SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Kötelező uniós rendelet a lisztérzékenyek élelmiszereiről

Gombos Beáta [cikkei] - 2009-01-30
Európai uniós rendelet a lisztérzékenységben szenvedőknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről.

Az Európai Unió az egész Közösség területén kötelezően érvényes rendeletet bocsátott ki, melyben megszabja, hogy milyen élelmiszerek viselhetik a "rendkívül alacsony gluténtartalmú", vagy a "gluténmentes" jelölést - hívta fel a figyelmet a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal.

Jelenleg az élelmiszerpiacon számos olyan termék létezik, melyen a "gluténmentes" vagy ezzel azonos értelmű megnevezés szerepel. Mivel eddig ezek használatára eltérő nemzeti szabályozások létezhettek, illetve a fogyasztókat is megzavarhatták a nemzeti szinten használt különböző termékmegnevezések, indokolttá vált a gluténtartalomra utaló kifejezések használatát közösségi szinten szabályozni. A 2009. január 20-i 41/2009/EK bizottsági rendelet a lisztérzékenyeknek szánt élelmiszerek összetételére és címkézésére fogalmaz meg szabályokat.


A lisztérzékenységben szenvedők bizonyos határokon belül kis mennyiségű glutént képesek elviselni. (Gluténnek nevezik az egyes gabonafélékben megtalálható fehérjefrakciót, melyet bizonyos arra érzékeny személyek szervezete nem tolerál.) A gabonafélék közül a búza, árpa és rozs tartalmaz glutént, ezért ezeket a lisztérzékenyek nem fogyaszthatják. Kivonása technikailag nehézkes és költséges, így nehéz teljesen gluténmentes élelmiszert előállítani belőlük. A zab elvileg nem tartalmaz glutént, de betakarítása, feldolgozása során más, gluténtartalmú gabonafélékkel szennyeződhet.


Összetételi és címkézési szabályok
- A lisztérzékenyeknek szánt élelmiszerek (ha ezek búzából, rozsból, árpából, zabból vagy ezek gluténcsökkentés céljából feldolgozott keresztezett változataiból készült összetevők felhasználásával készülnek) legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmazhatnak. Ezek címkézése, kiszerelése és reklámozása során a "rendkívül kis gluténtartalmú" megnevezést kell feltüntetni. A "gluténmentes" megnevezést akkor viselhetik, ha legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz az értékesített élelmiszer. 


- Legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmazhatnak azok a lisztérzékenyeknek szánt élelmiszerek, melyek búzát, rozst, árpát, zabot vagy ezek keresztezett változatait nem, de őket helyettesítő összetevőket tartalmaznak. Esetükben a "gluténmentes" megnevezés feltüntethető.



- A zabot tartalmazó lisztérzékenyeknek készült élelmiszerek készítése/feldolgozása közben ügyelni kell arra, hogy ne szennyeződhessenek búzával, rozzsal, árpával vagy ezek keresztezett változataival és gluténtartalmuk legfeljebb 20 mg/kg lehet.

- Anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek egyáltalán nem tartalmazhatnak glutént (2006/141/EK bizottsági irányelv szerint), ezért esetükben tilos a "rendkívül kis gluténtartalmú", illetve "gluténmentes" megjelölések használata. Hat hónapnál fiatalabb csecsemőknek szánt élelmiszerek esetén azonban kötelező a gluténtartalom, illetve gluténmentesség feltüntetése (2006/125/EK bizottsági irányelv szerint).


A megnevezéseket a termék értékesítési nevének közelében kell feltüntetni.


A rendelet 2012. január 1-jétől alkalmazandó.


Forrás: www.weborvos.hu

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?

Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam. Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja