Azt, hogy a dohányzás káros az egészségre, ma már senki nem vitatja. Az egészségtudatosság terjedése és a dohányzás visszaszorítására tett intézkedések az elmúlt időszakban megtették hatásukat, hiszen a dohányzók száma az EU-ban¹ 9, Magyarországon pedig 8 százalékponttal (36%-ról 28%-ra) csökkent az elmúlt 15 év során^2,3. Ezzel az eredménnyel a 21. helyen állunk az Európai Unióban, ahol jelenleg az emberek kevesebb mint negyede dohányzik (23%)³.

A csökkenő tendencia kihívás elé állította a dohányipar szereplőit, akik ezért olyan új típusú eszközök kifejlesztésébe kezdtek, amellyel fenntartható a nikotinfüggőség. Ráadásul az új dohánytermékeket a hagyományos cigaretta kevésbé ártalmas verziójának állítják be, mellyel az alternatívát kereső dohányzókat célozzák. A dohányzás okozta ártalom csökkentésével foglalkozó szakértők folyamatos nyomást gyakorolnak az Egészségügyi Világszervezetre (WHO) az új típusú dohánytermékekkel – e-cigaretta, hevített dohánytermékek és nikotinos tasakok – szembeni határozott álláspontjának enyhítése érdekében.

„A dohányipar az új típusú dohánytermékeket a dohányzás visszaszorítása érdekében megalkotott stratégia részeként, ártalomcsökkentő termékekként szeretné pozícionálni. Ez azonban szemben áll minden eddigi népegészségügyi törekvéssel, amelynek kiemelt célja, hogy az egészségre ártalmas szereket és eszközöket korlátozza, a betegségeket megelőzze, illetve szűrővizsgálatokkal idejében felismerje, valamint az egészséges életmódot népszerűsítse” – hangsúlyozzák a Korányi Intézet szakemberei.

Mindezek mellett az új típusú dohánytermékek nikotintartalmáról sem szabad megfeledkezni. Több kutatás alátámasztja, hogy a nikotin nem csak függőséget okoz, hanem számos más egészségkárosító következménye ismert^4,5: szerepet játszik az érelmeszesedés, az inzulinrezisztencia, illetve a daganatos betegségek kialakulásában, növeli a szívfrekvenciát, rontja a vérkeringést és emeli a vérnyomást. Továbbá káros hatással van a termékenységre és a magzati fejlődésre, gyermekkorban pedig hozzájárulhat a fiatalkori viselkedészavarok, hangulatzavarok és függőségek kialakulásához.

Az e-cigaretta ugyanolyan nikotinfüggőséget képes kialakítani, mint a hagyományos cigaretta^4,6. Veszélyes, mert a rendszeres használata bizonyítottan növeli a cigarettára való rászokás esélyét^7,8, valamint fogékonnyá tesz a többféle dohánytermék együttes használatára is⁶. Ez különösen kockázatos a fiatalok esetében, akik körében újabb ismeretek szerint egyre népszerűbbek az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek⁹.

„Magyarországon kiemelkedően magas a dohányzás a fiatalok körében – míg az európai átlag szerint minden 5. fiatal dohányzik (20%), addig Magyarországon minden 3. 15-24 év közötti fogyaszt valamilyen dohányterméket (34%)³. További aggodalomra ad okot, hogy a serdülők és fiatal felnőttek kifejezetten fogékonyak az olyan modern, csúcstechnológiás eszközökre, mint amilyennek az e-cigarettát szeretik beállítani⁸” – emelték ki a szakemberek, akiknek számos felmérés is rendelkezésükre áll e témában. „Mindezek fényében rendkívül fontos, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a fiatalok ne kezdjék el használni a füstmentes dohánytermékeket, vagy ha már használják, akkor segítsük őket a mielőbbi leszokásban.”

Kifejezetten a leszokás támogatására fejlesztették ki az intézet szakemberei a Gond egy szál se! applikációt, amely amellett, hogy segít a leszokás folyamatának megtervezésében, hozzájárul a motiváció fenntartásához. Számos más helyen is kaphat segítséget az, aki szeretne leszokni: leszokást támogató csoportos vagy egyéni foglalkozásokon vehet részt a területileg illetékes tüdőgondozókban, illetve egészségfejlesztési irodákban, de létezik ingyenes, országosan elérhető telefonos leszokást támogató program is (06-80-44-20-44).

További információ a leszokással kapcsolatban www.eljtisztatudovel.hu weboldalon található.

1 EU27 + Egyesült Királyság
2 https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/1496
3 https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2240
4 Grana R, Benowitz N, Glantz SA.: E-cigarettes; A scientific review. Circulation, 2014, 129, 1972–1986.
5 U.S. Department of Health and Human Services: How tobacco smoke causes disease: the biology and behavioral basis for smoking-attributable disease: A report of the Surgeon General. Atlanta, GA: U.S.
Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Office on Smoking and Health, 2010. Available from: http://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK53017/
6 Ferkol TW, Farber HJ, La Grutta S, et al.: Electronic cigarette use in youths: a position statement of the Forum of International Respiratory Societies. European Respiratory Journal 2018 51: 1800278; DOI: 10.1183/13993003.00278-2018
7 WHO Report on the Global Tobacco Epidemic, 2019. Geneva: World Health Organization; 2019.
https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/326043/9789241516204-eng.pdf?ua=1
8 National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine: Public health consequences of e-cigarettes.
Washington, DC, 2018.: The National Academies Press. doi: https://doi.org/10.17226/24952.
9 WHO Report on the Global Tobacco Epidemic, 2021. Geneva: World Health Organization; 2021. https://www.who.int/publications/i/item/9789240032095