Jut is, marad is - takarékosság, spórolás
Szőke Judit [cikkei] - 2008-10-23
Október utolsó munkanapja a Takarékossági Világnap. A dátum az 1924-es milánói nemzetközi pénzügyi konferenciának állít emléket, ahol három földrész takarékpénztárainak küldöttei két fő témában folytattak szakmai eszmecserét: egyrészt számot adtak a pénzintézetek működésének jellemző tapasztalatairól, céljairól és terveiről, másrészt azokról a hatósági és takarékpénztári feladatokról esett szó, amelyek a betétesek érdekeinek és jogainak fokozottabb védelmét szolgálják.
Ez a maga nemében első nemzetközi szakmai tanácskozás végül azzal a felhívással fordult a világ takarékpénztáraihoz, hogy október utolsó munkanapját a Takarékosság Világnapjaként ünnepeljék minden évben.
De azt azért nem nehéz belátni, hogy a takarékosság nem csak a banki betételhelyezést, részvényvásárlást, egyéb pénzintézeti műveletet foglalja magában, sokkal tágabb kategória.
Pénzintézeti megközelítésben megtakarításnak azt nevezzük, amikor egy aktuális cél érdekében lemondunk a jelenbeli fogyasztásról; ez a cél lehet lakás- vagy eszközvásárlás, vagy egyszerűen csak a biztonságos háttér megteremtése. A definíció arra a kérdésre is válasz, hogy miért takarékoskodunk. Sokféle válfaja van a megtakarításnak. Aki takarékoskodik, bizonyos ideig lemond a fogyasztásról. De ha otthon tartja a pénzt a ládafiában, nem nyer semmit, legfeljebb a tudatot, hogy a pénz megvan. Ám ha a pénzzel beballag a bankba, ha leköti, vagy számlára helyezi, betéti kamatot kap, lesz hozama, hozadéka a pénzének. A bankok iránti bizalom mindig a gazdaságba vetett bizalommal függ össze. Ha az emberek azon az állásponton vannak, hogy jól fog menni a gazdaság, akkor a pénzintézetekben helyezik el a megtakarításaikat. Ha nem, akkor ingatlanokban, aranyban, műtárgyakban.
Magunkat mértéktartónak ítéljük
Kit tekintünk takarékosnak? Azt, aki annyit költ, amennyi szükséges. A maradékot pedig valamilyen formában felhalmozza, gyűjtögeti.
A magyarok többsége önmagát mértéktartónak vallja, ugyanakkor általában úgy ítélik meg, hogy Magyarországon az emberek általában többet költenek, mint amennyit megengedhetnének maguknak – állapította meg a Gfk Hungária Piackutató Intézet egy felmérésében.
A vizsgálat ugyanakkor kimutatta, hogy a lakosság kétharmada addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér, vagyis annyit költ, amennyit a pénztárcája megenged. Egynegyedük költ kevesebbet, és tesz félre bizonyos összeget ilyen-olyan célra. Tíz százaléknál valamivel kisebb azoknak az aránya, akik bevallottan többet költenek, mint amennyit megengedhetnének maguknak. Ez leginkább a 15-29 évesekre, a 100 ezer forintnál nagyobb jövedelemmel rendelkezőkre és a budapestiekre érvényes.
A többet költés legkevésbé az 50 éven felüliekre és az ország északi megyéiben jellemző, míg a férfiak és nők között e tekintetben nincs különbség.
A gyerekek tanulják meg!
Nagyon hasznos lenne, ha a gyerekeket az iskolában is megtanítanák a tudatos takarékoskodásra, illetve tágítsuk a fogalmat, az okos pénzkezelésre. Tantárgy lehetne, hogyan kell jól beosztani a pénzt, a zsebpénzt, hogy hogyan kell költségvetési tervet készíteni. Csak annyit kell mutatni: előveszel egy füzetet és felírod magadnak az összes havi kiadást, ami fix minden hónapban (pl.: szakkör díj, bérlet, stb.) és amit ezen kívül költesz (pl.: süti, mozi, szolárium, edzőterem, stb.). Ezután írd le, mennyi a havi fix bevételed (zsebpénz, kereset) – mondanánk a gyereknek. És folytatnánk: ha a bevételed összege nagyobb, mint a kiadásoké, nincs probléma. Ha az arány azonban fordított, úgy változtatásokra van szükség.
Tudatosítani kellene, hogy a családok gazdálkodnak. A család fenntartása komoly vállalkozás. Az alap a pénzügyi tervezés, a célok megfogalmazása, rangsorolása… költségtervet kellene készíteni. A bevétel és a kiadás összevetése az egyenleg (nyereség, felhalmozás, adósság)… el kell gondolkodni azon, hogy lehet a bevételt gyarapítani, vagy/és ésszerű takarékossági intézkedésekkel a költségeket csökkenteni.
Sokszor a drága az olcsóbb
Ha takarékoskodásról van szó, nem mehetünk el szó nélkül a vásárlói, a háztartási szokások mellett. Sokan összetévesztik a takarékoskodást valami ésszerűtlenséggel, mindenről lemondással, amit a magyar nyelvben a spórolás szóval jelölnek. Az igazi takarékoskodás sok esetben a drágább áru megvásárlását is jelentheti. Hiába tankolunk olcsón, ha az olcsó üzemanyagért sok kilométert kell menni… Hiába veszünk olcsó ruhaneműt, ha egy hét múlva ki lehet hajítani… Sok háziasszony spórol azzal, hogy süt-főz, de nem gondol arra, hogy ezt energiatakarékosan tegye. Hányszor veszünk meg olyan konyhai eszközöket, amiket aztán csak ide-oda rakosgatunk… Nem mindig a legolcsóbbal spórol az ember! A túl olcsó élelmiszer és illatszer károsítja az egészségünket, márpedig az aztán drága! Tudni kell ésszerűen mérlegelni, szelektálni, átgondoltan vásárolni.
Bedőlünk a reklámoknak
A reklámok miatt átalakult bennünk a „szükséges” fogalma. Egyszerűen olyan dolgokat is megveszünk, ami teljesen felesleges, mert nem tudunk ellenállni a reklámoknak. Sulykolják belénk, hogy érzékeny a bőrünk, hogy nem vagyunk elég jó háziasszonyok, hogy még fehérebb legyen a ruha, hogy még jobban le kell mindent fertőtlenítenünk… Ha belegondolunk: ez manipuláció. Meg lehet tanulni, hogy mit mivel lehet helyettesíteni, és ezzel lényegesen olcsóbban jövünk ki, nem beszélve arról, hogy a környezetet, az egészségünket is védjük.
Néhány hétköznapi példa az ésszerű takarékosságra. Kevesen tudják, hogy a mosóvíz hőfokának mérséklése – például negyvenről harminc fokra – máris akár negyven százalékos energia-megtakarítással járhat. A korszerű mosóporok ezt eleve lehetővé teszik, ugyanakkor a kímélőbb kezelésnek köszönhetően a ruhaanyagok élettartama is meghosszabbodik.
Praktikák, trükkök a spórolásra
Új készülékek vásárlásakor ügyeljünk ezek energiaigényére, és hosszabb időre kerüljük a készenléti (stand by) üzemmódot, mert a kis jelzőizzók is fogyasztják az áramot. Ami pedig a vizet illeti: a csapokra nem árt olyan alkatrészt szerelni, amely fékezi a vízsugár erejét, s így akár ötven százalékos megtakarítás is elérhető.
Ha savanyú lett a tej, aludttej lehet belőle, ha nagyobb mennyiség maradt, akkor akár még (hamis) túrógombóc is. Ez utóbbinak abban az esetben érdemes nekilátni, ha közel egy liter megaludt tejünk van (az UHT tejek erre a célra nem használhatók, mivel ha megromlanak, keserű ízük lesz). Egy edényben felforraljuk az aludttejet, miközben habverővel időnként megkeverjük. Ha forr, annyi búzadarát keverünk hozzá, hogy jó sűrű péppé főjön. Kevés sóval ízesítjük, és hagyjuk egy kicsit hűlni. Ha már nem túl forró, vizes kézzel gombócokat formázunk belőle, és ezeket pirított zsemlemorzsában megforgatjuk. Tejföllel és porcukorral olyan, akár az igazi.
Mivel ne takarékoskodjunk?
Túl sok kenyeret vettünk? Sebaj! A szeleteket kockára vágva, sütőben megpirítva finom ropogós levesbetétet kapunk krémlevesekhez, illetve tojás- vagy köménymagleveshez. A megszikkadt kifliből nagyon finom máglyarakás, öntött kifli készülhet.
Ha valamilyen süteményünk megmaradt, kiszáradt, némi ráfordítással újrahasznosíthatjuk. Egy csomag vaníliás cukrot – a maradék mennyiségétől függően – elkeverünk 2-3 deci forralt tejben, és felitatjuk a kalácsszeletekkel. Egy csomag túrót kikeverünk 2 dl tejföllel, némi cukorral és egy fél citrom reszelt héjával. Tűzálló tálba rétegezve lerakjuk, és forró sütőben tíz percig sütjük. Ízlés szerint tehetünk bele gyümölcskompótot, de ha még tejszínhab is van otthon, akkor szinte felülmúlhatatlan. Kevés pudinggal remek somlóiféleség készülhet.
Ne spóroljunk ellenben a gyerekeinkkel töltött idővel, az emberséggel, a megértéssel, a jó szívvel, a baráti kézfogással. Valahol erről is szól a Takarékossági Világnap.
De azt azért nem nehéz belátni, hogy a takarékosság nem csak a banki betételhelyezést, részvényvásárlást, egyéb pénzintézeti műveletet foglalja magában, sokkal tágabb kategória.
Pénzintézeti megközelítésben megtakarításnak azt nevezzük, amikor egy aktuális cél érdekében lemondunk a jelenbeli fogyasztásról; ez a cél lehet lakás- vagy eszközvásárlás, vagy egyszerűen csak a biztonságos háttér megteremtése. A definíció arra a kérdésre is válasz, hogy miért takarékoskodunk. Sokféle válfaja van a megtakarításnak. Aki takarékoskodik, bizonyos ideig lemond a fogyasztásról. De ha otthon tartja a pénzt a ládafiában, nem nyer semmit, legfeljebb a tudatot, hogy a pénz megvan. Ám ha a pénzzel beballag a bankba, ha leköti, vagy számlára helyezi, betéti kamatot kap, lesz hozama, hozadéka a pénzének. A bankok iránti bizalom mindig a gazdaságba vetett bizalommal függ össze. Ha az emberek azon az állásponton vannak, hogy jól fog menni a gazdaság, akkor a pénzintézetekben helyezik el a megtakarításaikat. Ha nem, akkor ingatlanokban, aranyban, műtárgyakban.
Magunkat mértéktartónak ítéljük
Kit tekintünk takarékosnak? Azt, aki annyit költ, amennyi szükséges. A maradékot pedig valamilyen formában felhalmozza, gyűjtögeti.
A magyarok többsége önmagát mértéktartónak vallja, ugyanakkor általában úgy ítélik meg, hogy Magyarországon az emberek általában többet költenek, mint amennyit megengedhetnének maguknak – állapította meg a Gfk Hungária Piackutató Intézet egy felmérésében.
A vizsgálat ugyanakkor kimutatta, hogy a lakosság kétharmada addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér, vagyis annyit költ, amennyit a pénztárcája megenged. Egynegyedük költ kevesebbet, és tesz félre bizonyos összeget ilyen-olyan célra. Tíz százaléknál valamivel kisebb azoknak az aránya, akik bevallottan többet költenek, mint amennyit megengedhetnének maguknak. Ez leginkább a 15-29 évesekre, a 100 ezer forintnál nagyobb jövedelemmel rendelkezőkre és a budapestiekre érvényes.
A többet költés legkevésbé az 50 éven felüliekre és az ország északi megyéiben jellemző, míg a férfiak és nők között e tekintetben nincs különbség.
A gyerekek tanulják meg!
Nagyon hasznos lenne, ha a gyerekeket az iskolában is megtanítanák a tudatos takarékoskodásra, illetve tágítsuk a fogalmat, az okos pénzkezelésre. Tantárgy lehetne, hogyan kell jól beosztani a pénzt, a zsebpénzt, hogy hogyan kell költségvetési tervet készíteni. Csak annyit kell mutatni: előveszel egy füzetet és felírod magadnak az összes havi kiadást, ami fix minden hónapban (pl.: szakkör díj, bérlet, stb.) és amit ezen kívül költesz (pl.: süti, mozi, szolárium, edzőterem, stb.). Ezután írd le, mennyi a havi fix bevételed (zsebpénz, kereset) – mondanánk a gyereknek. És folytatnánk: ha a bevételed összege nagyobb, mint a kiadásoké, nincs probléma. Ha az arány azonban fordított, úgy változtatásokra van szükség.
Tudatosítani kellene, hogy a családok gazdálkodnak. A család fenntartása komoly vállalkozás. Az alap a pénzügyi tervezés, a célok megfogalmazása, rangsorolása… költségtervet kellene készíteni. A bevétel és a kiadás összevetése az egyenleg (nyereség, felhalmozás, adósság)… el kell gondolkodni azon, hogy lehet a bevételt gyarapítani, vagy/és ésszerű takarékossági intézkedésekkel a költségeket csökkenteni.
Sokszor a drága az olcsóbb
Ha takarékoskodásról van szó, nem mehetünk el szó nélkül a vásárlói, a háztartási szokások mellett. Sokan összetévesztik a takarékoskodást valami ésszerűtlenséggel, mindenről lemondással, amit a magyar nyelvben a spórolás szóval jelölnek. Az igazi takarékoskodás sok esetben a drágább áru megvásárlását is jelentheti. Hiába tankolunk olcsón, ha az olcsó üzemanyagért sok kilométert kell menni… Hiába veszünk olcsó ruhaneműt, ha egy hét múlva ki lehet hajítani… Sok háziasszony spórol azzal, hogy süt-főz, de nem gondol arra, hogy ezt energiatakarékosan tegye. Hányszor veszünk meg olyan konyhai eszközöket, amiket aztán csak ide-oda rakosgatunk… Nem mindig a legolcsóbbal spórol az ember! A túl olcsó élelmiszer és illatszer károsítja az egészségünket, márpedig az aztán drága! Tudni kell ésszerűen mérlegelni, szelektálni, átgondoltan vásárolni.
Bedőlünk a reklámoknak
A reklámok miatt átalakult bennünk a „szükséges” fogalma. Egyszerűen olyan dolgokat is megveszünk, ami teljesen felesleges, mert nem tudunk ellenállni a reklámoknak. Sulykolják belénk, hogy érzékeny a bőrünk, hogy nem vagyunk elég jó háziasszonyok, hogy még fehérebb legyen a ruha, hogy még jobban le kell mindent fertőtlenítenünk… Ha belegondolunk: ez manipuláció. Meg lehet tanulni, hogy mit mivel lehet helyettesíteni, és ezzel lényegesen olcsóbban jövünk ki, nem beszélve arról, hogy a környezetet, az egészségünket is védjük.
Néhány hétköznapi példa az ésszerű takarékosságra. Kevesen tudják, hogy a mosóvíz hőfokának mérséklése – például negyvenről harminc fokra – máris akár negyven százalékos energia-megtakarítással járhat. A korszerű mosóporok ezt eleve lehetővé teszik, ugyanakkor a kímélőbb kezelésnek köszönhetően a ruhaanyagok élettartama is meghosszabbodik.
Praktikák, trükkök a spórolásra
Új készülékek vásárlásakor ügyeljünk ezek energiaigényére, és hosszabb időre kerüljük a készenléti (stand by) üzemmódot, mert a kis jelzőizzók is fogyasztják az áramot. Ami pedig a vizet illeti: a csapokra nem árt olyan alkatrészt szerelni, amely fékezi a vízsugár erejét, s így akár ötven százalékos megtakarítás is elérhető.
Ha savanyú lett a tej, aludttej lehet belőle, ha nagyobb mennyiség maradt, akkor akár még (hamis) túrógombóc is. Ez utóbbinak abban az esetben érdemes nekilátni, ha közel egy liter megaludt tejünk van (az UHT tejek erre a célra nem használhatók, mivel ha megromlanak, keserű ízük lesz). Egy edényben felforraljuk az aludttejet, miközben habverővel időnként megkeverjük. Ha forr, annyi búzadarát keverünk hozzá, hogy jó sűrű péppé főjön. Kevés sóval ízesítjük, és hagyjuk egy kicsit hűlni. Ha már nem túl forró, vizes kézzel gombócokat formázunk belőle, és ezeket pirított zsemlemorzsában megforgatjuk. Tejföllel és porcukorral olyan, akár az igazi.
Mivel ne takarékoskodjunk?
Túl sok kenyeret vettünk? Sebaj! A szeleteket kockára vágva, sütőben megpirítva finom ropogós levesbetétet kapunk krémlevesekhez, illetve tojás- vagy köménymagleveshez. A megszikkadt kifliből nagyon finom máglyarakás, öntött kifli készülhet.
Ha valamilyen süteményünk megmaradt, kiszáradt, némi ráfordítással újrahasznosíthatjuk. Egy csomag vaníliás cukrot – a maradék mennyiségétől függően – elkeverünk 2-3 deci forralt tejben, és felitatjuk a kalácsszeletekkel. Egy csomag túrót kikeverünk 2 dl tejföllel, némi cukorral és egy fél citrom reszelt héjával. Tűzálló tálba rétegezve lerakjuk, és forró sütőben tíz percig sütjük. Ízlés szerint tehetünk bele gyümölcskompótot, de ha még tejszínhab is van otthon, akkor szinte felülmúlhatatlan. Kevés pudinggal remek somlóiféleség készülhet.
Ne spóroljunk ellenben a gyerekeinkkel töltött idővel, az emberséggel, a megértéssel, a jó szívvel, a baráti kézfogással. Valahol erről is szól a Takarékossági Világnap.
Előző hír
Rehabilitációs járadék és a munkavégzés
Következő hír
Magyar Államkincstár a Régiósítás sodrásában
LEGOLVASOTTABB
Szex 60 felett: tabu, amiről senki nem beszél
A szexuális élet nem ér véget 60 éves kor felett, sőt, sokaknak ekkor teljesedik ki igazán. Szexológusként nap mint nap látom, hogy a párok egy új, mélyebb intimitást fedeznek fel maguknak, amikor már nem a teljesítménykényszer és a megfelelés hajtja őket. Most lerántom a leplet a leggyakoribb tévhitekről, és megmutatom, hogyan lehet a szex 60 felett is örömteli, szenvedélyes és felszabadító.
A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ
Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.
Különleges, de hivatalosan adható babanevek - ha nem szeretnél te is Hannát vagy Dominikot
Egyre több szülő szeretne olyan keresztnevet adni a babájának, amely egyedi, ritkább, mégis teljesen hivatalos és gond nélkül anyakönyvezhető. Szerencsére ma már több ezer olyan név közül lehet választani, amely megfelel a szabályoknak, mégis különleges, így a gyereked neve valóban egyedi lehet az oviban is.
Jelzett Gyula telefonja, kirohant az óráról - meglepő oka volt rá
Amikor a kamaszod telefonja pittyen az órán, valószínűleg egy újabb TikTok-videóra vagy mémre gondolsz. Bognár-Béres Gyula esetében azonban ez a hang az életet jelentette: a budapesti gimnazista egy angolórát szakított félbe, hogy a szomszédos parkban újraélesszen egy idegent. Ez a történet nem csupán egy rendkívüli eseményről szól, hanem arról is, hogyan válhatnak a fiatalok felelős, cselekvő tagjaivá a társadalomnak, és milyen szerepe van ebben a szülői nevelésnek, az iskolai oktatásnak és a modern technológiának.
Miért nem alszik a tinédzser? A képernyő és a melatonin csapdája
Éjjel tizenegy óra. A szobában sötét van, csend, a gyerek az ágyban fekszik. Minden rendben lenne, csak egy apró részlet zavarja meg a képet: az arcát kékes fény világítja meg. Görget. Még egy videó. Még egy üzenet. Még öt perc.
.jpg){kind=small}
betöltés...