Te tudod, hogy milyen egy allergiás élete?

A lakosság nagyobb hányada szerencsére nem érzékeny a pollenekre, és nem is él a környezetében senki, aki szenvedne a szezonban. Ugyanakkor úgy a hazai, mint az uniós népességnek 20-25% -át érinti kisebb-nagyobb mértékben. Ezt az arányt és a nagy számok törvényét figyelembe véve, ha a facebookon a 3217 ismerősödet megkérdeznéd, hogy szenvednek-e az allergiától bármilyen kicsi vagy nagyobb mértékben, jó eséllyel nagyjából 700 körüli igen választ kapnál. Durva, nem?

Ha tisztában vagy a tünetekkel, akár azonnal a cikk végére is ugorhatsz, szeretnék átadni neked valamit.

Egy allergiás életét megkeserítő alapvető tünetek

Továbbra is a parlagfű pollenje által kiváltott allergiáról beszélünk- saját tapasztalatokat is figyelembe véve.

1. Ha valaki érzékennyé válik, első körben rendszerint a szénanátha tipikus tünetei jelennek meg. Ezek a tüsszögés, orrfolyás.

2. Ezzel egy időben vagy később jön a szemviszketés, gyulladás és ami igazán elviselhetetlenné teszi az egészet,

3. az a fül, a torok, garat területének viszketése. Ez ellen nem igazán lehet mit tenni, iszonyatos. Azt szoktam mondani, hogy - elég durván hangzik, tudom - néha legszívesebben egy kötőtűvel nyúltam volna a fülembe, csak múljon el a viszketés.

4. Enyhébb esetben elhasználunk naponta akár száz (vagy több) papírzsebkendőt,

5. a szemünkre szemcseppet veszünk.

6. Az orrnyálkahártya éjjelente olyan mértékben kiszáradhat, hogy akár 3-4-szer is arra riadhatunk, hogy nem kapunk levegőt, megfulladunk. Nem kívánom senkinek ezt az élményt... Ilyenkor már elkerülhetetlen valamilyen orrcsepp bevetése is. Van, aki alig alszik ezekben a hetekben (hónapokban), mások ülve alszanak, így próbálják a tüneteket enyhíteni.

Kérlek, gondold át ezeket, ha Te magad nem szenvedsz az allergiától!

Maga az állandó tüsszögés sem kellemes. Ilyenkor az ember már nem szívesen mozdul ki. Még ha mehet(ne) moziba, színházba, koncertre, akkor sem teszi, mert a tüsszögési rohamok ott sem kímélik. Amellett, hogy ő maga szenved, mert tényleg, még a többieket is zavarja.

Könnyen belátható, hogy maga a munkavégzés, vagy az utazgatás, a vezetés hasonlóan kínszenvedés, főleg ha a tüsszögés mellé a szemviszketés, könnyezés is hozzájárul. A folyamatos orrfolyásról nem is beszélve. Képzeld csak el! Vezetnél, de az orrod csöpög, fél kézzel a zsebkendővel törölgeted. Közben könnyezik a szemed, emiatt alig látsz valamit a környező forgalomból. Váltanál vagy indexelnél de rád jön a tüsszögési roham…

Kegyetlen...

Bárhol, bárki, bármire, bármikor lehet allergiás...

Rendszerint aztán jön valami keresztallergia, vagy más allergia is...

Kérlek, ha van bármilyen ráhatásod arra, hogy a környezetedben a parlagfű állományokat visszaszorítsák, lépj a tettek mezejére!

Nem nehéz azt sem felmérni, hogy az életminőség romlása mellett még költséges dolog is allergiásnak lenni :(  Általában azt szoktam példának hozni, hogy a szezon az iskolakezdés előtti hajrában kezdődik, amikor a pénzt az utolsó csobbanásokra, a gyerekekre, az iskolai felszerelésre kellene költeni. Ehelyett sokan ki sem mozdulnak kínjukban, vagy gyógyszerekért, tüneti szerekért szaladgálnak... Mindezt azért, mert a légköri pollenterhelés olyan magas, hogy az arra érzékenyek allergiás tünetekkel reagálnak. Itt találod az aktuális pollenjelentéseket (a parlagfű a bejegyzés írásakor még nincs jelen), ha érintett vagy, vagy csak érdekel>>

Mondhatnád, és joggal mondhatnád, hogy pszichés dolgok meg étrend meg miegyéb...

• No, de nem mégis a pollen a kiváltó oka a tüneteknek?
• Nem a fent említett tünetektől kellene gyorsan megszabadítani embertársainkat?
• A légköri pollenterhelés csökkentésével?
• Hogy utána minden másra nyitottabb legyen allergiás embertársunk, és még pénze is maradjon? Amit aztán akár életmódváltásra is szívesen fordít?

A "Nem ambrózia" küldetés akkor lehet mindenki számára érthető, akkor számíthatok szélesebb támogatásra, ha a küldetésnek, a céloknak megfelelően az is minél többek számára világossá válik, hogy milyen is egy allergiás élete.

Én ma már tünetmentes vagyok. Nem állítom, hogy csak az a mód, az az életvitelbeli változtatás a megoldás, ami nálam bevált, és azt sem állítom, hogy mindenkinek működik. De mint információt, szívesen megosztom Veled!  

Ez a tapasztalás vezetett oda, hogy ma már nem csak mint gyomos oktató - kutató foglalkozom a parlagfűvel több évtizede, hanem prevenciós tanácsadóként is tudom támogatni a hozzám fordulókat. 

A várhatóan aug. 15-én megjelenő e-bookot már megrendelheted! Szeretettel, egészségedért! Kattints, olvasd el a részleteket! → 

Nyitókép: Attila Fodor képe a Pixabay -en.