A magyar pasikat nem nagyon izgatja a túlsúlyuk
Szőke Judit [cikkei] - 2008-10-06
Minden tizedik honfitársunk túlsúlyosnak érzi magát - ez a ránk vonatkozó végső konklúziója az Ipsos Csoport által végzett nemzetközi felmérésnek. Idézünk a kutatási anyagból, majd továbbgondoljuk a témát.
„A magyarok úgy érzik, a közepesnél kissé jobb egészségnek örvendenek, és többé-kevésbé tesznek is azért, hogy egészséges életmódot éljenek. A fiatalabbak az átlagosnál egészségesebbnek érzik magukat, így kevesebbet is tesznek a megőrzéséért, míg az idősebb korosztályokra ennek épp az ellenkezője igaz.
Az egészséggel szorosan összefüggő kérdés a testsúly. Honfitársainknak csupán egyharmada érzi úgy, hogy megfelelő a testsúlya. Minden második magyar gondolja, hogy több-kevesebb súlyfelesleggel rendelkezik. A lakosság egytizede egyenesen elhízottnak tartja magát, és mindössze néhány százalékos azok aránya, akik túl soványnak találják magukat. Férfiak és nők között nincs jelentős eltérés e téren, annál inkább van a különböző korcsoportok viszonylatában: míg a 30 év alattiaknál jelentősen kevesebben küszködnek túlsúllyal (és köztük a legmagasabb a túl soványak aránya), a legidősebb korosztályban (60 év felett) átlagon felül rendelkeznek súlyfelesleggel.
Mit teszünk érte, ellene?
Természetesen szoros összefüggés mutatkozik a testsúly és aközött, hogy mennyire tartjuk egészségesnek magunkat. Az egészséges testsúllyal rendelkezők érzik önmagukat a leginkább jó egészségi állapotúnak, a legkevésbé egészségesnek pedig az elhízottak mondják magukat. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg annak kapcsán, hogy mennyit teszünk az egészséges életmódért: a legtöbbet azok tesznek, akik elégedettek a súlyukkal, a legkevesebbet pedig azok, akikre ez a legjobban ráférne: a legnagyobb túlsúllyal rendelkező honfitársaink.
A súlygyarapodás kérdése a lakosság négyötödét aggasztja kisebb vagy nagyobb mértékben, a nőket - a média által propagált, nádszál-karcsú nőideálnak köszönhetően - természetesen jobban, a férfiakat kevésbé. Ennek fényében nem is meglepő, hogy a fogyni vágyók közt az átlagosnál több nőt találunk, míg azok közt, akik csupán jelenlegi súlyukat kívánják tartani, több a férfi.”
Túlsúlyos és/vagy kórosan elhízott – lényeges a különbség orvosi szempontból a két kategória között. Bár sokan vitatják helyességét, mégis a BMI-index az elfogadott objektív arányszám. Induljunk tehát ki ebből! BMI, azaz Body Mass Index, testtömeg-index.
A titokzatos BMI
Ez a viszonyszám az ember magasságának és jelenlegi súlyának arányából megalkotott érték, amely ideális esetben 25. Akkor 25-ös az ember testtömeg-indexe, ha a magasságának centiméterben kifejezett értékéből kivonunk százat, és a kapott szám megegyezik a súlyával. Azaz például egy 180 centiméter magas ember testtömeg-indexe akkor lesz 25, ha súlya pontosan 80 kilogramm. Ezt nevezhetjük ideális súlynak. Ehhez képest túlsúlyosnak számít az, aki az ideális súlyától 1-16 kilogrammal tér el. Tehát már az egyetlen pluszkiló is betegségkezdetnek, vagy legalábbis rizikótényezőnek tekinthető.
Rengeteg módszert és csodagyógyszert próbálnak ki azok, akik valamilyen okból fogyni szeretnének. Pedig az alapszabály egyszerű: kevesebb kalóriát kell bevinni a szervezetbe, mint amennyit elhasználunk, azaz nem szükséges lemondani a szénhidrátot tartalmazó, vagy éppen a zsíros ételekről (bár nem árt), már az is eredményt hoz, ha az előzőleg elfogyasztott ételmennyiség felét veszi magához a fogyni kívánó (erre jó trükk, hogy csak fele mennyiséget szedünk a tányérunkra, mint eddig, vagy amennyit kívánunk. De azért nem ússzuk meg ennyivel! A mozgás (csak a test minden izmát rendszeresen átmozgató hatásos) mennyiségét pedig a duplájára kéne növelni. Ami nem csak a testsúlyt csökkenti, hanem ha rendszeres és kellően intenzív endorfinokat is felszabadít. Tehát egyszersmind teszünk lelki jólétünkért, mi több, a depresszió ellen is.
Az egészséggel szorosan összefüggő kérdés a testsúly. Honfitársainknak csupán egyharmada érzi úgy, hogy megfelelő a testsúlya. Minden második magyar gondolja, hogy több-kevesebb súlyfelesleggel rendelkezik. A lakosság egytizede egyenesen elhízottnak tartja magát, és mindössze néhány százalékos azok aránya, akik túl soványnak találják magukat. Férfiak és nők között nincs jelentős eltérés e téren, annál inkább van a különböző korcsoportok viszonylatában: míg a 30 év alattiaknál jelentősen kevesebben küszködnek túlsúllyal (és köztük a legmagasabb a túl soványak aránya), a legidősebb korosztályban (60 év felett) átlagon felül rendelkeznek súlyfelesleggel.
Mit teszünk érte, ellene?
Természetesen szoros összefüggés mutatkozik a testsúly és aközött, hogy mennyire tartjuk egészségesnek magunkat. Az egészséges testsúllyal rendelkezők érzik önmagukat a leginkább jó egészségi állapotúnak, a legkevésbé egészségesnek pedig az elhízottak mondják magukat. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg annak kapcsán, hogy mennyit teszünk az egészséges életmódért: a legtöbbet azok tesznek, akik elégedettek a súlyukkal, a legkevesebbet pedig azok, akikre ez a legjobban ráférne: a legnagyobb túlsúllyal rendelkező honfitársaink.
A súlygyarapodás kérdése a lakosság négyötödét aggasztja kisebb vagy nagyobb mértékben, a nőket - a média által propagált, nádszál-karcsú nőideálnak köszönhetően - természetesen jobban, a férfiakat kevésbé. Ennek fényében nem is meglepő, hogy a fogyni vágyók közt az átlagosnál több nőt találunk, míg azok közt, akik csupán jelenlegi súlyukat kívánják tartani, több a férfi.”
Túlsúlyos és/vagy kórosan elhízott – lényeges a különbség orvosi szempontból a két kategória között. Bár sokan vitatják helyességét, mégis a BMI-index az elfogadott objektív arányszám. Induljunk tehát ki ebből! BMI, azaz Body Mass Index, testtömeg-index.
A titokzatos BMI
Ez a viszonyszám az ember magasságának és jelenlegi súlyának arányából megalkotott érték, amely ideális esetben 25. Akkor 25-ös az ember testtömeg-indexe, ha a magasságának centiméterben kifejezett értékéből kivonunk százat, és a kapott szám megegyezik a súlyával. Azaz például egy 180 centiméter magas ember testtömeg-indexe akkor lesz 25, ha súlya pontosan 80 kilogramm. Ezt nevezhetjük ideális súlynak. Ehhez képest túlsúlyosnak számít az, aki az ideális súlyától 1-16 kilogrammal tér el. Tehát már az egyetlen pluszkiló is betegségkezdetnek, vagy legalábbis rizikótényezőnek tekinthető.
Rengeteg módszert és csodagyógyszert próbálnak ki azok, akik valamilyen okból fogyni szeretnének. Pedig az alapszabály egyszerű: kevesebb kalóriát kell bevinni a szervezetbe, mint amennyit elhasználunk, azaz nem szükséges lemondani a szénhidrátot tartalmazó, vagy éppen a zsíros ételekről (bár nem árt), már az is eredményt hoz, ha az előzőleg elfogyasztott ételmennyiség felét veszi magához a fogyni kívánó (erre jó trükk, hogy csak fele mennyiséget szedünk a tányérunkra, mint eddig, vagy amennyit kívánunk. De azért nem ússzuk meg ennyivel! A mozgás (csak a test minden izmát rendszeresen átmozgató hatásos) mennyiségét pedig a duplájára kéne növelni. Ami nem csak a testsúlyt csökkenti, hanem ha rendszeres és kellően intenzív endorfinokat is felszabadít. Tehát egyszersmind teszünk lelki jólétünkért, mi több, a depresszió ellen is.
Előző hír
Immunerősítés
Következő hír
Aloe Vera, az életelixír
LEGOLVASOTTABB
A petesejt titkos választása: nem a leggyorsabb spermium nyer
A fogantatásról él az a kép a köztudatban, hogy olyan, mint egy verseny, ahol a leggyorsabb spermium ér célba, miközben a petesejt passzívan várja a győztest. A Stockholmi Egyetem kutatásai azonban azt mutatják, hogy a valóság ennél jóval összetettebb és érdekesebb. Lehet, hogy mindig a nő dönt?
Ezt mondta a rendőrség Egressy Mátyás eltűnésével kapcsolatban
Még most is nagy erőkkel keresik Egressy Mátyást, azt a 18 éves fiút, aki január 17-én éjjel egy 5. kerületi szórakozóhelyről indult el, de nem érkezett haza a 11. kerületi otthonába.
Jó hír jött a tavaszi szünetről: hosszabb pihenő vár a diákokra a 2025/2026-os tanévben
Hivatalossá vált a 2025/2026-os tanév rendje, és a naptár több ponton is kedvező meglepetést tartogat. A tavaszi szünet a megszokottnál hosszabb lesz, az érettségi időpontjai is ismertté váltak, így diákok, szülők és pedagógusok egyaránt előre tervezhetnek a sűrűbb hónapok előtt.
Ez az ásványi anyag lassíthatja az agy öregedését
Van egy hétköznapi ásványi anyag, amely nemcsak az izmoknak és az idegeknek tesz jót, hanem az agy öregedését is lassíthatja. Egy nagyszabású kutatás szerint a magasabb magnéziumbevitel összefüggésbe hozható a jobb agyi egészséggel és az életkorral járó agyi zsugorodás lassabb jeleivel. A vizsgálat eredményei azért különösen figyelemre méltóak, mert MRI-felvételek alapján az érintettek agya "fiatalabbnak" tűnt.
Sok édesanyát jobban stresszel a férje, mint a gyerekeik
Elsőre viccnek hangzik, mégis rengetegen magukra ismernek benne: egy amerikai felmérés szerint sok anya nagyobb stresszt él meg a párkapcsolatában, mint a gyereknevelés során. A téma újra felkapott lett a közösségi médiában, miután az Amazing Science Facts Facebook-oldalán előkerült a kérdés, és a kommentelők pillanatok alatt ráéreztek arra, miről is van szó valójában.
.jpg){kind=small}
Családinet hozzászólások: