SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Mikor optimális elkezdeni a fogszabályozást?

Családinet [cikkei] - 2010-03-04
Bár a fogszabályozás bármely életkorban képes szebbé tenni egy mosolyt, mégis létezik egy optimális időszak a kezelés megindítására.

Az ebben az életkorban elkezdett szabályozás garantálja ugyanis a legjobb eredményt, valamint a legkevesebb ráfordított időt és költséget. A részletekről dr. Ameri Sahar, az Oxygen Medical fogszakorvosa beszélt.

Fontos a jó kapcsolat és a megelőzés

Mindenképpen érdemes ellátogatni a fogorvosi rendelőbe 3-4 éves kor körül, bár vannak gyerekek, akiket már 1 éves korukban elvisznek a szüleik ismerkedni. Ebben az életkorban még nem törnek elő a maradandó fogak, vagyis nincs szükség beavatkozásra, így pedig a kicsik bátran ismerkedhetnek a környezettel. Ha évente egyszer így megjelenünk a fogorvosnál, aki még ellenőrzi is a fogak állapotát, a gyerek nem fog félni, mire valóban szükséges lehet egy-egy beavatkozás. Hiszen a félelem egyik leggyakoribb oka, hogy csak akkor megyünk fogorvoshoz, amikor már problémánk van, és rá vagyunk kényszerítve. Vagy éppenséggel nem tudunk semmit a kezelésről és az ismeretlentől félünk. Éppen ezt kell elkerülni a gyerekeknél. Így egyrészt nem kapcsolnak a rendelőhöz rossz élményeket, másrészt a prevencióval meg is előzhetünk későbbi problémákat és a szakember nyomon követheti a végleges fogsor kialakulását. Ezzel a „trenírozással” a gyerekek hozzászoktathatók a rendszeres fogorvosi ellenőrzésekhez és jó kapcsolat alakulhat ki a fogorvos és köztük.
Vagyis ha azt szeretnénk, hogy gyermekünknek egész életében olyan szép legyen a mosolya, mint háromévesen, a legjobb, ha már ekkor elkezdünk barátkozni a fogorvossal és rendszeres ellenőrzéseken veszünk részt.

Az ideális életkor: 7-8 év

Az ajánlások szerint az első fogszabályozási vizsgálatnak meg kell történnie, amint az első ilyen jellegű problémát észleljük, és ez nem lehet később, mint 7-8 éves korban. Ilyen kis gyerekeknél nem feltétlenül szükséges maga a beavatkozás, de az alapos vizsgálat előre jelezheti a legideálisabb kezdési időpontot.
A korai fogszabályozási vizsgálat emellett feltárja az addig esetleg láthatatlan problémákat, és nagyobb esélyt biztosít a hatékony kezelésre. A körültekintő beavatkozás pedig nem csak akut problémákon segít, de megelőzi azok későbbi súlyosbodását is. Ha mégsem szükséges a kezelés, a fogszabályozó szakorvos csupán nyomon követi a fogak helyzetét, és csak akkor avatkozik be, amikor muszáj.
Mindezek tükrében azért is ideális a 7-8 éves életkor, mert addigra kinőnek az első maradandó őrlőfogak és stabilizálódik a hátsó harapás. Így a szakorvos gondosan feltérképezheti az első-hátsó és az egyes oldalsó fogak egymáshoz való viszonyát. Ekkor kiderülhet például, hogy a már kibújt metszőfogak esetleg túlharapást, nyitott harapást, fogtorlódást vagy a mosolygásnál túlzottan kilátszó ínyt okoznak. Az időben történő beavatkozás azonban növeli a csodás fogsor kialakulásának esélyét.


Melyek a korai beavatkozás előnyei?

  • Helyet csinál a torlódó kinövő fogaknak
  • Kialakítja az arc szimmetriáját az állkapocsra gyakorolt hatás által
  • Elkerülhetővé teszi a kiálló első fogak okozta traumát
  • Megtartja a még ki nem bújt fogaknak a helyet
  • Elkerülhetővé teheti a foghúzást
  • Csökkenti a fogszabályozó szükségességének esélyét

Kinek szükséges a fogszabályozás?

A fogszabályozás célja nem kizárólag a fogak, a fogsor esztétikájának a kialakítása, hanem a harapási rendellenességek megszüntetése, amelyek a fogak és az állkapocs rendezetlen helyzete miatt is kialakulhatnak. A rendellenes harapásnak pedig hatása van a rágásra, a fogmosásra, a mosoly megjelenési formájára, és arra, milyen érzést kelt bennünk a fogsorunk. A kusza fogakat ugyanis sokkal nehezebb alaposan tisztítani, aminek következményeként megjelenthet a fogszuvasodás és az ínybetegségek. A kiálló fogak könnyebben letörhetnek, a keresztharapás pedig rossz irányú növekedést és egyenetlen fogsort eredményezhet. A nyitott harapás miatt kialakulhat a nyelvlökéses nyelés és egyes beszédhibák.
Mindez azonban megelőzhető az időben elkezdett és szakszerű fogszabályozási vizsgálattal és kezeléssel.

www.oxygenmedical.hu

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Az ikigai titka: miért érdemes reggel felkelni?

Mi ad értelmet az életünknek, és mi tart fiatalon? Az okinawai nők példája arra derít fényt, hogy a hosszú élet nem csupán génkérdés vagy diéta, hanem sokkal inkább a mindennapi örömök és a célérzet kérdése.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja