Mit mutatnak a legújabb adatok?

Az ismétlődő vetélés (RPL) a párok 5%-át érinti. A visszatérő vetélés oka több tényező lehet, de a nők 50%-ánál ismeretlen, a részletes értékelés ellenére. Az esetek fennmaradó 50%-ában a RPL okait genetikai, strukturális, fertőző, endokrin, immunfaktorok magyarázzák.

Kétségtelen, hogy az autoimmun rendellenességek releváns szerepet játszanak az RPL-ben, és ez a vetélés számos elfogadott okának egyike. Közülük egyre több bizonyíték köti össze a pajzsmirigy autoimmunitását a káros terhesség kimenetelével, ideértve a vetélést vagy a koraszüléseket.

Valójában, a Hashimoto pajzsmirigy-gyulladása (HT) a világon leggyakoribb autoimmun rendellenesség, a nők körülbelül 8-10%-át érinti reproduktív életkoruk során és részt vett a visszatérő vetélések kialakulásában. Figyelemre méltó, hogy előfordulhat izoláltan vagy egyidejűleg más endokrin és/vagy nem endokrin autoimmun betegségekkel, beleértve az több un. szervspecifikus autoimmun betegséget. Az anti-pajzsmirigy-peroxidáz ellenanyagok (anti-TPO-Abs) jelenlétét (a nők kb. 10%-a 14. terhességi héten) a meddőség és a vetélés megnövekedett arányának okaként tartják számon.

„Amíg TSH nem lesz 2,0 vagy az alatt, addig ne is gondoljanak a babára” – ezzel a panasszal keresnek fel ismételten vetélt betegeim. Tehát csak a TSH vagy annak kezelése megoldhatja ezt a problémát?

Valójában hogy is van ez?

Az ismert, hogy az autoimmun betegségek ritkán jelentkeznek egy szerven, a leggyakoribb, hogy több szervet is érintenek. Ezeket összefoglaló névvel pajzsmirigybetegséghez társult szindrómának (TAD vagy NEAD-nek) nevezzük. Sokan csodálkoznak azon, hogy a vizsgálat során a bőr festékhiányát (vitiligó), vagy  B12 hiányos vészes vérszegénységet kapcsolatba lehet hozni a pajzsmirigy betegségével és így a vetéléssel.

Melyek ezek a kórképek? (1. táblázat)

1. táblázat

A kérdés, hogy azoknak van-e nagyobb esélyük a vetélésre, akiknek „csak”  a pajzsmirigy-gyulladásuk mutatható ki vagy azoknak, akiknél más (nem endokrin betegség) is, tehát a TAD valamelyik formájában szenvednek. A kérdés eldöntésére kiterjedt nemzetközi vizsgálat kezdődött, amelynek az eredményét  ebben a hónapban közölték. A 2010–2016 közötti időszakban a HT izolált betegségként fordult elő 3090 nőnél, míg 390 esetben más betegséggel társult formát  találtak (azaz vitiligo, krónikus atrofikus gastritisz, celiakia, vérszegénység stb.), amelyeket TED-nek vagy más nomenklatúra szerint nem endokrin autoimmun betegségnek (NEAD-nek) neveztek el.

A vizsgálat eredménye a következő volt:

Összességében a 3480 nő közül 516 esetében legalább egy vetélés történt. Az izolált Hashimoto thyreoiditisesekben a vetélők aránya 2,1% volt (n = 65/3090); Ezzel szemben azon nők esetében, akik mind a HT-t, mind a NEAD-t hordozták, az RPL gyakorisága szignifikánsan magasabb volt ( n = 22/390; 5,64%) (OR = 2,78 [CI 1,70–4,57]; p <0,0001) (1. ábra ).

1. ábra: A RPL prevalenciája izolált HT és HT betegeknél NEAD kíséretében. HT, Hashimoto pajzsmirigygyulladása; NEAD, nem endokrin autoimmun rendellenességek; RPL, visszatérő terhességvesztés.

Mivel maga a hypothyreosis kétségtelenül lehet a vetélések oka, megvizsgálták ezen nők pajzsmirigyműködését az első vetélés idején. Valóban a csökkent működés fokozott hajlamot jelentett (2. ábra). Ugyanakkor a más szervi betegségben is szenvedőkben a vetélési hajlam lényegesen magasabb volt.

 
2. ábra Az RPL prevalenciája euthyreoid (A) és hypothyreroid (B) betegekben izolált HT és HT esetén, egyidejű NEAD-vel.

Az anti-TPO-Abs titer és a vetélések száma korrelációjának felmérése céljából vizsgálati populációt négy alcsoportra osztották:

1. izolált HT-s betegek és két RPL esemény (46/65);
2. izolált HT-vel és három vagy annál több RPL-es eseményben szenvedő betegek (19/65);
3. HT + NEAD és két RPL esemény (16/22); és
4. HT + NEAD és három vagy több RPL esemény (6/22) betegek.

A vizsgálat eredményei megmutatták, hogy a több szervet (nem endokrin) is érintő (un.poli-autoimmun) rendellenességben szenvedő betegek esetében lényegesen gyakoribb volt a visszatérő vetélés, mint az izolált HT által érintett betegekben. Tehát a TSH  normál is értéke mellett is lehet oka a vetélésnek az autoimmun folyamat!

Milyen gyakorlati következménye van ennek a  részletes tanulmánynak?

A laboratóriumi vizsgálatok előtt feltétlen meg kell hallgatni a beteget, keresni a kiegészítő fizikális jeleket, tehát a holisztikus megközelítés nélkülözhetetlen  (ezért kértem most a járvány ideje alatt is a telekonzíliumok során, hogy legalább képeket mellékeljenek a panasziakhoz.)

Miért?

• Sokan azt gondolják, hogy egyetlen laboratóriumi vizsgálatból, amolyan „varázsgömbből” megtudhatják betegek-e vagy szerencsére nem.
• Többször leírtam már, hogy a laboratóriumi értékek száraz adatok, amelyek értékelése csak a beteg panaszainak, és vizsgálati leleteinek birtokában lehetséges. Hasonló a helyezet a képalkotó vizsgálatokkal (ultrahangos és izotópos vizsgálatokkal is)
• A hormonok meghatározása során további nehézséget jelent, hogy a mérések immunológiai módszerekkel történnek, ezért sok esetben nem a biológiailag aktív anyagot mérik. Ráadásul a módszerek laboratóriumonként eltérők és ami még fontosabb az „határértékek” jelölésénél több dolgot nem vesznek figyelembe (életkor, napszak, gyógyszerek szedése stb.)

Kapcsolódó cikkeink:

• A pajzsmirigyműködés zavarai: növekedhet a vetélés kockázata
• Pajzsmirigy betegségei, gyermekvárás, terhesség, vetélés (betegeknek, nem orvosoknak!)
• Több vetélés után egészséges kisbabának adott életet: így segített olvasónknak a Családinet szakértője
• Mi a Hashimoto enkefalopatia? Pajzsmirigy hormonok, autoimmunitás lehetséges szerepe az epilepsziában

Kép: Roman Zaiets / shutterstock

betöltés...