A formalitások pontos ismerete elengedhetetlen, hiszen ezzel tesszük meg az első lépést, ez határozza meg az első benyomást. Egy jól megírt önéletrajz már fél sikert jelent, de hasonló jelentőséggel bír a kísérőlevél, más néven motivációs levél is. Ma már a munkaadók számtalan feltételt szabnak, s rengeteg tesztnek vetik alá a jelentkezőket. Ezek között szerepel a régóta ismert grafológia, pontosabban a kézzel írt önéletrajzok íráselemzése, de lassan más szempontok is előtérbe kerülnek; néhányan akár asztrológus segítségét is igénybe veszik, míg mások a születési sorrend meghatározta személyiségjellemzők alapján skatulyázzák be a munkavállalókat.

Egy-egy komolyabb állásajánlat megpályázása ma már komoly adminisztrációs munkát igényel. Már nem elegendő az egyszerű önéletrajz, legtöbb esetben fényképes, kézzel írt önéletrajzot kérnek, s emellett szükség lehet referenciamunkák csatolására, illetve motivációs levélre is.

A motivációs levél

Célja nem elsősorban a munkavállaló tudásszintjének megismerése. A kísérőlevél egyfajta „önreklám”, elsősorban arra kell utalnia, miért választotta a pályázó ezt az állásajánlatot. Míg az önéletrajz az objektív összeállításon, addig a motivációs levél a jelentkező szubjektív leírásán alapszik. Míg az önéletrajz kissé formális, csupán a tényekre hagyatkozik, a kísérőlevél személyes hangvételű, de ennek ellenére ugyanolyan fontos szerepet játszik. Mivel a munkaadókhoz egy-egy álláshirdetésre több százan is jelentkezhetnek, s közülük is akadhatnak egyforma képzettségű pályázók, gyakran a motivációs levél dönti el, ki lesz az alkalmazott.

Legtöbb esetben az önéletrajzot géppel, a kísérőlevelet pedig kézzel írt formában igénylik. Ennek egyik oka, hogy a tudásszint felmérés után egy „írás tesztnek” vetik alá a jelentkezőt, azaz grafológus elemzése alapján felmérik, milyen adottságokra számíthatnak egy-egy jelentkező esetén. Bár a grafológia képes magánéleti tulajdonságok feltérképezésére is, ehhez természetesen nincsen joga a munkaadónak, így kizárólag a munkamorállal, hozzáállással kapcsolatos információkat elemzik.

Motivációs levél írása a gyakorlatban

Elengedhetetlen, hogy a motivációs levélben „önreklámot” készítsünk. Fontos, hogy egyedi legyen, ha ugyanazt a sablont használjuk több állás megpályázására is, a munkáltató soha ne érezze, hogy nem neki szól az írás. A végzettség, munkatapasztalatok csupán említés szintjén kerüljenek be a levélbe, a legfontosabb annak leírása, hogy miért az adott munkakört szeretnénk betölteni. Fontos annak megemlítése, hogy miért pont a jelentkező a legalkalmasabb az adott pozíció betöltésére, illetve hogyan segíti majd a cég munkáját.

Fontos az optimizmus, a „remélem” és „szeretném” szókat mindenképpen hagyjuk ki a szövegből. Nem szabad, hogy erőltetett legyen. Természetesen ügyelnünk kell a megfelelő szóhasználatra, a helyesírásra, a szövegben ne legyenek javítások. A levél ne legyen hosszabb egy oldalnál, ugyanis a számtalan jelentkező közül gyakran kiszórják a formálisan igénytelen, vagy éppen kisregény terjedelmű pályázatokat.

Címzett neve, beosztása
(esetleg címe)

Tisztelt (címzett neve, ennek hiányában Hölgyem/Uram)!


· A szövegbe az alábbiak kerüljenek:

· Hol találtunk rá a hirdetésre
· Miért pont erre a cégre esett a választás
· Végzettségre való utalás, vagyis leírás, mi alapján tartjuk magunkat alkalmasnak erre a pozícióra
· Mivel járulhatunk hozzá a cég fejlődéséhez, alkalmasság megindoklása
· A hirdetésben szereplő feltételeknek való megfelelés „bizonyítása”

Keltezés

Aláírás