SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEKHÚSVÉT

Túlsúly is állhat az érszűkület hátterében?

Családinet [cikkei] - 2012-11-10
Bár számos tényező elősegítheti az érszűkület kialakulását, az elhízás az egyik olyan faktor, amelyet jó eséllyel befolyásolhatunk. Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus az összefüggésekre és a szűrések fontosságára hívta fel a figyelmet.

Az elhízás népbetegség

Az érszűkület kialakulását befolyásoló túlsúlyt nem csak a külső, de bizonyos paraméterek alapján is megítélhetjük. Az egyik leggyakrabban használt mérőszám az úgynevezett BMI, vagyis a testtömeg-index. A testmagasságból és testsúlyból kiszámolt mérőszám szerint a 25-30 közé eső BMI jelöli a túlsúlyt, 30 fölött pedig elhízásról beszélhetünk. Az extrém fokú elhízásban szenvedőknél – vagyis akiknél a BMI meghaladja a 40-et - közel negyvenszeresére nő a szívbetegségek és a hirtelen szívhalál kialakulásának kockázata.
Az Európai Unió tagországaiban a férfiak 10–30 százaléka, a nők több mint 38 százaléka elhízott, sőt, a gyerekek majdnem ötöde is elhízottnak számít. Hazánkban, ha lehet, kissé még rosszabb a helyzet, a felnőttek (nők és férfiak) több mint 40 százaléka túlsúlyos, 20 százalékuk pedig elhízott. Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az elhízás aránya, ez pedig összefüggésbe hozható mind a 2-es típusú cukorbetegség, mind a keringési betegségek gyakoribbá válásával. Az elhízás ugyanis nem egyszerűen a testsúly növekedését jelenti, hanem a zsírszövet, a zsírraktározás kórosan megváltozott működését is. Ebből következik, hogy már kismértékű testsúly többlet is hozzájárulhat a szív és érrendszer károsodásához, az érrendszeri betegségek megjelenéséhez.

Rizikófaktorok, melyekkel számolni kell

Az érszűkületet okozó legjelentősebb rizikófaktorok a családi hajlam, a cukorbetegség, a dohányzás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a vesefunkció eltérései, a mozgásszegény életmód és természetesen az elhízás. Mivel ezek a tényezők meglehetősen sok embernél fennállnak, szinte törvényszerű, hogy hazánk régóta a szív-és érrendszeri betegségek élmezőnyében van. Az artériás alsó végtagi elzáródások és érszűkületek kialakulásában ki kell emelni az értorna hiányát. Ha a szűkület egy határon túlhalad, a betegnek meghatározott távolság megtétele után meg kell állni (ez az ún. intermittáló sántítás) és az így megtett távolság a szűkület fokozódásával arányos csökken. Blaskó professzor szerint egyébként meglepő pontosan reprodukálhatók a fájdalom nélkül megtehető távolságok!
 A szervezet elhízása kóros anyagcsere folyamatok eredménye, melyet a szükségesnél nagyobb mennyiségű kalória bevitel, a táplálkozási hiányok, a testmozgás hiánya, a rossz stressz-kezelési módszerek együttes jelenléte tartósít. A zsigeri (belső szervi) zsírok halmozódása a légzést felületessé teszi, nő a sejtek oxigén hiánya, ami a szervezet egészében megindítja a krónikus elváltozásokat, sejtanyagcsere zavarokat, így az erek falában is nő a lerakódott salakanyagok mennyisége, ami egyre rugalmatlanabbá teszi az érfalakat, és növeli az érkatasztrófák kockázatát.

Nem szabad halogatni a kivizsgálást

  • A BMI-n kívül az elhízás megállapításakor figyelembe kell venni egy másik mérőszámot is: a haskörfogatot. A férfiaknál veszélyes mértékű hasi típusú elhízásról beszélünk, ha a haskörfogatuk 94 cm, a nőknél ez a veszélyes határ 80 cm-ben határozható meg – ismerteti Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus. - Éppen ezért, ha valakinél túl nagy a haskörfogat, vagy a testtömegindexe a 25-ös érték felett van, évente egyszer mindenképpen érdemes egy szűrővizsgálaton részt vennie. Az érrendszeri állapotvizsgálat azonban normális testsúly mellett is ajánlott mindazoknak, akik dohányoznak, magas a vérnyomásuk, a koleszterin és/vagy a triglicerid szintjük, illetve tapasztalják a jellemző panaszokat.

www.tromboziskozpont.hu

Kép forrása: www.gettyimages.com

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

Változás jöhet az óvodákban: teljesen átalakulhat a rendszer

A 4-6 éves óvodások esetében a tízórai és az uzsonna energia- és sótartalma aránytalanul magas, ezen változtatnának. A kisétkezéseket teljesen újra gondolnák.

645 ezer CSED, 452 ezer GYED 2026-ban? Itt az új plafon-térkép

Ha most babát terveztek, vagy épp betegség miatt jönne a táppénz, 2026-ban egy dolog biztos: a minimálbér emelése több ellátás plafonját is feljebb tolta. És ilyenkor mindig ugyanaz a kérdés: "Oké, de mennyi lett a maximum, és én ebből látok-e bármit?"

Három diák halt meg, miután a tanáruk hipnotizálta őket - mit tanulhatunk ebből szülőként?

Egy floridai középiskolában az igazgató évekig hipnotizálta diákjait – három tanuló halála után derült ki, milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha egy pedagógus túllépi a hatáskörét, és a szülők, gyerekek sincsenek tisztában a jogaikkal.

Lezárult a vizsgálat Egressy Mátyás ügyében, arról, hogy volt-e drog a szervezetében

Az egész országot megrázta a 18 éves Egressy Mátyás halála. A hetekig tartó kétségbeesett keresés, a remény és a bizonytalanság után a hatóságok a Dunában találták meg a fiatal sportoló holttestét. A napokban lezárult a toxikológiai vizsgálat is, amely újabb kérdéseket vet fel, miközben a legfontosabbra talán sosem kapunk választ: miért kellett Mátyásnak meghalnia?

Makula degeneráció kezelés: Így láttam újra élesen 68 évesen a mikroperimetriával

Anna, a 68 éves nagymama már lemondott arról, hogy valaha újra élesen lássa az unokái arcát. Az időskori makula degeneráció gyógyíthatatlan diagnózisa után azonban egy új módszer, a mikroperimetria segítségével visszakapta a látását. Dr. Ozsváth Mária szemész főorvos bemutatja, hogyan segíthet ez a forradalmian új technológia.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja