A szavaknak nincs is jelentőségük?
Szőke Judit [cikkei] - 2008-11-03
A testbeszéd árulkodó volta régóta ismert. Albert Mehrabian, a Kaliforniai Egyetem professzora azzal várt ismertté, hogy kimutatta: a szavaknak 7 százaléknyi igazságsúlyuk van, a hangerőnek, a tónusnak, a ritmusnak 38, a test mozdulatainak, főleg az arckifejezésnek pedig 55 százalék.
Kimondottan a nagyközönség számára írta könyvét világosan, egyszerűen a testbeszéd lényegéről Pease. Ő könyvében a testbeszéd megtanulásáról többek között ezt írja: „Tartalékoljunk legalább tizenöt percet naponta mások gesztusainak tanulmányozására és értelmezésére, s igyekezzünk emellett alaposan megismerni saját gesztusainkat. Alkalmas terep a tanulmányozásra minden hely, ahol emberek találkoznak és érintkeznek egymással. A repülőtér különösen megfelelő az emberi gesztusok teljes spektrumának megfigyelésére, mivel ott az emberek a gesztusok segítségével szabadon kifejezésre juttatják mohóságukat, haragjukat, bánatukat, boldogságukat, türelmetlenségüket és sok más érzelmet. Társas együttlétek és baráti összejövetelek szintén kiváló alkalmat nyújtanak.
Mágikus ősi gesztusok
Aki már tanulmányozta a testbeszéd tudományát, menjen el egy társas összejövetelre, üljön egész este egyedül egy sarokban, mint aki petrezselymet árul, és meglátja, mások testbeszéd-rítusainak puszta megfigyelése milyen izgalmas időtöltést nyújt számára. A televízió is pompás lehetőséget kínál a nem verbális közlésmód megismerésére. Kapcsoljuk ki a hangot és próbáljuk a kép figyelésével megérteni, mi történik. Ötpercenként visszakapcsolva a hangot, ellenőrizni lehet, hogy a nem verbális értelmezés pontos volt-e. Nem kell sok idő hozzá, hogy egész műsort végignézzünk hang bekapcsolása nélkül, és éppúgy megértsük a cselekményt, mint a süketek.”
Némelyik gesztusunk ősi, mágikus jelentéssel bír. Például ásításnál azért kell a szánkat kézzel eltakarni, hogy a gonosz ne hatoljon be, a lélek ne szálljon ki. A kézfogásnál azt jelezzük üres tenyerünkkel: lám fegyvertelen vagyok, adom/mutatom a kezemet.
Kézzel-lábbal beszél
Hogy a gesztusok milyen mélyen élnek a köztudatban, mutatják a gesztusok gazdag nyelvi formái. Már magának a hanglejtésnek is milyen szépen feleltethető meg a taglejtés, de nézzük csak azokat a frazémákat, amelyek a gesztusokra utalnak: kézzel-lábbal beszél (magyaráz), fejet hajt valami felett, füle botját sem mozdítja, felhúzza a szemöldökét, a szeme sem áll jól, mesél a szeme, bajusza alatt beszél, sírásra görbül a szája, grimaszt vág, leesik az álla, nyakába borul/nem hajlik a nyaka, térdet hajt, térdre borul, karnyújtásnyira van, karba teszi a kezét, harangoz a lábával, megkettőzi a lépéseit stb. Szép kis szótárt állíthatnánk össze ezekből a kifejezésekből.
Új frazémák is vannak születőben: eddig/idáig vagyok vele (torkig vagyok vele – ezt mutatni is kell), valamint lement hídba (lehidal), dob egy hátast (hátrahőköl – ezek a szólások a megijedéstől való hátrahőkölést képezik le nyelvi eszközökkel).
Ha belegondolunk, felmerül a kérdés: lehet, hogy a szavaknak nincs is jelentőségük? Az igazságot a testbeszéd árulja el? Ez mondja el, hogy valójában mit gondolunk, mit érzünk, mit akarunk eltitkolni? Ha fontos találkozóra, állásinterjúra megyünk, tanulmányozzuk a testbeszédre vonatkozó munkákat! Hasznunkra lehet.
Mágikus ősi gesztusok
Aki már tanulmányozta a testbeszéd tudományát, menjen el egy társas összejövetelre, üljön egész este egyedül egy sarokban, mint aki petrezselymet árul, és meglátja, mások testbeszéd-rítusainak puszta megfigyelése milyen izgalmas időtöltést nyújt számára. A televízió is pompás lehetőséget kínál a nem verbális közlésmód megismerésére. Kapcsoljuk ki a hangot és próbáljuk a kép figyelésével megérteni, mi történik. Ötpercenként visszakapcsolva a hangot, ellenőrizni lehet, hogy a nem verbális értelmezés pontos volt-e. Nem kell sok idő hozzá, hogy egész műsort végignézzünk hang bekapcsolása nélkül, és éppúgy megértsük a cselekményt, mint a süketek.”
Némelyik gesztusunk ősi, mágikus jelentéssel bír. Például ásításnál azért kell a szánkat kézzel eltakarni, hogy a gonosz ne hatoljon be, a lélek ne szálljon ki. A kézfogásnál azt jelezzük üres tenyerünkkel: lám fegyvertelen vagyok, adom/mutatom a kezemet.
Kézzel-lábbal beszél
Hogy a gesztusok milyen mélyen élnek a köztudatban, mutatják a gesztusok gazdag nyelvi formái. Már magának a hanglejtésnek is milyen szépen feleltethető meg a taglejtés, de nézzük csak azokat a frazémákat, amelyek a gesztusokra utalnak: kézzel-lábbal beszél (magyaráz), fejet hajt valami felett, füle botját sem mozdítja, felhúzza a szemöldökét, a szeme sem áll jól, mesél a szeme, bajusza alatt beszél, sírásra görbül a szája, grimaszt vág, leesik az álla, nyakába borul/nem hajlik a nyaka, térdet hajt, térdre borul, karnyújtásnyira van, karba teszi a kezét, harangoz a lábával, megkettőzi a lépéseit stb. Szép kis szótárt állíthatnánk össze ezekből a kifejezésekből.
Új frazémák is vannak születőben: eddig/idáig vagyok vele (torkig vagyok vele – ezt mutatni is kell), valamint lement hídba (lehidal), dob egy hátast (hátrahőköl – ezek a szólások a megijedéstől való hátrahőkölést képezik le nyelvi eszközökkel).
Ha belegondolunk, felmerül a kérdés: lehet, hogy a szavaknak nincs is jelentőségük? Az igazságot a testbeszéd árulja el? Ez mondja el, hogy valójában mit gondolunk, mit érzünk, mit akarunk eltitkolni? Ha fontos találkozóra, állásinterjúra megyünk, tanulmányozzuk a testbeszédre vonatkozó munkákat! Hasznunkra lehet.
Előző hír
El ne tessék esni!
Következő hír
Minden bölcső koporsó - minden koporsó bölcső
LEGOLVASOTTABB
20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt
A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?
D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte
Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.
Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül
Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.
ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda
Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.
Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?
Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam.
Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.
.jpg){kind=small}
betöltés...