A magyar pasikat nem nagyon izgatja a túlsúlyuk
Szőke Judit [cikkei] - 2008-10-06
Minden tizedik honfitársunk túlsúlyosnak érzi magát - ez a ránk vonatkozó végső konklúziója az Ipsos Csoport által végzett nemzetközi felmérésnek. Idézünk a kutatási anyagból, majd továbbgondoljuk a témát.
„A magyarok úgy érzik, a közepesnél kissé jobb egészségnek örvendenek, és többé-kevésbé tesznek is azért, hogy egészséges életmódot éljenek. A fiatalabbak az átlagosnál egészségesebbnek érzik magukat, így kevesebbet is tesznek a megőrzéséért, míg az idősebb korosztályokra ennek épp az ellenkezője igaz.
Az egészséggel szorosan összefüggő kérdés a testsúly. Honfitársainknak csupán egyharmada érzi úgy, hogy megfelelő a testsúlya. Minden második magyar gondolja, hogy több-kevesebb súlyfelesleggel rendelkezik. A lakosság egytizede egyenesen elhízottnak tartja magát, és mindössze néhány százalékos azok aránya, akik túl soványnak találják magukat. Férfiak és nők között nincs jelentős eltérés e téren, annál inkább van a különböző korcsoportok viszonylatában: míg a 30 év alattiaknál jelentősen kevesebben küszködnek túlsúllyal (és köztük a legmagasabb a túl soványak aránya), a legidősebb korosztályban (60 év felett) átlagon felül rendelkeznek súlyfelesleggel.
Mit teszünk érte, ellene?
Természetesen szoros összefüggés mutatkozik a testsúly és aközött, hogy mennyire tartjuk egészségesnek magunkat. Az egészséges testsúllyal rendelkezők érzik önmagukat a leginkább jó egészségi állapotúnak, a legkevésbé egészségesnek pedig az elhízottak mondják magukat. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg annak kapcsán, hogy mennyit teszünk az egészséges életmódért: a legtöbbet azok tesznek, akik elégedettek a súlyukkal, a legkevesebbet pedig azok, akikre ez a legjobban ráférne: a legnagyobb túlsúllyal rendelkező honfitársaink.
A súlygyarapodás kérdése a lakosság négyötödét aggasztja kisebb vagy nagyobb mértékben, a nőket - a média által propagált, nádszál-karcsú nőideálnak köszönhetően - természetesen jobban, a férfiakat kevésbé. Ennek fényében nem is meglepő, hogy a fogyni vágyók közt az átlagosnál több nőt találunk, míg azok közt, akik csupán jelenlegi súlyukat kívánják tartani, több a férfi.”
Túlsúlyos és/vagy kórosan elhízott – lényeges a különbség orvosi szempontból a két kategória között. Bár sokan vitatják helyességét, mégis a BMI-index az elfogadott objektív arányszám. Induljunk tehát ki ebből! BMI, azaz Body Mass Index, testtömeg-index.
A titokzatos BMI
Ez a viszonyszám az ember magasságának és jelenlegi súlyának arányából megalkotott érték, amely ideális esetben 25. Akkor 25-ös az ember testtömeg-indexe, ha a magasságának centiméterben kifejezett értékéből kivonunk százat, és a kapott szám megegyezik a súlyával. Azaz például egy 180 centiméter magas ember testtömeg-indexe akkor lesz 25, ha súlya pontosan 80 kilogramm. Ezt nevezhetjük ideális súlynak. Ehhez képest túlsúlyosnak számít az, aki az ideális súlyától 1-16 kilogrammal tér el. Tehát már az egyetlen pluszkiló is betegségkezdetnek, vagy legalábbis rizikótényezőnek tekinthető.
Rengeteg módszert és csodagyógyszert próbálnak ki azok, akik valamilyen okból fogyni szeretnének. Pedig az alapszabály egyszerű: kevesebb kalóriát kell bevinni a szervezetbe, mint amennyit elhasználunk, azaz nem szükséges lemondani a szénhidrátot tartalmazó, vagy éppen a zsíros ételekről (bár nem árt), már az is eredményt hoz, ha az előzőleg elfogyasztott ételmennyiség felét veszi magához a fogyni kívánó (erre jó trükk, hogy csak fele mennyiséget szedünk a tányérunkra, mint eddig, vagy amennyit kívánunk. De azért nem ússzuk meg ennyivel! A mozgás (csak a test minden izmát rendszeresen átmozgató hatásos) mennyiségét pedig a duplájára kéne növelni. Ami nem csak a testsúlyt csökkenti, hanem ha rendszeres és kellően intenzív endorfinokat is felszabadít. Tehát egyszersmind teszünk lelki jólétünkért, mi több, a depresszió ellen is.
Az egészséggel szorosan összefüggő kérdés a testsúly. Honfitársainknak csupán egyharmada érzi úgy, hogy megfelelő a testsúlya. Minden második magyar gondolja, hogy több-kevesebb súlyfelesleggel rendelkezik. A lakosság egytizede egyenesen elhízottnak tartja magát, és mindössze néhány százalékos azok aránya, akik túl soványnak találják magukat. Férfiak és nők között nincs jelentős eltérés e téren, annál inkább van a különböző korcsoportok viszonylatában: míg a 30 év alattiaknál jelentősen kevesebben küszködnek túlsúllyal (és köztük a legmagasabb a túl soványak aránya), a legidősebb korosztályban (60 év felett) átlagon felül rendelkeznek súlyfelesleggel.
Mit teszünk érte, ellene?
Természetesen szoros összefüggés mutatkozik a testsúly és aközött, hogy mennyire tartjuk egészségesnek magunkat. Az egészséges testsúllyal rendelkezők érzik önmagukat a leginkább jó egészségi állapotúnak, a legkevésbé egészségesnek pedig az elhízottak mondják magukat. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg annak kapcsán, hogy mennyit teszünk az egészséges életmódért: a legtöbbet azok tesznek, akik elégedettek a súlyukkal, a legkevesebbet pedig azok, akikre ez a legjobban ráférne: a legnagyobb túlsúllyal rendelkező honfitársaink.
A súlygyarapodás kérdése a lakosság négyötödét aggasztja kisebb vagy nagyobb mértékben, a nőket - a média által propagált, nádszál-karcsú nőideálnak köszönhetően - természetesen jobban, a férfiakat kevésbé. Ennek fényében nem is meglepő, hogy a fogyni vágyók közt az átlagosnál több nőt találunk, míg azok közt, akik csupán jelenlegi súlyukat kívánják tartani, több a férfi.”
Túlsúlyos és/vagy kórosan elhízott – lényeges a különbség orvosi szempontból a két kategória között. Bár sokan vitatják helyességét, mégis a BMI-index az elfogadott objektív arányszám. Induljunk tehát ki ebből! BMI, azaz Body Mass Index, testtömeg-index.
A titokzatos BMI
Ez a viszonyszám az ember magasságának és jelenlegi súlyának arányából megalkotott érték, amely ideális esetben 25. Akkor 25-ös az ember testtömeg-indexe, ha a magasságának centiméterben kifejezett értékéből kivonunk százat, és a kapott szám megegyezik a súlyával. Azaz például egy 180 centiméter magas ember testtömeg-indexe akkor lesz 25, ha súlya pontosan 80 kilogramm. Ezt nevezhetjük ideális súlynak. Ehhez képest túlsúlyosnak számít az, aki az ideális súlyától 1-16 kilogrammal tér el. Tehát már az egyetlen pluszkiló is betegségkezdetnek, vagy legalábbis rizikótényezőnek tekinthető.
Rengeteg módszert és csodagyógyszert próbálnak ki azok, akik valamilyen okból fogyni szeretnének. Pedig az alapszabály egyszerű: kevesebb kalóriát kell bevinni a szervezetbe, mint amennyit elhasználunk, azaz nem szükséges lemondani a szénhidrátot tartalmazó, vagy éppen a zsíros ételekről (bár nem árt), már az is eredményt hoz, ha az előzőleg elfogyasztott ételmennyiség felét veszi magához a fogyni kívánó (erre jó trükk, hogy csak fele mennyiséget szedünk a tányérunkra, mint eddig, vagy amennyit kívánunk. De azért nem ússzuk meg ennyivel! A mozgás (csak a test minden izmát rendszeresen átmozgató hatásos) mennyiségét pedig a duplájára kéne növelni. Ami nem csak a testsúlyt csökkenti, hanem ha rendszeres és kellően intenzív endorfinokat is felszabadít. Tehát egyszersmind teszünk lelki jólétünkért, mi több, a depresszió ellen is.
Előző hír
Immunerősítés
Következő hír
Aloe Vera, az életelixír
LEGOLVASOTTABB
Változás jöhet az óvodákban: teljesen átalakulhat a rendszer
A 4-6 éves óvodások esetében a tízórai és az uzsonna energia- és sótartalma aránytalanul magas, ezen változtatnának. A kisétkezéseket teljesen újra gondolnák.
645 ezer CSED, 452 ezer GYED 2026-ban? Itt az új plafon-térkép
Ha most babát terveztek, vagy épp betegség miatt jönne a táppénz, 2026-ban egy dolog biztos: a minimálbér emelése több ellátás plafonját is feljebb tolta. És ilyenkor mindig ugyanaz a kérdés: "Oké, de mennyi lett a maximum, és én ebből látok-e bármit?"
Három diák halt meg, miután a tanáruk hipnotizálta őket - mit tanulhatunk ebből szülőként?
Egy floridai középiskolában az igazgató évekig hipnotizálta diákjait – három tanuló halála után derült ki, milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha egy pedagógus túllépi a hatáskörét, és a szülők, gyerekek sincsenek tisztában a jogaikkal.
Lezárult a vizsgálat Egressy Mátyás ügyében, arról, hogy volt-e drog a szervezetében
Az egész országot megrázta a 18 éves Egressy Mátyás halála. A hetekig tartó kétségbeesett keresés, a remény és a bizonytalanság után a hatóságok a Dunában találták meg a fiatal sportoló holttestét. A napokban lezárult a toxikológiai vizsgálat is, amely újabb kérdéseket vet fel, miközben a legfontosabbra talán sosem kapunk választ: miért kellett Mátyásnak meghalnia?
Makula degeneráció kezelés: Így láttam újra élesen 68 évesen a mikroperimetriával
Anna, a 68 éves nagymama már lemondott arról, hogy valaha újra élesen lássa az unokái arcát. Az időskori makula degeneráció gyógyíthatatlan diagnózisa után azonban egy új módszer, a mikroperimetria segítségével visszakapta a látását. Dr. Ozsváth Mária szemész főorvos bemutatja, hogyan segíthet ez a forradalmian új technológia.
.jpg){kind=small}
betöltés...