A pajzsmirigy rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek száma évtizedek óta  folyamatosan nő: évente körülbelül 5-600 ezer új beteget regisztrálnak világszerte¹, ezek 60%-a Ázsiából, 5%-a pedig Kelet- és Közép-Euróbából kerül ki. Hazánkban évente körülbelül 1000² új pajzsmirigyrákos esetet fedeznek fel, akiknek közel 75%-a nő. Dr. Radácsi Andrea, az Affidea Magyarország Kft., Nukleáris Medicina szakmai vezetője elmondta: „Magyarország és egész Közép-Európa jódszegény területnek számít, ahol a pajzsmirigy jóindulatú és rosszindulatú elváltozásai egyaránt gyakoribbak, mint például az USA-ban, amely jó jódellátottságú. Idősebb korban nagyobb gyakorisággal fejlődik ki a pajzsmirigyrák, illetve a nőknél háromszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Ha viszont jódgazdag területen, férfinél vagy gyermeknél jelenik meg a pajzsmirigyben göbös elváltozás, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy valamilyen rosszindulatú folyamatról van szó.” A pajzsmirigy daganatok sokszor nem okoznak panaszt, tünetei lehetnek fulladás, fájdalom, nyelési nehezítettség, köhögés, rekedtség, pajzsmirigy duzzanat és göb.

A korai stádiumban felismert rosszindulatú pajzsmirigy betegség jó eséllyel kezelhető, az 5 éves túlélés általában 90%-os.³  A pajzsmirigy izotópdiagnosztikai képalkotó eljárás a pajzsmirigy működéseloszlásáról ad információkat, fontos szerepet játszik a jó- és rosszindulatú daganatok elkülönítésénél. Az izotópos vizsgálat során radioaktív gyógyszert kap a beteg (általában intravénásan, ritkábban szájon keresztül), majd megfelelő idő eltelte után általában fekvő helyzetben készülnek el a felvételek speciális mérőműszer, gamma kamera segítségével, mely külsejét tekintve CT-hez hasonló berendezés. A pajzsmirigy izotópos vizsgálatot általában endokrinológus kéri, többnyire semmilyen különleges előkészületet nem igényel a páciensek részéről (nem kell éhgyomorra érkezni), esetleg a pajzsmirigy bizonyos gyógyszereinek szedését kell ideiglenesen szüneteltetni. A leggyakrabban alkalmazott pajzsmirigy izotópvizsgálat során radiogyógyszerként régebben jódot alkalmaztak, ma már technéciumot (kedvezőbb képalkotási és sugárterhelési tulajdonsága miatt) használnak. „Az izotópdiagnosztikában alkalmazott radiogyógyszerek a szervek működését nem befolyásolják, így biztonsággal alkalmazhatóak akár veseelégtelenségben szenvedőknél is. A pácienseknek nem kell félni az izotópdiagnosztikai vizsgálatoktól, mivel ezek fájdalommentesek (az intravénás injekció, kb. 0,5ml térfogatú, beadása esetleg vérvételhez hasonló megterhelést okozhat), a radioaktív gyógyszerekből igen kevés mennyiség szükséges, így ezek kockázata vállalható orvosi eljárás. Szükség lehet más radiofarmakonnal történő (pl.: MIBI, jód, FDG) vizsgálatra is pajzsmirigy megbetegedésben. Mind a jó és mind a rosszindulatú pajzsmirigy betegségek kezelésében fontos szerepe van az izotópterápiának, melyet radioaktív jóddal végzünk, nagy hatékonysággal és biztonsággal, több mint 60 éve.” – hangsúlyozta Dr. Radácsi Andrea.

1 https://gco.iarc.fr/today/data/factsheets/cancers/32-Thyroid-fact-sheet.pdf
2 Nemzeti Rákregiszter 2019 - https://stat.nrr.hu/nrrstat/regi/0
3 https://gco.iarc.fr/today/data/factsheets/cancers/32-Thyroid-fact-sheet.pdf

Nyitókép: depositphotos