„Orvosi szempontból ideális testtömegnek azt tekintjük, amely mellett a legkisebb – az elhízásból eredő – egészségkárosodás veszélye. Az egészséges tartomány meghatározásakor nem elég pusztán a magasság és testsúly arányán alapuló testtömegindexre (BMI) hagyatkozni – hiszen ez nem tesz különbséget a zsír- és az izom tömege között –, hanem célszerű a testösszetételt meghatározni és a rizikótényezőket is felmérni” – ismerteti Horváth Zoltánné.

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék főiskolai tanára hozzáteszi: a nemzetközileg is elfogadott ajánlások szerint a lassabb ütemű, heti fél-1 kilogrammos fogyás tekinthető egészségesnek, ekkor van esély arra, hogy nem az izmot építjük le, hanem valóban a zsírt csökkentjük. Egy kilogramm testtömeg elvesztése nagyjából 7000 kalóriadeficitet igényel, ezt elérhetjük diétával, napi 500-700 kalória megvonásával, vagy akár aktív mozgással is.  A fizikai aktivitás segíti a súlytartást, de önmagában – az étkezési szokások megváltoztatása nélkül – kicsi a szerepe a súlyvesztésben.

A dietetikus kiemeli: a gyors diéta együtt jár az izomtömegvesztéssel, emiatt nem csak gyengének és erőtlennek érezhetik magukat az érintettek, hanem a szív- és légzőizomban is erőcsökkenés léphet fel, ami a krónikus betegeknél különösen nagy kockázatot jelent. A drasztikus fogyókúrák a szervezet elektrolit háztartását, vagyis az ásványi anyag egyensúlyt is felboríthatják, és súlyos esetben akár hirtelen szívmegállás is bekövetkezhet.

„Az ősemberek esetében hosszabb éhezési periódusokat rövidebb táplálkozási időszakok követtek, genetikailag tehát arra vagyunk kódolva, hogy ha táplálékhoz jut a szervezetünk, akkor a felesleget raktározza el, mert nem lehet tudni, mikor fog újra élelemhez jutni. Ezt a genetikai kódot azonban felül kell írni, hiszen manapság már készen, előttünk van az étel. Ha éhezünk, az alapanyagcserénk lelassul, kevesebb energia is elég a szervezet működéséhez, emiatt a kevesebbtől is hízni fogunk, ez vezet a jojó effektushoz” – magyarázza a főiskolai tanár.

A szakember igazán veszélyesnek azt tartja, ha a drasztikus fogyókúrát abbahagyja valaki, és visszatér a korábbi rossz szokásaihoz, ami az elhízást kialakította.

"A divatfogyókúrák legnagyobb kockázatát abban látom, hogy ezek hosszú távon nem fenntarthatóak. Az érintettek sikerélmény hiányában többféle diétát is kipróbálnak, és emiatt annyira felborul az anyagcseréjük, hogy szinte lehetetlen helyreállítani. Azt javaslom, hogy ne néhány hét alatt akarják a hosszú évek alatt felszedett kilókat leadni, hanem legyen türelmük lassú ütemben, az életmódba apró változtatásokat beépítve fenntartható fogyást elérni. Már a megnövekedett testtömeg tíz százalékának elvesztése is pozitív hozadékkal jár: javítja a szívműködést, a vérnyomást és a vérzsír értéket is"

– ismerteti.

Horváth Zoltánné minden fogyni vágyónak javasolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlását, az Okostányért, amely ellenőrzött, megbízható információkat és recepteket is tartalmazva ad támpontot az egészséges ütemű súlyvesztéshez.

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
Kiemelt kép (illusztráció): Freepik

betöltés...