Se cukor, se glutén, se laktóz?

-Egyre többen határoznak úgy, hogy vélt vagy valós tüneteik, egészségügyi problémáik miatt a problémásnak kikiáltott allergéneket vagy intoleranciát okozó anyagokat (tejfehérjét, laktózt, tojást, glutént, magas hisztamintartalmú vagy a hisztaminbontó enzim működését gátló ételeket/italokat stb.) kihagyják az étrendjükből. Mindezt azonban igen gyakran előzetes szakorvosi vizsgálat nélkül teszik. Vannak, akik azért döntenek a megszorítások mellett, mert abban a hitben vannak, hogy a mentes étrendnek köszönhetően fittebbek, egészségesebbek lesznek.  Pedig a „mentes” jelző még nem garantálja, hogy egyúttal egészséges is az adott étrend, vagy hogy varázsütésre megoldódnak a tartós emésztési panaszok – mondja dr. Pászthory Erzsébet. A közösségi média influenszerei által hirdetett, mindenféle tudományos alapot nélkülöző, de hangzatos táplálkozási javaslatok, az üzletekben elérhető, speciális igényeket kielégítő, sokszor igen drága élelmiszerek is minőségibb, egészségtudatosabb életet ígérnek a felhasználóknak, akik akár az egészségüket is kockáztathatják egy-egy meggondolatlan diéta miatt.

Tényleg egészségesebb a „mindenmentes” étrend?

Amint arra dr. Pászthory Erzsébet felhívja a figyelmet, a saját szakállunkra elkezdett, ilyen-olyan diéták számtalan buktatót és egészségügyi kockázatot hordoznak. Kezdve azzal, hogy a különböző élelmiszercsoportok önhatalmú kizárásával létfontosságú tápanyagokat (pl. fehérje, kalcium, vas, B12-, D-vitamin, rostok) szorítunk ki az étrendünkből. A mentes diéta egy diagnosztizált betegnek életmentő lehet, egyéb esetben azonban hiánybetegségeket okozhat. A túlzottan korlátozó étrend emellett az életminőséget és a mentális jólétet is befolyásolhatja: nehézségeket okozhat a társas étkezéseknél, szorongáshoz és hosszú távon étkezési zavarhoz is vezethet.

Mielőtt diétázni kezdünk…

Emésztőrendszeri betegségek esetén ne kezdjünk el diétázni szakember nélkül!

1. Mindannyian szembesülünk kisebb-nagyobb emésztőszervi panaszokkal (puffadás, hasmenés, gyomorfájdalom, émelygés), amelyek sokszor spontán elmúlnak, esetleg vény nélkül kapható készítményekkel orvosolhatók.
   - A betegek előszeretettel hagyják ki azokat az ételeket és alapanyagokat az étrendjükből, amelyekhez tüneteik megjelenését kötik. Emésztési panaszokat azonban ételérzékenységek, allergiák, intolerancia és számos egyéb betegség (pl. gyulladásos bélbetegségek, irritábilis bél-szindróma, refluxbetegség, fekélybetegség, Helicobacter-fertőzés) is okozhat. Ezek elkülönítése pedig nélkülözhetetlen a megfelelő diéta és az esetlegesen szükséges gyógyszeres terápia kialakításához. Tartós emésztőszervi panaszok esetén tehát azt tanácsolom, hogy egy komoly diéta megkezdése az első utunk a gasztroenterológushoz vezessen!
    
2. Pontos diagnózis nélkül ne kezdjünk bele a gluténmentes étrendbe!
   Manapság egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy divattá vált a glutén étrendből történő kizárása.  Vagyis, amikor valaki a gabonafélék elfogyasztását követően emésztőrendszeri panaszokat (hasfájást, puffadást, illetve hasmenést) tapasztal, automatikusan elhagyja ezeket a táplálkozásából. Ezzel az a legfőbb probléma, hogy a gabonafélék többféle kórkép kialakulását okozhatják, így előfordulhat, hogy valójában nem is a „bűnösnek” hitt glutén idézi elő a panaszokat, hanem a gabona valamely fehérje összetevője (gabona-fehérje allergia) vagy a fruktán nevű szénhidrát (fruktán-intolerancia). Fontos tehát, hogy a gluténmentes étrend bevezetése előtt szakorvossal tisztázzuk, hogy egyáltalán fennáll-e a lisztérzékenység, és szükséges-e diétáznunk. Gluténmentes diétára ugyanis csak indokolt esetben, igazolt lisztérzékenység esetén van szükség.
   - Ez az állapot a bélnyálkahártya sorvadásával jár, ami súlyos felszívódási zavarokat és következményes hiánytüneteket okoz – magyarázza a gasztroenterológus szakember. Hozzáteszi: a karakterisztikus elváltozások tetten érése, és a lisztérzékenység diagnózisa azonban csak több hetes gluténtartalmú étrend tartása után lehetséges, ezért sem javasolt a gluténmentes étrend követése, mielőtt orvoshoz fordulnánk.
    
3. A FODMAP-szegény diéta szabályai
   A FODMAP-szegény diéta az elmúlt évek egyik ígéretes diétája. A név egy mozaikszó (Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides and Polyols) amely az ételintoleranciát leggyakrabban okozó szénhidrátok nevének kezdőbetűiből áll. Ezek azok a cukrok, amelyek ha nem szívódnak fel a vékonybélből, a vastagbélbe kerülve az ott lévő baktériumok bontják le őket, emésztőrendszeri panaszokat (bélgázosságot, felfúvódást, hasi görcsöket) okozó gázképződés kíséretében. Amint arra Pászthory doktornő is felhívja a figyelmet, ebbe a diétába is szakember irányításával szabad csak belekezdeni, aki meghatározza, hogy melyek azok a magas FODMAP tartalmú ételek (gabonafélék, édesítőszerek, tejtermékek, zöldségek és gyümölcsök, valamint hüvelyesek), amelyeket mellőznünk kell az étrendünkből. Ezt követően fokozatosan, egyesével kell visszailleszteni a panaszokat okozó ételeket, így fény derülhet arra, hogy mely szénhidrát váltotta ki a tüneteket. A táplálkozási hiányállapotok megelőzése miatt a diéta nyolc hétnél hosszabb ideig nem folytatható!
    
4. Bármely ételintolerancia lehet átmeneti
   Az ételintolerancia azt jelenti, hogy emésztőrendszer bizonyos anyagokat vagy ételkombinációkat „nem kedvel”. Egy nehezen megfogható, a közérzetet mégis jelentősen rontó állapotról van szó, amely sokféle emésztőrendszeri betegség tünetével mutat átfedést (puffadás, bizonytalan hasi fájdalmak, székrekedés vagy hasmenés), ráadásul a panaszok nem mindig köthetők konkrét ételekhez. Az allergiával ellentétben azonban a tünetek súlyossága az elfogyasztott étel mennyiségétől is függ.
   - Sokan megijednek, amikor megkapják ezt a diagnózist, pedig a panaszok hátterében nem igazolható szervi eltérés, és a tünetek sokszor csak átmenetinek bizonyulnak. Gyakori például, hogy átmeneti laktózérzékenység jön létre bélfertőzés, vírusos hasmenés, gyulladásos bélbetegség esetén vagy antibiotikumos kezelés miatt. Ilyen esetekben a laktózmentes étrendre csak az alapbetegség gyógyulásáig lesz szükség.
    
5. Az intolerancia nem jelent drasztikus diétát
   Mivel az ételintolerancia csak az emésztőrendszert érintő, szervi eltérés nélkül kialakuló állapot, nem indokolt a szigorú diéta, vagyis hogy bizonyos ételeket teljesen száműznünk kell az étrendünkből. Pászthory doktornő példaként említi a laktózmentes diétát, ami az egyéni érzékenységtől függően lehet egy alacsony laktóztartalmú vagy teljesen laktózmentes diéta is. Ez utóbbi annyit jelent, hogy továbbra is fogyaszthatunk tejtermékeket, de csak laktózmenteseket. A hisztaminintoleranciával diagnosztizált pácienseknek is csak azokat az élelmiszereket kell mellőzniük vagy mérsékelniük a fogyasztását, amelyek tüneteket okoznak. A diéta szabályainak betartásával a későbbiekben akár újból visszavezethetők a korábban panaszt okozó élelmiszerek az étrendjükbe. Intolerancia esetén érdemes részletes ételnaplót vezetni, amelyben feljegyezhetjük, hogy mi az, amit még jól tolerálunk, és mi az, amit feltétlenül el kell hagynunk, mert tüneteket okoz.

Összefoglalva:

• Ha valamilyen étel vagy nyersanyag fogyasztása után panaszt észlelünk, érdemes utánajárni, hogy mi okozhatja panaszainkat!
• Pontos diagnózis nélkül ne kezdjünk bele mentes étrendbe, mert hiányállapothoz vezethet, és megnehezítheti a diagnózis felállítását!
• Emésztőrendszeri betegségek és panaszok esetén először keressünk fel gasztroenterológust!
• Az ételintolerancia sokszor csak átmeneti állapot, ami nem igényel drasztikus, megszorító diétát!

Forrás: Gasztroenterológiai Központ (www.gasztroenterologiaikozpont.hu)

Nyitókép: depositphotos

betöltés...