Az influenzaszezon kezdete itthon általában október végére, november elejére tehető, de már most érezhetően többen jelentkeznek a háziorvosoknál, különböző vírusok által okozott, influenzaszerű tünetekkel. Ebben persze szerepet játszik a hűvösebb, csapadékosabb idő is, hiszen az őszi időszakban a vírus- és bakteriális fertőzések száma is megnő.

A megbetegedés szempontjából a gyermekek a legveszélyeztetettebbek, mivel az őszi-téli időszakban nagyon sok időt töltenek együtt zárt térben az óvodákban és iskolákban, így az influenzavírus terjesztésében is kiemelt szerepet játszanak – hangsúlyozza Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

Kevesen tudják, de tanulmányok szerint a gyermekek szervezete hosszabb ideig üríti az influenzavírust, mint a felnőtteké, akár 10 napon túl is fertőzhetnek, sőt, a kisgyermekek már több nappal a betegség tüneteinek megjelenése előtt is terjeszthetik a vírust. A gyermekek megfertőződése azt is jelenti, hogy nem csak saját korcsoportjukban, hanem a családokban, közösségekben is egyre könnyebben, és egyre több embert megbetegítve terjedhet a vírus – teszi hozzá a szakember.

Az influenza leggyakrabban észlelt tünetei közé tartozik a magas láz, hidegrázás, köhögés, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradékonyság. A légúti tünetek mellett néha gyomor- és bélrendszeri panaszok is előfordulhatnak, például hasmenés, hányinger, hányás. A betegség lappangási ideje általában 1-7 nap.

A gyerekeknél a heveny középfülgyulladás az influenza leggyakoribb szövődménye

Fontos kiemelni, hogy bár az influenza az esetek döntő többségében a krónikus betegségben szenvedő idősek (közülük is kiemelten az asztmások, a túlsúlyosak, és a cukorbetegek), a várandós nők és a 65 év felettiek körében okozhat súlyos szövődményeket, a gyermekek is a magas kockázatú csoportba tartoznak. Gyermekkorban a heveny középfülgyulladás az influenza leggyakoribb szövődménye, ez a betegség felelős a megbetegedett gyermekek számára felírt antibiotikum-kezelés ~80%-áért.

Az orvosok szerint a betegség elleni védekezés legjobb módja továbbra is a védőoltás, és mivel a vírus megjelenése október végén, november elején várható, a védettség kialakulásához szükséges oltóanyagot legalább két héttel korábban, tehát október közepén javasolt beadatni a gyermekek számára.

Sajnos Magyarországon még mindig sokan nem veszik komolyan az influenza elleni védekezés fontosságát: egy tavalyi kutatás rámutatott, hogy a magyarok kevesebben olttatják be gyermekeiket, mint saját magukat, összesen 27% szokta legalább néha kérni a vakcinát gyermekének. Sokan félnek a lehetséges mellékhatásoktól, de például az injekciós tűtől való félelem itt is előkerült, a szülők 7%-a azért nem olttatja gyermekét, mert az tart tőle.

„A mellékhatások tekintetében azt tudom mondani, hogy az itthon forgalomba kerülő vakcinák hatékonyak és biztonságosak, itthon nem fordult elő a készítményekhez köthető súlyos biztonságossági esemény. A gyerekek számára pedig tavaly óta Magyarországon is elérhető a tű nélküli, szuszpenziós orrspray influenza elleni vakcina, aminek beadása semmilyen kellemetlenséggel nem jár” – hangsúlyozza Dr. Havasi Katalin.

A gyermekek oltásának elsődleges célja önmaguk védelme a fertőzéssel és annak szövődményeivel szemben, azonban az ő immunizálásuk – magas százalékban oltott populáció esetén – más korcsoportokban és magas kockázatú csoportokban is közvetett védelmet nyújt, csökkenthetőek a megbetegedéses esetek, a kórházi kezelések és a halálozások száma is az egész társadalomban – teszi hozzá a háziorvos.

Nyitókép: depositphotos