Milyen gyakori hazánkban a tüdőrák, és van-e különbség a nemek között az előfordulásban?

Magyarországon körülbelül 8-9 ezer új tüdőrákos beteget fedezünk fel évente. Sajnos a tüdőrák mindkét nem esetében nagyon előkelő helyet foglal el a daganatos halálozásban: a férfiaknál a tüdőrák, a vastag- és végbélrák, valamint a prosztatadaganat, míg nőknél a tüdőrák, az emlődaganat, illetve a vastag- és végbélrák állnak a dobogós helyeken. A korábbi évtizedekben egyértelmű férfi dominanciát figyelhettünk meg a tüdőtumorok előfordulásában, mára azonban a nemi különbségek kiegyenlítődtek, jelenleg körülbelül azonos arányban fedezünk fel női és férfi betegeket - ennek a hátterében a nők dohányzási szokásainak sajnálatos megváltozása áll. A magyar felnőtt lakosság körülbelül 30 százaléka aktív dohányos, és a tüdőrákos betegségek 80-90 százaléka egyértelműen a dohányzáshoz köthető.

Melyek a legjellemzőbb tünetei a tüdődaganatnak?

A laikusokban gyakran él az a vélekedés, hogy a rák egy rendkívül fájdalmas dolog – valójában azonban pontosan azért nehéz a tüdőrákot felismerni, mert kifejezetten sokáig tünetek nélkül növekedhet, attól függően, hogy hol helyezkedik el. A tüdő perifériás részein kialakult daganatok nagyon sokáig nem okoznak panaszt, míg a centrális területeken, tehát a tüdőkapuban, a nagy erek környezetében lévőknél jóval hamarabb jelentkeznek a tünetek. Ez lehet nehézlégzés, mellkasi diszkomfortérzés, véres köpetürítés, mellkasi fájdalom. A köhögés az egyik leggyakoribb panasz, amivel a betegek orvoshoz fordulnak, de tekintettel arra, hogy a dohányosok a krónikus tüdőbetegségük (COPD) kapcsán sokszor egyébként is tartósan köhögnek, ez a tünet sem feltétlenül hívja fel a figyelmet a háttérben álló rosszindulatú betegségre. Tehát az esetek legnagyobb részében a tüdőtumor tünetszegényen indul, és amikor tüneteket képez, akkor sajnos már nagy baj van: a betegség rendszerint már nem operálható. Az is gyakran előfordul, hogy az áttétek (csont-, agyi áttét, mellkasi folyadékgyülem) tünetei kapcsán kerül csak felfedezésre a tüdődaganat, ami valóban járhat fájdalommal.

A késői diagnózist is nyilván ez az említett tünetszegénység magyarázza.

Igen, illetve a késői diagnózisnak több oka is lehet. Tudjuk, hogy a dohányos populáció jellemzően kevésbé egészségtudatos: kisebb arányban és később fordulnak orvoshoz, illetve jóval kevésbé vesznek részt a szűrővizsgálatokon. Magam is tapasztalom, hogy gyakran kerül úgy hozzánk beteg, hogy az elmúlt 15-20 évben nem látta őt orvos.

Persze ez egy komplex probléma: az egészségtudatosság fejlesztése mellett nagyon fontos szempont lenne az is, hogy az emberek meg tudják oldani a szűrővizsgálatokra való eljutást úgy, hogy az minél kevesebb munkaidő kieséssel járjon, vagy éppen ne kelljen a munkahely elvesztésétől tartani. A szűrővizsgálatokra nagyon sokan azért nem mernek elmenni, mert ismerik a dohányzás okozta betegségeket és attól félnek, hogy náluk is valami kiderül.

A tüdőrákos megbetegedések nagy része megelőzhető lenne a dohányzásról való leszokással. Hogyan csökken a rák kialakulásának kockázata a dohányzás abbahagyásával?

Amikor valakinek sikerül meghoznia a döntést, és leteszi a cigarettát, onnantól kezdve a kátrányszármazékok különböző bomlástermékei elkezdenek kiürülni a szervezetéből, de ez nem azt jelenti, hogy az ő kockázata azonnal csökkenni kezd. A leszokás a rákrizikó csökkenése szempontjából csak évek múlva jár pozitív hozadékkal. Ami aktuálisan, már rövid távon is megfogható a beteg számára, az az, hogy megváltozik a szaglása, az ízlelése, esetleg csökken a vérnyomása, a pulzusa, megváltozik a bőr tónusa, csökken a ráncok mélysége. Több évtizedes dohányzás kapcsán persze nemcsak a tüdő, hanem például az érrendszer is beteg, tehát ez a lassú, fokozatos rizikócsökkenés több szervrendszert is érint: nemcsak a tüdőrák, hanem a szív-érrendszeri események (infarktus, stroke) kockázata is csökkenni fog. Összességében a dohányzás leszokásnak az egészségtudatos életmód kialakításával együttesen van értelme.

Mi a leszokás jelentősége akkor, ha már kialakult a daganat?

A dohányzás és a hozzá kapcsolódó viselkedési addikció igen mélyen rögzül, amit nagyon-nagyon nehéz kitörölni. Ha a beteg le tud szokni a dohányzásról, azzal egy időben egy picit egészségtudatosabban kezd el élni. A dohányzás abbahagyásával például elkezd csökkenni a légutakban képződő nyák mennyisége. Így például azoknál, akik egyidejűleg krónikus obstruktív tüdőbetegségben is szenvednek (ami nagyon gyakori a dohányosoknál), csökkenthető a fellángolások száma, amivel rengeteg olyan kórházi beutalást és plusz gyógyszerfelírást lehet „megspórolni”, ami korábban esetlegesen terhelte a beteget. Összességében azt gondolom, hogy az egészségtudatosság, illetve az, hogy a beteg élni akarjon, a legfontosabb dolog, amikor egy daganatos betegséget diagnosztizálunk.

A rák elleni küzdelem másik eszköze a tüdőrák szűrése: milyen lehetőség van erre?

A tüdőrákszűrés legmodernebb eszköze jelenleg az alacsony dózisú mellkasi CT-vizsgálat, ami az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben térítésmentesen igénybe vehető a jelenlegi vagy korábbi (15 éven belül leszokott) erős dohányos 50-75 év közötti személyek számára. Ezzel a módszerrel egy átfogó képet kapunk a tüdő szöveti szerkezetéről, és a nagyon korai stádiumú, még operálható daganatok esetleges felfedezése mellett más szöveti szerkezeti rendellenességek is kiszűrhetőek, amivel a beteg szakorvoshoz kerülhet.

Mit jelent a tüdődaganatoknál az említett korai stádium?

A korai stádium azt jelenti, hogy maximum három centiméteres vagy az alatti daganat, és legfeljebb az első regionális nyirokcsomóban van áttét. A korai stádiumban való felismerés a műthetőség egyik legfontosabb feltétele. A tüdőtumorok agresszivitása miatt igazán hosszú túlélési előnyt csak akkor kaphat a beteg, ha a daganatot sebészetileg el lehet távolítani. A sebészeti eltávolításnak viszont nemcsak onkológiai, hanem belgyógyászati feltételei is vannak. Az onkológiai feltétel az, hogy egy anatómiai egységgel együtt tudjuk eltávolítani a daganatot, a hozzá tartozó nyirokcsomókkal együtt. Sajnos az operálhatóság a világ minden részén maximum 20 százalék körül van, mert általában előrehaladott stádiumban kerülnek felfedezésre a betegek.

A tüdőrák kezelését is átformálták az új onkológiai kezelések, az immun- és célzott terápiák. Miben mások ezek a kemoterápiához képest?

A gyógyszeres kezelésnek alapvetően három formája van. Ezek közül a „hagyományos” mód a kemoterápia, amihez nagyon sok negatív asszociáció társul a hajhullástól a hányingeren át az egyéb rendkívül megviselő testi mellékhatásokig. Az újabb gyógyszerek megjelenése mellett ugyanakkor a kemoterápiának továbbra is megvan a helye a tüdőrák kezelésében.

Az újabb típusú kezelések közül a célzott terápia azt jelenti, hogy a daganat szöveti szerkezetének elemzésével olyan genetikai eltéréseket keresünk, amelyek célzottan „megtámadhatóak” egy már létező gyógyszerrel. Ezek általában tablettás készítmények, amelyek kényelmesen, otthon szedhetőek, a betegnek elegendő körülbelül havonta egyszer megjelenni a kezelőorvosnál, nem kell hosszas kórházi kezelésen részt vennie. Természetesen a célzott terápiáknak is lehet sokféle mellékhatása, de ezeket az onkológus nagy odafigyeléssel karban tudja tartani.

Az immunterápiák      hatásmechanizmusa arról szól, hogy a saját immunrendszerünk sejtjeit programozzák át úgy, hogy azok eredményesebbek legyenek a daganat elpusztításában. Ezeket az infúziós készítményeket használjuk önmagukban és kemoterápiával kombinálva is. Az immunterápiák alapjaiban változtatták meg az előrehaladott tüdőrákos betegek túlélési eredményeit: nekik köszönhetően már nem csak néhány hónapos vagy egyéves túlélésben gondolkodhatunk, hanem jó életminőségben eltöltött hosszabb időt adhatunk a betegeknek.

Kiknek adhatóak ezek az immunterápiás kezelések?

Kezdetben a klinikai vizsgálatokban áttétes betegeknél többedvonalban (több más kezelést követően) próbálták ki ezeket a készítményeket, de olyan jó volt a terápiás hatékonyságuk, hogy az utóbbi évek tendenciái alapján már egyre korábban, akár első terápiaként illesztjük be az alkalmazásukat. Itt is fontos szerepe van annak, hogy megnézzük, vannak-e olyan szöveti faktorok, illetve olyan molekuláris eredmények, ami alapján a készítmények hatékonysága megjósolható. Mivel ez egy komplex orvosi feladat, az onkológiai bizottságok döntik el, hogy az adott betegnél, személyre szabottan, milyen terápiával érdemes indítani a kezelést. Magyarországon szerencsére már többféle immunterápiás szer is forgalomban van az előrehaladott stádiumú betegek számára. Ezeknek az alkalmazhatóságát, dózisát nagyon szigorú protokoll szabályozza. Klinikai vizsgálatokból már vannak jó eredmények azzal kapcsolatban is, hogy korai stádiumú betegségben (akár egy tervezett műtét előtt, illetve után) is érdemes lehet adni az immun-és a célzott terápiás gyógyszereket. Tehát ezek várhatóan hamarosan egyre koraibb stádiumban is a rutin részévé fognak válni - ez persze finanszírozási kérdés is, hiszen nagyon drága kezelésekről beszélünk.

Mennyiben jelent ma mást egy előrehaladott stádiumú betegség diagnózisa, mint 5-10 évvel ezelőtt?

Tíz évvel ezelőtt egy újonnan felfedezett tüdőrák, ahol nem volt lehetőség műtétre, rendkívül rossz prognózissal járt, a betegek nagy részét egy-két éven belül elveszítettük. Az új típusú kezelési lehetőségekkel viszont gyakorlatilag egy krónikus betegség állapotába vihető a tüdőtumoros folyamat. Nagyon sokféle új innovatív gyógyszerkészítménnyel tudunk dolgozni, és a tüdőrák kezelése személyre szabottan történik: a társbetegségek pontos figyelembevételével, a tüdőtumor tipizálásával, a molekuláris genetikai vizsgálatok elvégzésével és egy nagyon precíz stádiumbesorolással hosszú évekre nagyon jó életminőséget lehet biztosítani a betegeknek. Azt szeretnénk, hogy a jövőben a halálos betegségként rettegett tüdőrákot akár gyógyíthatóvá tegyük, de legalábbis krónikus betegséggé szelídíthessük. Ehhez a lakosság, az egészségügyi dolgozók és a döntéshozók közös összefogása szükséges, hiszen a szűrésen való részvétel, a korai diagnózis, az időben elvégzett műtétek és a hozzáférhető innovatív terápiák együttesen szolgálják ezt a célt.

Dr. Koller Zsófia,
Promenade Orvosi Lapkiadó

Nyitókép: depositphotos

betöltés...