Hogyan növeljük húszezer forinttal nyugdíjunkat, fizetésünket?
És ráadásul egészségesebbek, fittebbek is leszünk!

A csodálkozó tekintetemet látván egy papírt húzott elő, amelyen számsorok voltak.  Évek óta unszoltam, hogy egészsége érdekében szokjon le a dohányzásról. Három hónapja valóban le is tette az utolsó cigarettát és kiszámolta, hogy havonta ezzel mennyit takarított meg. Először nem akartam hinni a szememnek, de a számsorok meggyőztek.  Boldogan jegyezte meg, hogy az „utóbbi hetekben már jobban is vagyok, többet mozgok, nem fulladok, kevesebbet köhögök. A szemem, amelyik nemcsak kidülledt, de állandóan könnyezett is, most már lényeges panaszt nem okoz.”

Tudom, hogy nem egyszerű egyik napról a másikra letenni a cigarettát. A dohánytermékek füstje 4000-nél több kémiai vegyületet tartalmaz, melyek közül több rákkeltő. A nikotin az egyik összetevő, ami függőséget okoz, módosítja a dopamin felszabadulást, valamint megváltoztatja a noradrenerg aktivitást, ezáltal elvonási tüneteket okoz. A nikotin nem rákkeltő, de az egyik legtoxikusabb alkaloida, halálos dózisa 20-60 mg. Kis mennyiségben, enyhe mérgezéskor fejfájás, szédülés, hányinger, hasmenés, verejtékezés, szűk pupilla, szapora pulzus és a vérnyomás enyhe átmeneti emelkedése fordul elő. Idült nikotinmérgezéskor, pl. erős dohányosoknál: gyomorgyulladást, gyomorfekélyt, légúti károsodást okoz, szűkíti az ereket, a koszorúereket, infarktust válthat ki. Túladagoláskor hányás, hasmenés, izgatottság, végtagremegés tapasztalható. Súlyos mérgezés esetén zavartság, izomgyengeség, keringési zavar, pitvarlebegés, vezetési zavarok, szívelégtelenség, rekeszizom bénulás, görcsök kifejlődése, valamint légzésbénulás (központi idegrendszeri hatás) jelentkezik.

A dohányzást a világon évente az emberek 70%-a szeretné abbahagyni, de csak körülbelül 30% próbálja meg, és pusztán akaraterővel mindössze 3%-nak sikerül. Különböző lehetőségek állnak rendelkezésre a dohányzás abbahagyásához, ehhez erős akarat és gyakran orvosi segítség is kell. A nikotin tartalmú készítmények közül hazánkban a rágógumi és a tapasz van forgalomban, ezek megduplázzák az akaraterőt. Másik, nem nikotin tartalmú lehetőség a bupropion SR, amely a dopaminerg és a noradrenerg rendszerre is hatással van; enyhíti az elvonási tüneteket, megtízszerezi az akaraterőt, a sikerességet.

A dohányzás sokféle káros hatásáról tudunk, azonban a dohányzás és a népbetegségnek számító pajzsmirigybetegség kapcsolatáról eddig kevés adat volt ismeretes. A pajzsmirigybetegségek kialakulásában és a diagnózis felállításában egyaránt fontos az a legutóbbi megfigyelés, amelynek során a kutatók azt vizsgálták, hogy a dohányzás befolyásolja-e a pajzsmirigy működését. Az USA-ban nagyszámú 18-44 éves korú nem dohányzó, dohányzó és passzív dohányzó pajzsmirigyének működését vizsgálták és vezető nemzetközi lapban publikálták eredményeiket (Soldin OF és munkatársai: Thyroid  hormone levels associated with  active and passive cigarette smoking, Thyroid 2009, 19(8): 817-823).  Azon észlelésük, hogy a dohányzók között a golyvás (strúmás) betegek száma lényegesen nagyobb, önmagában nem volt meglepetés. Évek óta tudjuk, hogy a cigarettafüstben lévő anyagok növelik a pajzsmirigy méretét és a gyulladás kiváltásában, fenntartásában egyaránt fontosak. Az a megfigyelésük azonban, hogy a pajzsmirigy hormonjai is jelentékenyen különböztek az egyes csoportokban, sok szempontból is tanulságos. Mind az aktív, mind a passzív dohányosokban a pajzsmirigy hormonjainak szintje jelentősen csökkent (főleg az aktív dohányosokban és nőkben). Az immunológiai védekezésben szerepet játszó anyagok, fehérjék mennyisége is csökkent a cigarettázókban. Azt is egyértelműen kimutatták, hogy a pajzsmirigybetegségekhez társuló gyulladásos szemtünetek jelentősen romlottak. Kiemelték, hogy ez az aktív és a passzív dohányosokra is egyaránt igaz!  Mindezek az adatok nem csak arról szolgáltatnak egyértelmű információt, hogy a pajzsmirigy betegségeiben a szerv működése a füstben lévő toxikus anyagok miatt csökkent, hanem arra is rámutatnak, hogy a vizsgálatok során kapott értékek is csak annak fényében értékelhetők, ha tudjuk, hogy az illető egyén dohányzik-e.  Sajnos a laboratóriumi adatok értékelésekor sem a dohányzást, más gyógyszerek (depresszió miatti gyógyszerek), fogamzásgátló, gyulladás gátlók, jód tartalmú készítmények (Betadine, Cordarone) szerepét nem kalkulálják, így a beteg  (és az egészséges) számára adott laboratórium adat (ún. „normál érték”) megtévesztő lehet.

A világ  fejlettebb felén a dohányzásról való leszoktatásnak  köszönhetően lényegesebben egészségesebb a társadalom, csökkent a népbetegségekben szenvedők száma, a meddőség és a vetélések száma (1. ábra). Hangsúlyozzák, hogy a leszoktató programok csak abban az esetben lehetnek eredményesek, ha az egyén is feltétlenül akarja. Az USA-ban egyes betegek kezelését már nem is vállalják, ha a beteg nem mond le erről a káros szenvedélyéről. A programok mottója az lehet: „Élj egészségesebben és anyagilag is jobban!" (New England J. Medicine 2011, 365, 1222)

1. ábra

Fotó: jette55 / pixabay

betöltés...