„A szem színes részén, a szivárványhártyában található izmok szabályozzák a pupilla méretét. A pupilláink a körülöttünk lévő fény mennyiségének függvényében tágulhatnak vagy szűkülhetnek. Erős fényben összeszűkülnek, hogy ne kerüljön túl sok fény a szemünkbe, míg gyenge megvilágítás esetén a pupillák kitágulnak, hogy több fényt engedjenek be. A két pupillánk mérete között normál esetben is lehet különbség, illetve pupillánk például távolról közelre fókuszálás közben is változtatja méretét, beszűkül" – mondja Dr. Lendvai Zsanett, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa. Nézzük meg azokat az okokat, amelyek hatására a pupilláink a normál mérettől eltérhetnek:

1. Gyógyszerek: Egyes gyógyszerek (antihisztaminok, allergia ellenes szerek, depresszió kezelésére használt gyógyszerek, hányinger, vagy görcsroham elleni szerek, a botulinumtoxin, vagy pl. a Parkinson- kórban használt gyógyszerek) módosítják a pupilla tágulását okozó izmok működését. Ha a pupilla nem tud kellően összeszűkülni, akkor az egyén szeme sokkal érzékenyebb lesz a fényre, és a látásélesség is romlik, különösen az olvasás és egyéb pontos fókuszálást igénylő tevékenységek válnak nehézkessé.
    
2. Szemsérülés: A súlyos, áthatoló szemsérülés, vagy akár a tompa trauma is károsíthatja a szivárványhártyát, ami nemcsak pupillatágulattal járhat, de szabálytalan alakúvá is teheti a pupillánkat.
    
3. Agyi sérülés vagy betegség: A fejsérülés, a szélütés, vagy az agydaganat is hatással lehet arra, hogy a pupillák hogyan reagálnak a fényre. Ezek mindegyike kitágult pupillákat okozhat, ráadásul mindkét szem érintett lehet. Ez indokolja, hogy az orvos pontszerű fénnyel ellenőrizze egy sportoló pupillareakcióját a sportesemény alatt elszenvedett fejsérülés után, vagy amikor a beteg stroke-tünetekkel érkezik a kórház sürgősségi osztályára.
    
4. Szexuális vonzalom: Szexuálisan vonzalom során azért tágul ki a pupillánk, mert az idegrendszerünk stimulálódik és a szervezetünk számos hormont bocsát ki, köztük a dopamint, a noradrenalint és a szerotonint. Amikor ezek felszabadulnak, a pupillánk kitágul, még abban az esetben is, ha csak a fényképét nézzük a számunkra vonzó személynek.
    
5. Droghasználat: Számos kábítószer – amfetaminok, kokain, LSD, MDMA (Ecstasy) – használata szintén pupillatágulatot okoz, mely akár hosszú távon is fennállhat a szerhasználatot követően.
    
6. Jóindulatú, egyoldalú pupillatágulat (mydriasis): A jóindulatú pupillatágulat (mydriasis) olyan állapot, amely során csak az egyik szem pupillája tágul. Ez eltarthat néhány percig, de akár napokig is, mígnem a pupilla kezelés nélkül visszatér normál méretéhez és működéséhez. Ez az érintett pupilla összehúzó izomzatának alulműködéséből vagy a pupillát tágító izom túlműködéséből adódhat. Az állapot gyakran homályos látással, fejfájással és szemfájdalommal társul. Legnagyobb kockázattal a migrénre hajlamos fiatal nőknél alakul ki, de ahogy a neve is sugallja, jóindulatú, és nem jár együtt idegrendszeri károsodással.

Számos oka lehet annak, hogy a pupilla kitágul, és az esetek többségében ez nem jelent problémát. A tág pupilla azonban lehet súlyos betegség kísérő tünete is, így a hirtelen észlelhető, indok nélkül kitágult pupillát sürgősen ki kell vizsgáltatni, lehetőleg szemész szakorvossal. „Ha az egyik, vagy mindkét pupilla kitágult, és egyéb tünetek is vannak, például lógó szemhéj vagy kettőslátás, a lehető leghamarabb forduljunk orvoshoz. Ilyen esetben a szemészeti vizsgálaton túl kiegészítő neurológiai vizsgálatra, képalkotó vizsgálatra is szükség lehet " – zárja Dr. Lendvai Zsanett.
 

Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
Kép: Budai Szemészeti Központ