A fájdalomcsillapítók veszélyei
A krónikus fejfájástól szenvedők gyakran esnek a fájdalomcsillapítók átmeneti enyhülést kínáló csapdájába, mely több szempontból is veszélyes lehet. A fájdalomcsillapítók gyakori szedése károsítja a gyomor- és bélnyálkahártyát, melynek súlyos következménye lehet gyomor- és nyombélfekély kialakulása. A fájdalomcsillapítók helytelen használata ezen kívül önmagában is fenntarthatja a fejfájást, így nem csak a tüneteket nem szűnteti meg, de a diagnózist is nagymértékben megnehezíti. A fejfájások kezelésében nagyon fontos az egyénre szabott terápia, hiszen a közel azonos tünetek hátterében egyéntől függően más-más kiváltó ok is állhat.-hangsúlyozza dr. Nagy Ildikó, az Oxygen Medical neurológusa.

Mitől fáj?
Fejfájás több okból jelentkezhet. Az őszi-téli időszakban gyakori kísérője a náthás, influenzás megbetegedéseknek. Oka lehet a túlzott dohányzás, a másnaposság, a stressz és a kialvatlanság is.
Az eddig felsorolt tényezők mellett fejfájást okozhat még:
-szervi eltérés, a nyaki csigolyák addig fel nem ismert elváltozása,
-különböző izomcsoportok görcse, merevsége,
-magas vérnyomás,
-cukorháztartás zavara,
-rossz látásélesség,
-pajzsmirigy betegség,
-krónikus arcüreggyulladás,
-gyulladásban lévő foggyökér is.

Ahány fej, annyi fájás
Az önálló fejfájások különböző típusúak lehetnek: migrén, tenziós, vagy a viszonylag ritka, de igen erős fájdalmakat okozó cluster.

Migrén:
-jellemzően a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető fájdalom formájában
-6-9 erősségű egy tízes fájdalom pontozó skálán
-órákon, vagy akár 1-2 napon át is tarthat
-fizikai aktivitás fokozza
-gyakran társul hozzá rosszullét, hányinger, fénytúlérzékenység
-nőknél háromszor gyakrabban jelentkezik
-látásjelenségek előzhetik meg a fájdalmat ( fénylő foltok, kaleidoszkop szerű kép, stb)

Tenziós fejfájás:
-a legtöbb esetben enyhe, vagy mérsékelt (erőssége 4-6) fájdalommal jár,
-a fej körül, abroncsszerű fájdalommal jár, mely a nyaki- tarkótájék felé is kisugározhat
-gyakran kíséri szorongás és depresszió
-napokig eltart, krónikus formájában több, mint havi 15 napig is.

Cluster:
-szintén féloldalon, jellegzetesen a szem körüli környéken okoz éles, szúró fájdalmat (erőssége ált. 10-es) amelyhez könnyezés, orrdugulás, orrfolyás, szempirosság társul
-fiatal, dohányzó férfiaknál gyakoribb
-ált. 30-90 percig tart

Hogyan kezelhető?
A fejfájás kezelésére ma már számtalan lehetőség áll rendelkezésünkre. A gyógymódok típustól és egyéntől függőek lehetnek, így azok meghatározása minden esetben szakorvos feladata.
A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben neurológushoz kerülnek, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat. A fájdalmak alapos feltérképezéséhez indokolt lehet belgyógyászati, szemészeti, fogászati kontroll és képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is.
A pontos diagnózist mi magunk is segíthetjük, amennyiben részletesen be tudjuk mutatni a fejfájás jellegét. A kivizsgálás előtt gondoljuk át otthon a következő kérdéseket:
-milyen jellegű a fejfájás?
-milyen gyakorisággal jelentkezik?
-a fej melyik részén érezhető?
-mennyi ideig tart?
-a fejfájás jár-e más tünettel is? (hányinger, szédülés, fénytúlérzékenység…)
-milyen gyógymódokat próbáltunk ki eddig a fájdalom csillapítására?

A fejfájással nem kell együtt élni!
A fejfájás hátterében álló okok alapos felderítése után kezdhetjük meg a fájdalom megszűntetését. Mindezen információk birtokában a megelőző terápiák sikere és sikertelensége alapján lehet összeállítani egy terápiás tervet, amihez a beteg aktív együttműködése is szükséges.
Az önálló fejfájások esetén a fejfájás típusától függően kell a kezelést kiválasztani.

Tenziós fejfájás akut formájában alkalmi fájdalomcsillapítás ajánlott (paracetamol vagy acetil-szalicilát nagy adagban). Amennyiben a fájdalom krónikussá válik megelőző kezelés, ált. antidepresszáns kezelés beállítása szükségessé válhat Életmódbeli változtatásokkal -a napi rendszeresség visszaállítása az étkezéseket, alvást, fizikai aktivitást illetően, a káros anyagok kerülése: dohányzás, alkohol- mellett különböző relaxációs kezelések és stresszoldó módszerek, masszázs is hatásosak lehetnek.

Migrén esetén megkülönbözetünk egy roham és egy megelőző kezelést.  A rohamkezelés célja a kezdődő, vagy már fennálló fájdalom és a kísérő panaszok csökkentése. Rohamgyógyszerként jól használhatóak a hányás és fájdalomcsillapítók kombinációját tartalmazó készítmények. Emellett a triptánok (specifikusan migrén ellenes szerek) jelentik a megoldást erősebb vagy nagyobb korlátozottságot okozó migrénes fejfájás esetén. A megelőző kezelés akkor javasolt, ha gyakoribb, vagy hosszan tartó fejfájások jelentkeznek. Megelőző kezelésként antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, kardiológiai gyógyszerek alkalmazhatóak megfelelő orvosi felügyelet mellett.
Migrénesek egy csoportjánál -terhes nők, gyermekek, stressz kiváltotta fejfájásban- a relaxációs technikák, pszichoterápia hatásos lehet.
Az életmódbeli változások is segíthetnek, főleg a rendszeres fizikai aktivitás, a rendszeres étkezések és a megfelelő alvási időszakok betartása.

Cluster fejfájásban a gyorsan ható készítmények alkalmazhatók eredményesen, tekintettel a rohamok rövid időtartamára, de igen kifejezett erősségére. Ilyenkor oxigén belélegzés, orrspray vagy injekció formájában alkalmazható triptánok jönnek szóba. Megelőző kezelésként kardiológiai szerek, szteroidok alkalmazhatóak. 

Forrás: orvostkeresek.hu