SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓDSZABADIDŐRECEPTEKBABANEVEK

Ne vegyük félvállról, ha gyermekünk tompalátó!

Családinet [cikkei] - 2021-02-24
A gyermekkorban kialakult tompalátás legtöbbször befolyásolhatatlan látásromlás, ezért annak megelőzését a legkomolyabban kell venni. A szülő feladata és felelőssége, hogy segítsen - akár az egészen pici - gyermekének, és az őt körülvevő közösségnek megérteni, hogy a kezeletlen tompalátás az egész felnőttkorra kihat, és életre szóló látásproblémával jár.

Tompalátásról (amblyopia) akkor beszélünk, amikor a látásfejlődés kritikus időszakában az agy, a szemek és a látóidegek nem tanulják meg feldolgozni a környezetből érkező információt, ezért az egyik szem – vagy akár mindkettő – nem éri el a teljes látás képességét, a két szem együttes használata is sérülhet. Ebben az esetben a szem elgyengül, ellustul, kancsalíthat, és ha nem kezelik, akkor ez így is marad. A tompalátás nem csak a látásélességet, hanem a látás egészét (térlátás, kontrasztérzékenység stb.) és a neuroszenzoros érést is érinti. Felnőtt korban beszűkülhetnek a pályaválasztási lehetőségek és a társas kapcsolatok. A jól látó szem sérülése miatti aggodalom extra szorongást is okozhat.

A tompalátás megelőzhető

Mivel a tompalátóság a látásfejlődés zavara, ezért a megelőzésen van a hangsúly. A gyerekkori tompalátás leggyakrabban azért alakulhat ki, mert a gyerekek nem viselik a fénytörési hibájuknak megfelelő szemüveget. Ezenkívül bármely szemészeti kóros eltérés, amely akadályozza, hogy a fény a látóhártyára jusson, szintén visszavetheti a látásfejlődést. A kancsalság például olyan helyzetet teremt, mikor a két szem eltérő képet juttat a látókéregbe, ezért azok feldolgozása nem megfelelő.

A tompalátás 6-8 éves kor előtt gyógyítható igazán hatékonyan, később már csak enyhe látásjavulás érhető el, illetve mai tudás szerint 12 éves kor után a folyamatot már egyáltalán nem lehet visszafordítani. A látásfejlődés ugyanis tizenéves kor körül befejeződik, és ha az agy addigra nem tanulja meg a teljes látás képességét, utána már nem lehet javítani a tompalátó szemen.

A kezelés során a lusta szemet meg kell tanítani látni. Ennek egyik módszere a jobban látó szem takarása. Ilyenkor a jól látó szemet kikapcsoljuk (szupresszió), a lusta szemet pedig munkára késztetjük. Amikor a tompalátás már egészen kicsi korban jelentkezik – és a gyerek szemét el kell fedni –, az a szülő és a gyerek számára is egy terhelt időszakot jelenthet. A problémát azonban nem szabad félvállról venni. A gyerekek gyakran nehezen viselik a szemüveghasználat kényszerét, pláne, ha a jól látó szemüket letakarják, így korlátozva őket a megszokott vizuális ingerek megszerzésében. Ilyenkor fontos feladat hárul a szülőre, meg kell értetni a gyermekkel, miért fontos elviselni az ideiglenes szemtakarást. Arra is érdemes lehet figyelni, hogy a gyermek közvetlen környezete tisztában legyen a letakart szemüveg használatának szükségességével. A kicsik legtöbbször azért nem szívesen hordják a matricás szemüveget, mert társaik csúfolják őket. Szülőként ügyesen elejét vehetjük ennek a problémának azzal, hogy az óvodában, iskolában a nevelők segítségét kérve edukáljuk gyermekünk közvetlen környezetét a szemüvegtakarás és a látás fontosságáról. Érdemes apró, játékos trükköket is bevetni annak érdekében, hogy a gyerkőc ne kellemetlen nyűgnek fogja fel a látásjavító segédeszközt. Szakorvosi konzultációt követően a takarást bizonyos esetekben kiválthatjuk szemcseppekkel, homályosító lencsékkel vagy speciális szemüvegekkel is.

Kinek kell észrevenni, hogy tompalátó a gyerek? 

Az alapellátás részeként a védőnő 1-6 éves kor között évente végez egyszerű látásvizsgálatot. Ha ennek során problémát tapasztal, tovább küldi a gyermeket szemészeti szakrendelésre. A kicsi gyerekek azonban gyakran nem együttműködőek egy ilyen vizsgálatnál, így azt sokszor nem sikerül maradéktalanul elvégezni, éppen ezért érdemes a gyerekeket legkésőbb először 3 évesen, majd 6 évesen, iskolakezdés előtt újra szemészeti vizsgálatra vinni, akkor is, ha semmilyen látásproblémát nem tapasztalunk náluk. A tompalátás a gyerekek alkalmazkodóképességének köszönhetően sokszor nem jár tünetekkel, egy szemészeti vizsgálaton azonban nagyon könnyen kiszűrhető.
 

Amikor a tompalátás tartós

"Ha a teljes látásélességet nevezzük 100%-os látásnak, akkor minden olyan esetben, amikor ez nem érhető el a látásfejlődés kritikus időszakában sem szemüveggel, sem kontaktlencsével – és a teljes látórendszerben nincs kimutatható kóros elváltozás –, akkor tompalátásról beszélünk. Felnőttkorban a tompalátáson semmiképpen nem javít a szürkehályog-műtét, a látásjavító lencseműtét vagy a lézeres szemműtét. A tompalátó szemen csak a korábbi, legjobb korrigált látásélesség adható vissza, ami gyerekkorban fejlődött ki" – szögezi le Dr. Barcsay-Veres Amarilla a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.

Kép: Budai Szemészeti Központ

betöltés...
betöltés...

LEGOLVASOTTABB

20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt

A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?

D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte

Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.

Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül

Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.

ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda

Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.

Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?

Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam. Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.

© 2004-2026 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja