betegség Magyarországon

A gyerekkori cukorbetegség nem játék, és sajnos egyre több gyermeket érint Magyarországon is. Milyen élete lesz a gyereknek? Hogyan lehet jól kezelni? Elfogadják majd a társai? Ezek a kérdések ijesztőnek tűnhetnek, de vannak gyakorlati, megnyugtató megoldások, amelyek segítenek a családnak és a gyermeknek eligazodni a diabétesz útvesztőjében.

Egészséges mosoly 40 felett - modern megoldások a tartós fogpótláshoz

Ahogy belépünk a negyvenes éveinkbe, a fogak állapota egyre inkább összefügg a mindennapi szokásainkkal, az életmódunkkal és a szervezet természetes változásaival. Sokaknál megjelenik problémaként a foghiány, az íny visszahúzódása vagy gyulladása, amelyek nemcsak az étkezést, hanem a magabiztosságot is jelentősen befolyásolják. A jó hír az, hogy ma már olyan korszerű fogászati megoldások érhetők el, amelyekkel a szájüregi egészség hosszú távon is megőrizhető. Akár implantációra, akár csontpótlásra van szükség, a modern technológiák pontos, természetes hatású és tartós eredményt biztosítanak.

Rejtett válság: ezért kerülnek padlóra a kisgyermekes anyák Magyarországon

Pénzügyi hullámvasúton utaznak a magyar édesanyák: a CSED alatt még úgy tűnik, minden rendben, ám a GYES-korszakba lépve szembesülnek rendszer hiányosságaival. Rugalmas munkahelyek alig vannak, a fizetések bezuhannak, és a legtöbb anya magára marad a túlélési zsonglőrködéssel.

Egyre több gyereket érint a magas vérnyomás - ez áll a háttérben

Az elmúlt húsz évben a magas vérnyomás előfordulása a fiatalok körében szinte megduplázódott. Ez már nem csupán statisztika, hanem figyelmeztetés, hiszen a korán jelentkező vérnyomásproblémák hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Anyai és apai nagyszülők: Miért más a gyerekek kapcsolata velük?

Aki figyelmesen nézi a családi összejöveteleket, az hamar észreveheti: a gyerekek valahogy mindig az anyai nagymamához húznak. Ott bújnak hozzá, nála akarnak ülni ebédnél, őt keresik, ha valami baj van. Az apai nagyszülők persze ugyanúgy szeretik az unokákat, mégis gyakran más a dinamika. De miért van ez így?

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja