A szeptemberi iskolakezdés óta rengeteg kérdés merült fel annak kapcsán, hogy a koronavírus miatti iskolai hiányzásokat hogyan kell számolni. Ki az, aki otthon maradhat, és ki az, akinek mindenképpen menni kell, hiszen nem igazolt a hiányzása.

A korábbi álláspont szerint annak a gyermeknek a hiányzását lehetett igazoltnak tekinteni, akinek állapota indokolta az iskolától való távolmaradást. Ez azt jelentette, hogy csak akkor maradhat otthon a gyermek, ha ő maga tartozik a veszélyeztetett csoportba, tehát olyan betegsége van, ami ezt megkívánja. Arra nem tértek ki a törvényhozók, hogy mit tudnak tenni azok a családok, ahol nem a gyermek, hanem a vele egy háztartásban élő családtagok vannak veszélyben.

A TASZ ingyenes jogsegélyszolgálat hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben nagyon sok olyan család fordult hozzájuk segítségért, ahol iskolás gyermekek élnek együtt krónikus betegségben szenvedő családtagokkal. Nem kis kihívás ez a helyzet a családok számára, hiszen az oktatási intézményekben az elmúlt hetekben nagyon sok koronavírusos diákot találtak, így bárki bármikor hazaviheti a fertőzést. A gyermekek sokszor tünetmentesen esnek át a koronavíruson, így még nehezebb észrevenni a családtagokra leselkedő veszélyeket.

A TASZ azt nyilatkozta, hogy a családok kérése számos esetben megalapozott volt, hiszen olyan esetben fordultak hozzájuk segítségért, ahol daganatos, kemoterápiás kezelés alatt álló, vagy idős családtagokat féltenek a szülők. Mivel azonban a hiányzásokat a gyermekek állapota nem igazolja, ezért a szülők nem tudtak semmit tenni. Nem volt lehetőség arra, hogy a gyermeket otthon tartsák, otthonról tanuljon, így nagyon kicsi esélye volt annak, hogy a fertőzést elkerüljék.

Az Oktatási Hivatal egy hivatalos állásfoglalást adott ki a témába, mely szerint alapos indoknak minősülhet az iskolai hiányzásra, ha a tanuló egy krónikus beteggel él egy háztartásban. Ebben az esetben az igazgató jogköre és felelőssége dönteni a kérdésben.

Kép forrása: Andrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról