A magyar pasikat nem nagyon izgatja a túlsúlyuk
Szőke Judit [cikkei] - 2008-10-06
Minden tizedik honfitársunk túlsúlyosnak érzi magát - ez a ránk vonatkozó végső konklúziója az Ipsos Csoport által végzett nemzetközi felmérésnek. Idézünk a kutatási anyagból, majd továbbgondoljuk a témát.
„A magyarok úgy érzik, a közepesnél kissé jobb egészségnek örvendenek, és többé-kevésbé tesznek is azért, hogy egészséges életmódot éljenek. A fiatalabbak az átlagosnál egészségesebbnek érzik magukat, így kevesebbet is tesznek a megőrzéséért, míg az idősebb korosztályokra ennek épp az ellenkezője igaz.
Az egészséggel szorosan összefüggő kérdés a testsúly. Honfitársainknak csupán egyharmada érzi úgy, hogy megfelelő a testsúlya. Minden második magyar gondolja, hogy több-kevesebb súlyfelesleggel rendelkezik. A lakosság egytizede egyenesen elhízottnak tartja magát, és mindössze néhány százalékos azok aránya, akik túl soványnak találják magukat. Férfiak és nők között nincs jelentős eltérés e téren, annál inkább van a különböző korcsoportok viszonylatában: míg a 30 év alattiaknál jelentősen kevesebben küszködnek túlsúllyal (és köztük a legmagasabb a túl soványak aránya), a legidősebb korosztályban (60 év felett) átlagon felül rendelkeznek súlyfelesleggel.
Mit teszünk érte, ellene?
Természetesen szoros összefüggés mutatkozik a testsúly és aközött, hogy mennyire tartjuk egészségesnek magunkat. Az egészséges testsúllyal rendelkezők érzik önmagukat a leginkább jó egészségi állapotúnak, a legkevésbé egészségesnek pedig az elhízottak mondják magukat. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg annak kapcsán, hogy mennyit teszünk az egészséges életmódért: a legtöbbet azok tesznek, akik elégedettek a súlyukkal, a legkevesebbet pedig azok, akikre ez a legjobban ráférne: a legnagyobb túlsúllyal rendelkező honfitársaink.
A súlygyarapodás kérdése a lakosság négyötödét aggasztja kisebb vagy nagyobb mértékben, a nőket - a média által propagált, nádszál-karcsú nőideálnak köszönhetően - természetesen jobban, a férfiakat kevésbé. Ennek fényében nem is meglepő, hogy a fogyni vágyók közt az átlagosnál több nőt találunk, míg azok közt, akik csupán jelenlegi súlyukat kívánják tartani, több a férfi.”
Túlsúlyos és/vagy kórosan elhízott – lényeges a különbség orvosi szempontból a két kategória között. Bár sokan vitatják helyességét, mégis a BMI-index az elfogadott objektív arányszám. Induljunk tehát ki ebből! BMI, azaz Body Mass Index, testtömeg-index.
A titokzatos BMI
Ez a viszonyszám az ember magasságának és jelenlegi súlyának arányából megalkotott érték, amely ideális esetben 25. Akkor 25-ös az ember testtömeg-indexe, ha a magasságának centiméterben kifejezett értékéből kivonunk százat, és a kapott szám megegyezik a súlyával. Azaz például egy 180 centiméter magas ember testtömeg-indexe akkor lesz 25, ha súlya pontosan 80 kilogramm. Ezt nevezhetjük ideális súlynak. Ehhez képest túlsúlyosnak számít az, aki az ideális súlyától 1-16 kilogrammal tér el. Tehát már az egyetlen pluszkiló is betegségkezdetnek, vagy legalábbis rizikótényezőnek tekinthető.
Rengeteg módszert és csodagyógyszert próbálnak ki azok, akik valamilyen okból fogyni szeretnének. Pedig az alapszabály egyszerű: kevesebb kalóriát kell bevinni a szervezetbe, mint amennyit elhasználunk, azaz nem szükséges lemondani a szénhidrátot tartalmazó, vagy éppen a zsíros ételekről (bár nem árt), már az is eredményt hoz, ha az előzőleg elfogyasztott ételmennyiség felét veszi magához a fogyni kívánó (erre jó trükk, hogy csak fele mennyiséget szedünk a tányérunkra, mint eddig, vagy amennyit kívánunk. De azért nem ússzuk meg ennyivel! A mozgás (csak a test minden izmát rendszeresen átmozgató hatásos) mennyiségét pedig a duplájára kéne növelni. Ami nem csak a testsúlyt csökkenti, hanem ha rendszeres és kellően intenzív endorfinokat is felszabadít. Tehát egyszersmind teszünk lelki jólétünkért, mi több, a depresszió ellen is.
Az egészséggel szorosan összefüggő kérdés a testsúly. Honfitársainknak csupán egyharmada érzi úgy, hogy megfelelő a testsúlya. Minden második magyar gondolja, hogy több-kevesebb súlyfelesleggel rendelkezik. A lakosság egytizede egyenesen elhízottnak tartja magát, és mindössze néhány százalékos azok aránya, akik túl soványnak találják magukat. Férfiak és nők között nincs jelentős eltérés e téren, annál inkább van a különböző korcsoportok viszonylatában: míg a 30 év alattiaknál jelentősen kevesebben küszködnek túlsúllyal (és köztük a legmagasabb a túl soványak aránya), a legidősebb korosztályban (60 év felett) átlagon felül rendelkeznek súlyfelesleggel.
Mit teszünk érte, ellene?
Természetesen szoros összefüggés mutatkozik a testsúly és aközött, hogy mennyire tartjuk egészségesnek magunkat. Az egészséges testsúllyal rendelkezők érzik önmagukat a leginkább jó egészségi állapotúnak, a legkevésbé egészségesnek pedig az elhízottak mondják magukat. Ugyanez az összefüggés figyelhető meg annak kapcsán, hogy mennyit teszünk az egészséges életmódért: a legtöbbet azok tesznek, akik elégedettek a súlyukkal, a legkevesebbet pedig azok, akikre ez a legjobban ráférne: a legnagyobb túlsúllyal rendelkező honfitársaink.
A súlygyarapodás kérdése a lakosság négyötödét aggasztja kisebb vagy nagyobb mértékben, a nőket - a média által propagált, nádszál-karcsú nőideálnak köszönhetően - természetesen jobban, a férfiakat kevésbé. Ennek fényében nem is meglepő, hogy a fogyni vágyók közt az átlagosnál több nőt találunk, míg azok közt, akik csupán jelenlegi súlyukat kívánják tartani, több a férfi.”
Túlsúlyos és/vagy kórosan elhízott – lényeges a különbség orvosi szempontból a két kategória között. Bár sokan vitatják helyességét, mégis a BMI-index az elfogadott objektív arányszám. Induljunk tehát ki ebből! BMI, azaz Body Mass Index, testtömeg-index.
A titokzatos BMI
Ez a viszonyszám az ember magasságának és jelenlegi súlyának arányából megalkotott érték, amely ideális esetben 25. Akkor 25-ös az ember testtömeg-indexe, ha a magasságának centiméterben kifejezett értékéből kivonunk százat, és a kapott szám megegyezik a súlyával. Azaz például egy 180 centiméter magas ember testtömeg-indexe akkor lesz 25, ha súlya pontosan 80 kilogramm. Ezt nevezhetjük ideális súlynak. Ehhez képest túlsúlyosnak számít az, aki az ideális súlyától 1-16 kilogrammal tér el. Tehát már az egyetlen pluszkiló is betegségkezdetnek, vagy legalábbis rizikótényezőnek tekinthető.
Rengeteg módszert és csodagyógyszert próbálnak ki azok, akik valamilyen okból fogyni szeretnének. Pedig az alapszabály egyszerű: kevesebb kalóriát kell bevinni a szervezetbe, mint amennyit elhasználunk, azaz nem szükséges lemondani a szénhidrátot tartalmazó, vagy éppen a zsíros ételekről (bár nem árt), már az is eredményt hoz, ha az előzőleg elfogyasztott ételmennyiség felét veszi magához a fogyni kívánó (erre jó trükk, hogy csak fele mennyiséget szedünk a tányérunkra, mint eddig, vagy amennyit kívánunk. De azért nem ússzuk meg ennyivel! A mozgás (csak a test minden izmát rendszeresen átmozgató hatásos) mennyiségét pedig a duplájára kéne növelni. Ami nem csak a testsúlyt csökkenti, hanem ha rendszeres és kellően intenzív endorfinokat is felszabadít. Tehát egyszersmind teszünk lelki jólétünkért, mi több, a depresszió ellen is.
Előző hír
Immunerősítés
Következő hír
Aloe Vera, az életelixír
LEGOLVASOTTABB
20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt
A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?
D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte
Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.
Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül
Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.
ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda
Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.
Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?
Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.
.jpg){kind=small}
betöltés...