A jóga ősi tudása szerint a betegségek okuk szerint három csoportba tartozhatnak:

1. a környezeti ártalmak miatti betegségek (pld. ha egy természeti katasztrófa miatt nem jutok tiszta vízhez, akkor a kiszáradás vagy a szennyezett víz ivása miatti fertőzés általam nem elkerülhető)
2. az életmódból adódó megbetegedések (pld. ha figyelmetlenségből, nemtörődömségből nem iszom eleget vagy nem ivóvizet iszok, stb.) 
3. a lélek és értelem nem megfelelő táplálásából származó betegségek (pld. sosem hallottam róla, hogy nem minden ivóvíz iható vagy valamilyen nem tudatos önbüntetésből nem törődöm magammal, elfelejtek inni, mondjuk a napi munkahelyi robotolás közepette). A példák természetesen önkényesek és leegyszerűsítettek, sokkal bonyolultabban is megnyilvánulhatnak ezen okok.

Ebből a megközelítésből, a betegségeink legnagyobb része a második ok miatt keletkezik, bár olykor lehet, hogy két ok is szerepet játszik bennük.

Hogyan is segíthet a jóga gyakorlati rendszere azon, hogy életmódunkból következően ne betegedjünk meg? A fizikai gyakorlatok (ászana) a test egészének nem megerőltető, de mégis teljes átmozgatásával serkentik a vérkeringést, így a szervezetünk minden része több tápanyaghoz jut, illetve a számára felesleges, vagy azt megterhelő anyagok kiválasztásának folyamatát is meggyorsítja. A vérkeringés megélénkítése a nyirokrendszert és ezzel az immunrendszert is támogatja. Ugyanakkor az izmok megerősítésével a tartásunk is megjavul, ami maga után vonja, hogy a tüdőnk és a belső hasi szervek összenyomása is megszűnik, így a légzésünk kielégítőbb, a szervek működése optimális lesz. A törzs mindenirányú nyújtásai és csavarásai, illetve az előrehajlások az emésztőrendszer funkcióit támogatják, ami megint csak szoros összefüggésben van az immunrendszerünkkel.

A légzést vezető gyakorlatok, azaz speciális légzések (pránajáma) is több szinten támogatják immunrendszerünket: gyakorlásukkal erőltetéstől mentesen, fokozatosan tudjuk megnövelni a légzéskapacitást. Ez egyrészt szükségtelenné teszi, hogy rásegítésként a szánkon keresztül is levegőt kapkodjunk, hiszen az így belélegzett levegő nem szűrt és nem felmelegített, mint az orron keresztüli légzéskor; másrészt a mélyebb belégzés energikussá tesz, a hosszabb nyugodt kilégzés pedig az elménket is lecsendesíti, így a stressz kezelésének egyik legjobb módszere. Tudjuk, hogy az idegrendszer és az immunrendszer közötti direkt kapcsolatot kutatók már kimutatták, így nem csodálkozhatunk azon, hogy életünk boldogabb időszakaiban nem szoktuk elkapni a náthát, influenzát, míg a feszültebb, idegesebb életszakaszainkban könnyebben megbetegszünk. Ki ne tapasztalta volna már, hogy olykor egy kiadós elázás után sem fázik meg, máskor pedig a legenyhébb szellő is szinte azonnal tüsszögést és orrfolyást indít el.

A jóga fontos része a jóganidrá, azaz mélyrelaxáció is, ami az izmok szintjén is tárolódó feszültségeink (gondoljunk csak a stresszhelyzetben önkéntelenül felhúzott vállaink által nap végére okozott nyak és fejfájásainkra) oldására és a túlfeszített, kevés alvással küzdő emberek számára a belső szervek (pld a szív) pihentetésére is alkalmas módszer.

Klasszikusan a jóga gyakorlatai között szerepelnek olyan tisztítógyakorlatok is melyek rendszeres, de nem túlzott végzése eltávolítja a szennyeződéseket a testből (pl. a sóoldattal való orrmosás), de fontos hogy ezeknek használatát helyesen, precízen, szakavatott tanártól sajátítsuk el, és eleinte ha kell, az ő vezetésével gyakoroljuk.

És persze a csoportos jógaóráknak vannak még olyan pozitív „mellékhatásai” is, amik szintén támogatják az immunrendszert, például, hogy közösségben vagyunk, láthatjuk, hogy másoknak sem megy minden elsőre, így megtanulunk elfogadóbbak lenni magunkkal és másokkal szemben is. De láthatjuk a fejlődést is magunkon így a sikerélmény szintén energiát adhat. És talán az sem baj, ha mindezt nem tudjuk hogyan is működik, egyszerűen csak jobban érezzük magunkat az órák végére a mozgások, a pihenés hatására és ez szintén erősebbé teszi védekezőképességünket a betegségekkel szemben.


Sayti Andrea

www.budapestjoga.hu

(A cikk eredetileg az Informed oldalán jelent meg 2009.11.23-án)